Háttérzaj

Megtaláltam a StarTrek - Voyager összes részét egy online filmnézős oldalon :-) Azóta nem láttam, mióta a Viasat 3-on lement valamikor az 1800-as évek elején. Vagy azért nem volt olyan rég? :D
Szóval munka mellett ezt hallgatom :-)

Pontot rája! :-)

A horoszkópom szerint...

"A titokzatosság és magánéleti rámenősség folytatódik, de most már kicsit más a helyzet. A hónap közepére megoldódik a probléma. Dicsérheti magát, mert szokásos intelligenciával képes pontot tenni az I betűre. Aztán vígan élhet távlati perspektíváknak, majd akár téli utat is tehet szerelmével, kedvesével. Használja ki az alkalmat!"

Nos, az első mondat biztosan igaz :D De már január 31. van! Csoda persze történhet néhány óra alatt is. Jó, elkezdem nagyon akarni, azon már ne múljon semmi :D 

Gyors helyzetjelentés :-)

Még meló van. Ilyenkor már rohadtul fáradt a szemem. Utána még edzés a kockahas érdekében :D
Későn? Nem! Inkább túl korán :D

Mellesleg egy újabb bölcsességet ötöltem ki: a ráció nem győzhet az érzelmek felett. Hiába minden küzdelem, előbb-utóbb az ember feladja. Minden ember :P :-)

Utak

El kell engedni, nincs más opció. Nyilván egyikünk sem áll készen. Mai fejjel nem bánom, hogy akkor nem találkoztunk. Mára elfelejtettük volna egymást. Ez a legkedvezőbb, ami történhetett. De szívből kívánom, hogy útjaink a közeljövőben összefonódjanak ;-)
Hiszen felírtam, akkor pedig így lesz :P :-)
Nem vagyok őrült.
Remélem.
De bolond igen! :D
Az talán nem baj...

Pöttyös

De jó lenne mán ilyeneket ajándékozni valakinek... és persze kapni is, mert én is szeretem :-)

Üdv a világ végéről!

Levelezésbe bonyolódtam egy nagyon szép, elbűvölően kedves mosolyú lánnyal. Mondanom se kell, hogy pesti. Ráadásul túl nagy köztünk a korkülönbség ahhoz, hogy... na mindegy. A lényeg nem ez. (Azért már nagykorú egy pár éve, úgyhogy gondolati szinten sem valósítottam meg a liliomtiprás tényállását :D)
Miért nem működhet egy távkapcsolat (A legtöbb esetben.)? Lehet egy ideig találkozgatni előbb hetente, aztán néhány naponta, amíg bírja az ember pénztárcája az ótópályamatricákok és a tankolás finanszírozását. De előbb-utóbb eljön a pillanat, amikor a kapcsolatot szorosabbra kell fűzni. Magyarul össze kell bútorozni vagy ilyesmi. Itt valakinek fel kell adnia addigi életét. Értem ezalatt a család közelségét, a barátokkal való lógást és persze a munkahelyet. Egyiket sem könnyű hátrahagyni. A barátok hiányoznak, a család meg pláne. Ami meg a munkát illeti, manapság nem olyan egyszerű átköltözni egy másik városba és találni egy megfelelő munkahelyet, ahol a nulláról indulva, vadidegen környezetben próbálja szokni az új mókuskereket.
Az én munkám, ha nem is helyhez kötött, de bizonyosan nem vihető be egy társasházi lakásba. Sem a helyigénye, sem a zajok okán. Mit lehet tenni? (A sorrendnek nincs jelentősége!)
1. szakítás ("Majd mással leszek boldog." De mi van, ha sosem talál az ember Hozzá foghatót?)
2. venni egy közös házat a nő városában, ahol én is elférek, neki is megmarad a munkahelye, család, barátok, stb. (Mondjuk nekem nem...) Mellesleg csak kertes ház lenne jó, mellesleg nincs annyi mozgósítható vagyonom, amiből tudnék vásárolni egy Budapest-közeli házikót (20-30 milla fölött kezdődnek tán a szoba-konyhás putrik. Nem néztem utána.)
3. a nő költözik hozzám, feladva mindent.

Szeretne-e engem egy nő úgy, hogy ezt az áldozatot meghozza a kapcsolatunkért? Érezné-e úgy, hogy a boldogsága ér annyit, mint az elvesztett munkahely. A szerettei megmaradnak, nem tűnnek el, csak a személyes találkozások ritkulnak. Munkahelyet is lehet másikat találni. Csak a megszokás, az rohadtul nehéz.
Az áldozatért cserébe ezt tudom nyújtani:

-boldogság (rajtam biztosan nem múlik)
-biztonság (minden téren -érzelmi, fizikai, anyagi, stb.)
-szabadság (már amennyire az ember tud vele élni itt, a világ végén :D)

Van rá esély?

Tervek, vonzások, stb :-)

Felírtam egy cetlire, mennyit fogok idén keresni. Nem mellesleg azt is, kivel fogok idén találkozni. Muhhahha :D Úgyhogy reszkessen az illető, mert boldogság vár rá! ;-) Bevetem titkos fegyveremet, a vonzást. :-)
Ez a cetlis dolog működik ám, és bár a terveim ambiciózusak, én hiszek benne, hogy ebben a történetben nincs jelentősége ezeknek a földi mértékegységeknek. A kicsi és nagy dolgok ugyanúgy teljesülhetnek. :P
Nem találkozni akarok, hanem hogy találkozni akarjon! A szabad akarat nagyon fontos. Anélkül semmit sem ér az egész.

A tavalyi kórházi sztori óta nagyot változtam. Szinte beleégett az agyamba egy érzés. A siker érzése. Mindenhez így közelítek, nem ismerek lehetetlent. Szar volt 2 hétig döglődni, de ha ezt annak köszönhetem, akkor megérte. Hmm. Minden rosszban van valami jó. ;-)

A vicces lány

Frissen számolva összesen 28 levelet küldtem már a nevezetes szőkének, ebből 27 elolvasva (Biztosra veszem, hogy a 28-ik is el lesz.), válasz sehun :D
Miért is vicces ez a történet? Nem szerelmes levelekkel bombázom! Csak, mint egyfajta blog-extra. A neki írott leveleim kb. olyanok, mint a napló oldalai közé helyezett néhány soros gondolatok, mit csináltam éppen, mit kajáltam, és persze idegesítő, de vicces kérdéseket teszek fel, amikre előre tudom, hogy úgysem kapok választ :D Szösszenetek egy szöszinek :-)
Szerintem neki is tetszik. Ha nem, akkor már rég letiltott volna, vagy olvasatlanul törölné az üzeneteimet :-)
Tehát ezt vehetjük bátorításnak :D Vajon hány száz levél után szánná el magát egy válaszra?

A szerelés fizikája :-)

A szerelem fizika vagy kémia?

Nálam ez úgy működik, hogy szükség van egy, egy nőre, igen! :D És egy vele közösen átélt érzelmi sokkra, ami persze nem csak negatív, de pozitív is lehet. A dolog lényege, hogy egy időben ugyanazt érezzük, ezáltal szerencsés (?) esetben ráhangolódunk egymásra. Magánérdeklődésből szívesen olvasok olyan írásokat, nézek olyan ismeretterjesztő filmeket, amiben a kvantummechanika varázslatos világát mutatják be. Maga a tudomány nem teljesen új, hiszen már Einsteint is foglalkoztatták azok a talányok, amikre manapság is csak részben tudnak választ adni nálamnál sokkal-sokkal okosabb emberek. Ezt csak azért citáltam most ide, mert szeretnék egy kicsit találgatni ezzel kapcsolatban :D A kvantum összefonódásra gondolok, ami abban nyilvánul meg, hogy két részecske között létrejön egy láthatatlan kapcsolat, ami akkor is fennáll, ha ezeket tetszőleges távolságban helyezzük el egymástól. Ebben a cikkben arról írnak, hogy két gyémántlapka között hoztak létre kvantum összefonódást a gyémánt kristályrácsának rezgési állapotát felhasználva. http://index.hu/tudomany/2011/12/06/kvantumcsatolast_hoztak_letre_ket_gyemant_kozott/
Na, most a kérdés az, hogy ez természetes úton bekövetkezhet-e? A tudomány mai álláspontja szerint az emberi tudatot (lélek?) nem a hardver (agysejtek), hanem az azon tárolt információk határozzák meg. Elfogadjuk? Hogyne! Már csak azért is, mert akik ezt állítják, nálam okosabbak :-) Egyetlen sejt = információ, sok milliárd sejt = egy működő szervezet. Ilyen alapon az agyunkban tárolt információk együttműködési képessége maga a tudat, amit nevezhetünk léleknek is.
Kicsit elkalandoztam, bocs :D
A gyémántos kísérletben, amennyiben jól értelmezem :-) mindkét lapkát ugyanaz a hatás érte és valahogyan létrejött köztük ez az összefonódás. Ha két emberben egy adott időben pontosan ugyanazok a hatások jelentkeznek, akkor egy ugyanilyen összefonódás jön létre és előfordulhat, hogy megérzik, a másik mikor hívja őket telefonon, mikor történik vele baleset, stb?
Az egypetéjű ikreknél is megfigyelhető ilyen rejtélyes "drót nélküli" kapcsolat. Ez sem újdonság, gondolom.
Pupákfalva Nobel-díjas tudóscsapata tehát arra a következtetésre jutott, hogy a szerelem érzését egy fizikai jelenség okozza, de a tünetek már kémiaiak. Pfff.... :D :D :D

Híres leszek! :-)

-Kitaláltuk, hogyan válhatsz minden nő bálványává!!!
harsogták barátaim, miközben önkívületi állapotban törték rám a bejárati ajtót, teljesen tönkretéve ezzel a szerencsétlen 7 lábú keresztespók hálóját, ami épp az ajtókeretre volt kifeszítve.
-Figyelj! A NASA önkénteseket keres legújabb expedíciójához. Nem kell mást tenned, mint jelentkezni és elsőnek lenni a teszteken!
Értetlen tekintettel meredtem barátaimra.
-Repülhetsz, nem érted??? Te leszel az első ember, aki eljutott egy másik csillaghoz! A nők egymást tapossák majd, hogy elkaphassák a feléjük hajított használt zsebkendődet!
-Ja... feleltem egykedvűen
Kedves barátaim addig győzködtek, hogy beadtam a jelentkezésem a NASA-nál. Miután sikeresen lefizettük az illetékeseket, én lettem az egyetlen befutó. Az űrügynökségnek nem volt más választása, mint elismerni alkalmasságomat és megkezdeni felkészítésemet az útra. A cél a Proxima Centauri, a naprendszerünkhöz legközelebbi csillag volt. A feladat csupán annyiból állt, hogy kiengedjek a zsilipen egy kis bóját, amin az expedíciót támogató országok zászlói helyezkedtek el, valamint leválasztani az űrhajóról egy űrállomás-egységet, ami a következő turnust fogadja majd. A 4,24 fényév távolságot hibernált állapotban teszem meg, az új szuper hajtóművel nagyjából 4 év alatt, ott az automatika ébreszt majd. Elvégzem a feladatom, visszahibernálom magam és konfetti-esőben vonulhatok végig a Times Square-en, nők százezrei ott, milliói pedig a tv előtt ájulnak majd el a gyönyörtől. Íme az első ember, aki megjárta a Proxima Centaurit :D

4 év múlva...

Kopogást hallok. Még a krio-kamrában vagyok. Lassan magamhoz térek. Nyilván megérkeztem úti célomhoz.
Kinyitom a szemem. Szkafanderes alakok állnak körülöttem.
-Ébresztő! szólt az egyik
-Maguk földönkívüliek? kérdeztem kábán
-Feltolta a sisakrostélyt az egyik, csak hogy lássam a vigyorát, majd oldalra fordult és a vállára mutatott.
Egy NASA felvarró.
-Bocs haver, de míg úton voltál, a NASA kifejlesztett egy gyorsabb űrhajót. Mi voltunk az elsők a Proxima Centaurinál. Ez a pech... Muhahahahaha

A legújabb parancs szerint visszafordították elavult űrhajómat a Föld irányába. Mire hazaérek, a csapból is ők folynak majd. Rám meg senki se lesz kíváncsi. :-(

Hát elment...

Csak kibökte, hogy semmilyen szempontból nincs rám szüksége. Ki volt ez a nő?
Szerető? Nem. Barát? Nem. Haver? :D Az sem. Egy időben meg voltam győződve róla, hogy mi ketten nagyon összeillünk. Talán nem voltam elég jó neki. Okosan megbeszéltük, hogy nem lesz semmi ilyesmi, de persze nem ezért :D Nyilván...
Kaptam már elég kosarat, mit számított még egy...
Ami viszont igazán szarul tud esni, ha a szimpla barátságot utasítják el. Egy korszak lezárult, egy másik elkezdődik. Valamikor. Nézzük a jó oldalát! Talán pont ez kellett ahhoz, hogy megtörténjen valami sokkal jobb, akár már ma este. Vagy holnap. Vagy jövőre, vagy soha :D
Nem tudtam most ezen igazán kiakadni. Kicsit elvicceltem a végét, erre megsértődött. Pfff.... :-)

Nem

Hiszen szeretnék én, de nem tudok :D A szívemhez vezető ajtó zárva. Az előző szórakozásból beletörte a kulcsot és még jól telenyomta pillanatragasztóval :D
Jól van ez így. Valami jó származik majd ebből is egyszer. Vagy nem :P

Összebaszott milliók

Előbb olvastam egy "megható" történetet ami egy ún. dubajozás alkalmával esett meg (De nyilván a legtöbb dubajozás így zajlik.).

Figyelem! B-betűs szavak! :D

Csak idemásolom:
“Az első igazán komoly meglepetés akkor ért, amikor a második napon reggel fel akartam öltözni. Tudomásul kellett vennem, hogy a palotában a gyönyörű ruhák, amiket kaptunk, tényleg nem érnek semmit, az itt töltött idő alatt meztelennek kell lennünk. A szolgák korán felkeltettek minket, és mint az állatokat a karámból, kitereltek a palota elkerített, mindenfelől zárt, hatalmas kertjébe. A fű buján zöldellett, a nap sugárzóan sütött, a lágyan süvítő szellő borzongatta a testünket, és mi ott álltunk anyaszült meztelenül egy csapat felöltözött arab férfi előtt, akik akár a vásáron a lovakat, végigmértek minket. Több sejk és magas beosztású férfi éppen golfozni készült. Miután alaposan végigmértek minket, elfordultak, és mintha mi sem történt volna, játszani kezdtek. Nyilván hozzászoktak már a látványhoz, nem ütköztek meg a meztelen nők csoportján.
Ki tudja, meddig álltunk ott, meztelenül, szótlanul, amikor az egyik közepes beosztású arab, aki azzal volt megbízva, hogy terelgessen minket a palotában való tartózkodásunk ideje alatt, megszólalt angolul, hogy irány. Eleinte nem értettük, hogy hova irány, amikor megismételte a parancsot, de ezúttal hozzátette, hogy labdát szedegetni. Nem mondhattunk nemet. Ahányan voltunk, megindultunk, és pucéran, testünk minden porcikáját gátlástalanul felfedve elkezdtünk hajolgatni és szedegetni a labdákat, miközben az arab férfiak hangosan nevettek rajtunk, és szándékosan úgy ütötték el a labdát, hogy azzal eltaláljanak minket a mellünknél vagy a fenekünknél. A lányokkal nem néztünk egymásra és nem szólaltunk meg. Némán, magunkba fojtva gyűlöltük azokat a férfiakat, akik ilyen embertelen módon megaláztak minket. Akkor, ott, rövid időre mindannyian megszűntünk nőnek lenni. Kiszolgáltatott állatok voltunk, amiknek durván eltiporták az akaratát. Amikor végre-valahára véget ért, mindannyian leforrázva mentünk be a szobába. Már nem láttunk olyan fényesnek a palotát, és olyan lenyűgözőnek az addig kincsként őrizgetett struccbőr táskát. Elkezdtünk félni, hogy mi vár ránk.
Az én szobatársam már pontosan tudta, hiszen ő már harmadjára volt a palotában. Elmondta, hogy a sejk másnap kiválaszt majd néhány lányt, és akik megtetszettek neki, azoknak utána az összes rangban alatta lévővel is le kell feküdniük. Ezért természetesen nagy összeget kapnak, de azért keményen meg kell dolgozniuk, van úgy, hogy az egy hét leforgása alatt negyven-ötven arab leli kedvét bennük. Akiket a sejk nem választ ki, azokhoz senki sem nyúlhat egy ujjal sem, ők ugyanúgy megkapják a pénzüket. (…)
Még aznap este jelenésem volt a sejk hálószobájában. Megmosták a hajamat, szépen kikészítették az arcomat, hogy minél gyönyörűbben fessek. Ám amikor belenéztem a tükörbe, nem láttam mást, csak egy rettegő nőt. Nem tudtam, hogy mi vár rám, csak túl akartam lenni az egészen. Csúnya, vékony testű, nagy orrú ember volt a sejk, mosolyogva fogadott, amikor beléptem a szobájába. Nem volt udvarlás, beszélgetés vagy ital, rögtön a lényegre tért. Vadul megcsókolt, majd lenyomta a fejemet. Négyszer élvezett el azon az estén, négy egészen különböző módon és helyen. Nem esett jól és fájt. De ki lehetett bírni. A pokol csak ezután következett.
Átvittek egy másik szobába, ahol már nem volt szobatársam, nem volt mellettem senki. Az arab férfiak ki-be jártak, a kiválasztásom utáni első nap hetet számláltam. Mind nagy, erőszakos és kegyetlen volt. Mindenem fájt, és órákon át zokogtam. Úgy éreztem, nem bírom tovább, és meg akarok halni. Akkor tényleg úgy éreztem, hogy megváltás lenne számomra a halál. A következő napon bejött a sejk főszolgája, és teljes erővel nekem esett. Éreztem a nyers hús repedését és a vér borzongató melegségét. Majd utána már nem éreztem semmit. Nem tudom, hány óra telt el, vagy pontosan mi történt, de a szobámban ébredtem, felöltözve, körülöttem a csomagjaim hevertek. Egy szolga volt velem, aki angolul elmondta, egy orvos ellátott, és azonnal haza kell mennem. A kezembe nyújtott egy borítékot, és felsegített. Kába voltam a fájdalomcsillapítóktól, rettenetesen fájt az ölem és a fenekem. Alig tudtam járni. Mielőtt elindultam volna, megnéztem mi van a borítékban: tízezer euró volt. Boldog voltam.”
Forrás 

Szánalmas. Szétbaszták úgy, hogy mozogni sem bír, de a 10 ezer eurótól boldog. Ahogy mondani szokták: aki kurvának áll, az ne csodálkozzon rajta, ha megbasszák! :-) 

De nem kell Dubai-ig mennünk. A kevésbé szerencsés lányok itthon művelik ugyanezt, kevesebb pénzért. Esetleg ingyen. Bár szerény véleményem szerint, ha valaki ingyen baszatja magát végig a fél várossal, ugyanolyan kurvának minősül, mint a fizetős lányok az út szélén, vagy egy arab palotában, ahol szegényeket megalázzák. De sajnálom... :D

Félelmetes maga a jelenség. Adva vagyon egy szép külsővel megáldott lány, esetleg még tanult is, magasan képzett. Kap egy ajánlatot, vagy csak hallotta egy ismerősétől, aki már "dolgozott" kint, hogy milyen jól fizet, ki lehet bírni, stb. Szeretném azt hinni, hogy nem minden szép nő adja el a lelkét pár ezer euróért.

Újabb titokzatos kedvelő

Ismét akadt egy nő a társkeresőn, aki "kedvel" engem, bár a neki írt levelemre nem válaszol. :D
Még fotót sem látott rólam, akkor mi alapján? Igaz, akik láttak, azok sosem kedveltek :D

Mellesleg írtam egy 12. (Vagy 13.?) levelet a bizonyos szőkének. Erre sem válaszolt. Komolyan csak azért írok neki, hogy bosszantsam :D Legalábbis remélem, hogy sóhajt egy jó nagyot, mikor meglátja, hogy már megint én írtam. Valahányszor ránézek az adatlapjára, soha nincs olvasatlan levele. Talán más nem is ír neki, csak én. Mégis sajnál egy levelet feláldozni a 7-ből. Plázacicákok a nemválaszolósak! :P

Érdekes...

A tegnapi bejegyzésem életre kelt :-)
Melyik kedves olvasóm az a 3 közül? :D :D :D

Mellesleg...

...ma van egy hete, hogy kimerítő választ ígért pár napon belül. A válaszírás alighanem őt meríthette ki :D
Nos, ezennel ünnepélyesen kijelentem, hogy amennyit én jelentek neki, ő is annyit jelent nekem :P Ezt bármelyik szöszi plázacicától megkapom. :-(
A barátság elutasítása sokkal fájóbb, mint egy szimpla kikosarazás. Aki még erre sem képes, aki még ezt sem tudja elfogadni, az baszhatja az életet csoportos magányban. Hogy lehet-e férfi és nő között barátság? Miért ne? Vannak nőismerőseim, akikkel elég jóban vagyok, egyikünk sem kívánja a másikat.

Mellesleg, ma írtam egy 11. levelet is a szőkének. Elolvasta illedelmesen, de megint nem válaszolt :-) Valamiért őrá nem tudok ezért neheztelni. Másokat általában különböző jelzőkkel illetek (Persze csak magamban.), ha egy levélre nem válaszolnak, miközben megtehetnék (VIP).
Megkedveltem ezt a nemválaszolós, csúnyán nézős, de amúgy szép szőkét :-)
Remélem, azért legalább a szemöldökét felhúzza és fúj egyet maga elé, mikor meglátja, hogy megint én írtam :D

A legjobb csajozós duma :-)

"Szia! Meghívsz egy kávéra?" :D

4-ből 3 esetben tuti siker. Egyikük sem VIP tag! :-) A negyedik talán analfabéta lehet, mert ez a 10-ik levelem volt neki és még egyre sem válaszolt :D
De a 75% nagyon jó arány egy olyan műfajban, ahol nem divat a válaszadás.

A legjobb választás! ;-)

Hosszas tudományos munkával megalkottam a "Tutisikeres Első Randi - 2000" programot, mellyel garantált a siker. Ha Önnek eddig gondot okozott volna a Nagy Ő-vel töltött első közös program megszervezése, úgy ez már a múlté! Önnek nem kell mást tennie, mint lépésről lépésre követnie az itt leírtakat és kétség sem férhet hozzá, hogy a kiszemelt hölgy felejthetetlen élményekkel gazdagodva búcsúzik el a nap végén ;-)

Nincs is meghittebb, mint egy kellemes vacsora kettesben, valami exkluzív helyen. Kérje meg a hölgyet, hogy dobjanak össze pár száz forintot kajára. Keressenek egy olcsó közértet (Ha van Tesco a közelben még jobb!), ott közösen megvásárolhatják a vacsorájukat.
Javasolt menük:

A-menü:

25dkg kenyér (Lehetőleg előre szeletelt.)
20dkg parizer
egy doboz margarin (A pénztárost kérje meg, hogy kb. negyedét kaparja át egy nejlonzacskóba, hiszen pazarlás volna egy egész dobozzal megvenni egyetlen vacsora kedvéért. Ezzel szerezhet is a hölgynél egy jó pontot. Minden nő díjazza, ha egy  férfi nem szórja a pénzt fölöslegesen.) :-)

B-menü:

Nem esznek semmit.


A remek vacsorát szabad levegőn (Pl. egy belvárosi padra leülve.) is elfogyaszthatják, de akár be is ülhetnek egy bankba, postára, vagy ahol meleg van :D Ha a bankban úgy érzik, nem látják Önöket szívesen, esetleg átsétálhatnak egy közeli gyorsétterembe, ahol kulturáltan, asztal mellett elkészíthetik párizsis kenyerüket.
Amennyiben ott sem látják Önöket szívesen, a legjobb ötlet, elsétálni a város piaccsarnokába, ahol a szendvicsek mellé fogyaszthatnak savanyúságot.
Ezt a következőképp lehet ingyen megoldani:
A párizsis kenyeret elrejtik a kabátzsebbe és odalépnek az egyik árushoz.
-Jó napot! Elég savanyú ez az uborka?
-Ez a legfinomabb a városban. Mennyit adhatok, fiatalember?
-Nem hiszem el. Meg lehet kóstolni?

És azzal máris nyertünk egy uborkát. Csak annyit kell mondani az árusnak, hogy nem elég jó és tovább menni a következőhöz, stb. Közben zsebünkből elő-elő vehetjük a kis párizsis kenyerünket és haraphatunk az uborka mellé :hahota

Vacsora után illik megkérdezni, inna-e valamit a hölgy. Ha igennel felel, elővehetjük kabátzsebünkből a Tesco-ban vásárolt műanyagpoharat és elsétálhatunk a közeli szökőkúthoz. Figyelem! A pohárból fújjuk ki a parizeres kenyér morzsáit!

Ez a program a hölgynél garantáltan beemeli Önt a halhatatlanok sorába!

Grátiszba most megkapja a kiegészítő programot is, mely nem más, mint a közös moziélmény! ;-)
Egy igazi 2 in 1 program:
Elmennek a közeli moziba, ott keresnek ülőhelyet a jegypénztárak környékén. Ha nincs ülőhely, állva is jó lesz. Egy filmet megnézni elég személytelen és nem is biztos, hogy első randira való. Mindenkinek van legalább egy filmje, amit annyiszor látott, hogy kívülről fújja az egészet. (Nekem ilyen pl. a Bolygó neve: halál) Mesélje el a hölgynek! Sokkal jobb személyesebb élmény, mint szótlanul bámulni a mozivásznat! Közben érezhetik a levegőben terjengő popcorn-szagot. Teljes a mozi-fíling :D

Kutya-fürdetés :-)

Mintha a sajátomat látnám :D :D :D

...rom.hu

Mióta várom, hogy betöltődjön a TK oldal, lebomlott a műanyag bögre, amibe a koffeinmentes kávémat töltöttem és csak azért nem folyt ki az egész az asztalra, mert időközben elpárolgott az egész :P

Ajándék

Az igazi szeretet nem támaszt feltételeket, nem minősít tetteidért. Bármilyen vagy, bármit is teszel, megkapod. Akkor is, ha rossz vagy, akkor is, ha nem viszonozod. Nem várja el, hogy változz, szeretné, hogy magadtól megtedd, de nem kényszerít, úgy fogad el, ahogy vagy. Az igazi szeretet olyan tehát, mint valami gyom. Lehetetlen kiirtani :D
Ezt nehéz elfogadni, magamról tudom. Nem hiszem, hogy engem ezzel bárki is megajándékozna (A szülői szereteten kívül.). Ha mégis, vajon felismerem-e majd és el merem-e fogadni? Van egy pont, ahol már fájdalmas a pofára esés. Nincs rosszabb, mint azt hinni és a végén belátni, hogy félreértés volt. Kínos. Legszívesebben csinálnánk egy rendszer-visszaállítást egy korábbi időponttól, amikor még ez nem volt. Csakhogy az Élet nem Windows-on fut :-) Kiszaladnánk a világból, törölnénk minden ezzel kapcsolatos emléket, vagy elsüllyednénk szégyenünkben. Pedig nem szégyen ez.
Mind erre vágyunk, de nem mind állunk rá készen. Mert nehéz hinni benne.
Ez most igaz? Vagy valami hátsó szándék húzódik mögötte? Ki mer kockáztatni? Kényelmesebb (?) az Ajándék nélkül leélni felszínes életünket és másoknak osztani az észt :-)

Vonzás megint

Volt már szó a vonzás törvényéről. Ma este is dolgozott szorgalmasan :-)
Társkeresős blogomnak akartam csinálni egy kis "reklám posztert" (Csak úgy, poénból.), mert eszembe jutott ez a kép, amit évekkel ezelőtt egy klub használt hasonló célra a rendezvénye népszerűsítéséhez. Mondanom se kell, hogy nálam nagyon népszerű lett :D
A terv az volt, hogy a facebook-on visszakeresem azt a képet, majd az alapján a tineye képkeresővel kikeresem az eredetijét, amin nincs rajta az említett klub logója. No persze, hogy nem találtam a facebook-on. Mit lehet tenni? Milyen nevet adhatnak egy ilyen képnek, ami alapján a google megleli? Sikerült úgy beletrafálnom, hogy a meglehetősen egyszerű "jeans girl" kifejezésre első sorban a ötödik találat éppen ez a kép volt :-) Juhhhéé! :-) A felbontás brutál nagy, amiatt sem kellett tovább keresgélnem. Mégis, mi az esélye, hogy ilyen simán megtaláljak valamit, amiről fingom nincs, mi szerint keressem? He? Nem túl sok, igaz? :-)
Bevonzottam a farmeros csajt. Kár, hogy csak 2D-ben :D

Nagyon erotikus képecske. Én a magam részéről sokkal jobban szeretem az ilyen "majdnem megmutatja, de mégsem" típusú képeket, mint a teljesen meztelen, kétes erkölcsű cicababák fotóit.
Úgyis tudjuk, mi van a ruha alatt. Teret enged a fantáziának, ami szerintem jó.

A keresés tárgya

...pedig nem ő, hanem az a bizonyos érzés, amit mi, ketten hozunk össze. Ezt a bizonyos rózsaszín ködöt keressük, amiről az előző bejegyzésben írtam. Valószínűleg nem csoda ez, nyilván van rá tudományos magyarázat. Talán egy génjeinkbe kódolt program, ami szoros köteléket biztosít egy férfi és egy nő között (Néha azonos neműek közt is, de azt most hagyjuk :D), mely azt a célt szolgálja, hogy egy ideig semmiképp ne hagyják el egymást. Erre az időre kéne esnie a gyermekvállalásnak, ami lehet hogy így is volt még 100 éve, de manapság... Tehát Pupákfalva Nobel-díjas biológusai ezt ötölték ki magyarázatként a szerelem nevű jelenségre :-)
Ilyenkor se nem látunk, se nem hallunk. Ilyenkor csak Ő van és senki más. Gyakori tünet a szelektív látás/hallás. :-) Ő a legszebb. Egyes pillanatokban a rózsaszín köd ritkul, ilyenkor átfut agyunkon egy gondolat: valójában nem is Ő a legszebb, mert vannak szebbek, sőt jobbak is, de Benne van valami, amitől különlegesebb az összes többinél. Ez kb. olyan, mint amikor álmunkban rájövünk, hogy csak álmodunk. Persze irányítani attól még nem tudjuk és felébredni is képtelenek vagyunk. Nos tudjuk, hogy amit megélünk, az egy erősen torzított képe a valóságnak, mégis szeretjük ezt és nem akarunk felébredni az álomból.
A gond csak az, hogy egyik sem tartott még örökké. Mint a részeg, aki jókedvűen mulat, míg tart az alkohol hatása, de tudja, hogy közeledik a kijózanodás órája.

A lényeg: tudjuk, hogy nem igaz, hogy minden csak illúzió, mégis csak ezt keressük. Az Ember legősibb drogja a szerelem.

Rájövés :-)

A minap arra kellett rájönnöm, hogy nem léteznek különleges emberek. Ha mégis, ők csak a mi szemünkben azok. Rózsaszín köd :-)
Persze ez is maga a csoda. Szeretjük ezt. De csoda az is, amikor lehull a szeplő. Meglátni azt, amit mindenki lát, csak mi nem, mert azt látjuk, amit szeretnénk. És végül előbukkan a közönséges ember, különlegesnek vélt tulajdonságai hirtelen eltörpülnek mindennapisága mellett. És feltesszük a kérdést: ezért? Muhahahahaha :D

Tipli

Nem volt semmi, nem is lesz semmi köztünk. Néha dumálunk és én legalábbis jól érzem magam. Ezek a szó nélküli eltűnések nem esnek jól. Még havernak sem vagyok elég jó (Szeretőnek? Mit hittem annak idején? :D), ez csöppet sem esik szarul. Nem érdemli meg, hogy szeressem. Sem, mint nőt, sem mint barátot. Mégis megkapja. Ilyen defektes fasz vagyok :-)
Ismét eltűnt. Majd fél év múlva felbukkan és akkor ugyanúgy fogok örülni neki, mintha semmi sem történt volna. Kezeltetnem kéne magam :D

Bizonyára lehet valami oka annak, hogy még mindig jelen van az életemben. Ez kell ahhoz, hogy valami megtörténjen. Mi? Fasz tudja... :D Talán valamit elkerülni, vagy elérni ezáltal.

A három grácia :-)

Elhajtottam/engedtem 3 olyan nőt is 2 nap alatt, akiknél lehetett volna esélyem, ha jobban odateszem magam és mindhárman jól is néztek ki :-)
Van azonban olyan kompromisszum, amit nem köt meg az ember. Mert hiába bombázó a csaj, ha fejben elmegyünk egymás mellett. Ez nem azt jelenti, hogy ők hülyék, én meg nem. Hanem azt, hogy ők nem úgy hülyék, ahogy én :D
Már privát emailen hagytam lógva (Válasz nélkül.) pl. azt az egyébként feltűnően szép lányt, aki a bemutatkozószövegemből saját bevallása szerint csak pár sort olvasott el, mert "neki aztán van humora", de azt nem érti, mit akarok ezzel... :D Jó, köszönöm, ennyi :-)
Azt gondolom, a pénteki randim sem pont erre számított, mert 1 napig el sem olvasta, amit küldtem. Talán azt hitte, folytatásról fogok érdeklődni, aztán majd jól letol, hogy pont így és ilyen későn. 1 nap míg elolvasta, +1 nap a válasz. Hmm. De nem hiszem, hogy kiakadt volna az elutasítástól (Pár napos ismeretség után nekem semmit nem jelent valakinek búcsút inteni. Szerintem ezzel mindenki így van. Nem alakul ki semmilyen érzelmi kapocs, ami ezt megnehezítené.), bár nyilvánvalóan nem ehhez lehet szokva a külseje alapján.
A harmadik csak úgy megtalált, de momentán nincs kedvem találkozni senkivel. Rövid, udvarias választ kapott, ami nem bátorítja semmire, igaz nem is építettem le :-)

Ismét felmerül bennem a kérdés: Hiányzik-e nekem az a bizonyos kavics a cipőmbe? :-)

This is the end...

Megírtam neki, hogy köszönöm, ennyi. A nagy rohanásból arra következtetek, hogy ő is így látja :-) Igyekezett túl lenni rajta, vagyis rajtam. Bevallom, én sem éreztem jól magam. Talán azért, mert észrevettem rajta is. Talán, mert tényleg ennyire nem passzolunk.
Megköszöntem a velem töltött idejét és sok sikert kívántam.
Mindjárt előfizetek egy újabb hónap VIP-re :D

Magamon is elgondolkodtam ám. Az adatlapom ideális jelölt-leírása igen-igen találó: "Igazából úgy hiányzol nekem, mint egy bazi nagy kavics a cipőmből. De bevallom, mégsem tudnék Nélküled élni."
Nincs rá szükségem. Szükségem van rá. Micsoda marhaság :D

Marad a blogolás, levelezés (Ha lesz, aki válaszol.). Értékelnem kell a történteket. Jó-e a gyors találkozás, amikor maximum testi vonzalomról lehet beszélni? Vagy húzzuk az időt és levelezve, telefonálgatva jobban megismerve a másikat, kialakulhat némi érzelmi kötődés, ami az első randi (Általában nem túl feszültségmentes óráin.) nehézségein átsegíthet, mert így könnyen mondjuk azt bárkire, hogy "Bocs, de nem téged kereslek". Mert így nincs második esély, ami önmagában is további feszkók forrása. :-)

Hogy valami jót is írjak :-)

Egy rég nem látott nőismerősöm bukkant fel a napokban. Igazán örültem neki :-) Nagyot változott (Sajnos nem mindenben :P), nem is ismertem volna rá, pedig ő az. Hogy lehet így megújulni? És közben tudom, hogy ő van ott, bent :-)

Ködben

Ma lezavartam az idei év első randiját, mely vélhetően (Legalábbis az eddigi statisztikáim alapján.) jó ideig az utolsó is marad :D
Egy romantikus séta a Duna-parton? Rohanás volt, mintha sietnénk valahová. Hová? Talán haza :D De az ember hinni akar és hisz is, amíg a szitu hihető. Megnéztük Walter Mitty titkos életét. remek film, azon külön jót derültem, hogy az a faszi gyakorlatilag én vagyok :D Rólam mintázták? :-) Lehet, hogy a forgatókönyvírók megnézték társkeresős adatlapomat, mert nagyjából ugyanaz az álmodozós, vicces figura, amit én (Persze csak poénból.) lefestettem a társkeresőoldali bemutatkozásomban. :-)
Szóval megvolt a film és tipli haza. Semmi beszélgetés, értékelés, vélemények egymásról... Még nem lett kimondva, de ez a történet itt véget is ért. Nem sajnálom ezen a ponton. A lány egyszerűen gyönyörű, a testi vonzalom szinte 100%-os. A lelki meg... Valami hiányzott ma és ez a rohanós sétában és a fim utáni gyors elköszönésben materializálódott. De mit is várhatunk 4-5 órányi együttléttől? Mindenesetre talán egy sziánál többet.

Budapest ködbe burkolózott ma, a csodás belvárosból alig láttam valamit. A köd mindenhová beszivárgott ma :-)