Vidám percek rovatunk mai részében:
Lélekprésben zsugorodom, lezárt nejlonzacskóban lélegzem,
Hideg kezek üres nemlétbe temetnek, lapátolják rám az éveket.
Leértékelt áru, "pókhálós" üvegű kirakat mögött porlepte mindenem,
Lejárt szavatosságú szellem, semmi mögé elbújva lebegek meztelen.
:D
2018. augusztus 21., kedd
2018. augusztus 6., hétfő
Vers :-)
Negat-ív v2.0
Keserves, sötét, bús savanyúság...
Leharcolt testem lélek-siralomház.
Telve utálatos közönnyel,
Nyomorúságos, halált váró görcsben.
Minden rossz, semmi sem jó,
Végtelen panasszal, ezerszer átkozott sorssal,
Feszengek, jajongok, remegek, dadogok.
Hitevesztetten jót nem mondhatok.
Megtépázott életem semmirevaló,
Boldogságfogyatékos, örömöm gyászoló.
Ócska szómérlegen méregetek kukából guberált rímeket,
Nagy kínlódva odafeszítek nívótlan szóvégeket.
Valaki azt mondta, negatív vagyok, ami nem igaz. :P Ennek örömére összerittyentettem ezt, itt. :D
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)