"Karácsonyfa"

Karácsonykor gondolsz-e arra, hogy egy haldokló élőlényt faragsz bele egy vasból készült tartóba, majd beállítod a szoba közepére és teleaggatod giccses díszekkel? Ezt a haldokló élőlényt...
A fának persze nincs esze, hogy mindezt felfogja, de attól még haldoklik és végül megszűnik benne az élet. Ő nem tudja, de az Ember igen. A teremtés koronája, a legintelligensebb élőlény... (?) Miért? Mert ez a szokás.
Persze mi mind elítéljük az ókori gladiátorküzdelmeket, az állatviadalokat, ahol a halálon szórakoztak/szórakoznak. Mert mi felvilágosultnak tartjuk magunkat.
Mit is ünneplünk? Jézus születését. Istennek tetsző dolog bizonyára életet áldozni Jézus születésnapján... Mindegy milyen élet. Ha létezik Isten, az ő szemében minden élet egyenlő, tisztelt Emberiség! Életet áldozunk, hogy dísznek használjuk a tetemüket. Itt tartunk ma. :-(

Háború - Ahogy a netes társkeresést én látom

Próbálok tárgyilagos lenni.
Regisztrál az alany (Nemtől függetlenül.) egy ilyen oldalra. Ki szép reményekkel, ki barátai unszolására, még a bemutatkozásában is azt hangsúlyozva, hogy ő nem hisz a társkeresés ezen módjában, bla-bla. Induljunk ki a többé-kevésbé normális mentalitású embertípusból! Aki nincs elszállva magától.
Ha "szerencséje van", első körben olyanok találják meg, vagy ő olyanokat talál meg, akik még újak ebben a műfajban és igyekeznek ott is betartani a kinti életben úgy-ahogy működő (De többnyire inkább működő.) viselkedési normákat. A férfi ír a nőnek, az ír egy udvarias elutasító levelet, aztán mindenki megy tovább a következőhöz. A probléma akkor kezdődik, amikor az alany összefut az első "veteránnal". Ha nő az illető, akkor talán hónapok óta kapja a hülyébbnél primitívebb, a sablonosabbnál, bénább leveleket és elege van. Az udvarias visszautasítás a múlté, hiszen ő is találkozott már veteránokkal, akik elküldték a k.. a..-ba, mikor ő levelüket megköszönve írt egy határozott nem-et. Sok ilyen élménnyel a tarsolyában hamar elmegy az ember kedve az udvariassági formuláktól és maga is lemegy primitív bunkóba, ami vagy kimerül abban, hogy a levelekre nem válaszol, el sem olvassa őket, vagy beszáll az anyázásba. Mindegy. Ő már elveszett. Hasonló a helyzet a férfiaknál is. Nagy reményekkel regisztrált, kiküldve 20 levél, válasz egy sem. Van, aki lenyeli a békát, visszafogja magát, mások tiltanak és ribancoznak orrba-szájba. Nem tudom, melyik a jobb. Valahol le kell vezetni a feszültséget. Nem biztos, hogy a másikon. Ezek nagyon idegesítő dolgok, hiszen egyetlen üzenete van: ARRA SEM VAGY MÉLTÓ, HOGY LESZARJALAK
Telik-múlik az idő és a kinti világ szabályairól kiderül, hogy itt bizony szart sem érnek. A nemek egymást kergetik őrületbe, sokan jutnak el arra a szintre, ahol a másik nem megalázása már örömet okoz. Nem tudatosan, de mélyen, legbelül egy idő után erre vágyik az ember. Visszaadni valakinek, amit ő kapott. Az egészben az a szörnyű, hogy a "bűnösnek" már nem tudja visszaadni, így keres valakit, aki talán megérdemli, de személy szerint neki nem ártott és rajta áll pitiáner bosszút. Azokon is csattan az ostor, akik meg sem érdemlik. És ők a legsebezhetőbbek. Azzal, hogy már eleve lekezelően közelíti meg. Embergyűlöletből épített bunkert von maga köré, ahonnan ő "lőhet", de a másik nem tudja viszonozni. Azazhogy tudja, de róla már lepereg minden, annyira gyűlöl mindenkit, hogy talán senki sem képes megsebezni. És ez megy oda-vissza. Aki menet közben kiszáll, az szerencsés. Aki bent marad, beleőrül, vagy összeroppan. A nemek így háborúznak egymással a társkereső oldalakon.
És még nem is szóltam azokról, akik eleve úgy regisztrálnak, hogy ők a leglegleg és nekik mindenből a legjobb jár.
Tegnap nagyon barátságosan válaszolt egy nő a levelemre és én nem írtam neki semmit. Kettős érzés: visszaadtam valamit abból a sok rosszból, amit én kaptam tőlük. De olyannak adtam "vissza", aki nem érdemelte azt meg. Hozzásegítettem valakit, hogy azzá váljon, amit gyűlölök? Egy mindenre és mindenkire szaró, kívülről nőnek látszó valamivé, ami senkit sem enged a közelébe? Ő majd kitermel néhányat a... Na, most ugyanezt kéne írnom magamról is, igaz? :D Férfinak látszó valami, ami nem hódítani akar, hanem törleszteni? Rossz útra tévedtem. Fasz tudja, kinek a hibájából... De a változtatás az én felelősségem.
Egyetlen jó van ebben a kócerájban. A blogosok apró közössége, azon belül néhány ember, akit kedvelek. Sorstársak :D

Buzi-e vagy?!

Napok óta tart ez a nyomasztó tendencia: lassan ott tartok a társkereső adatlapommal, hogy több faszi nézi meg, mint ahány nő. Vajon mi a *@#*@#@-t lesnek ezek rajtam??? Ma reggel is belépek, csilingelő hang: "adatlapodat megnézték". Fú, de jó nekem, lássuk csak, ki volt! Ádám. WTF??? Elhatároztam, hogy a következőnél, amennyiben VIP tag az illető, írok neki, megkérdezem, milyen indíttatásból nézett meg. Nem is kellett sokat várnom, hiszen a következő látogató is egy faszi volt és VIP tag is. Ment a levél azonnal. Elolvasta? Hát persze, hogy nem. A végén még azt hiszi, hogy én akarok tőle valamit, miközben ő nézett meg és rohadtul remélem, hogy ezek nem homokosok, mert az már tényleg mindennek a legalja lenne. Miért? Mert azért regisztráltam oda, hogy nőt találjak, akivel megoszthatok jó dolgokat, melyeket egyedül nem élhetnék át, nem tapasztalhatnék meg. Nőt! És baromira zavaró, hogy mindenki megnéz, csak azok nem, akiket én keresnék. Úgy tűnik, egy 30-as nőnek gáz megnézni egy férfi adatlapját, tehát várnak és figyelnek, aztán mikor a harmadik olvasatlan levelet küldi nekik valaki, akkor megnézik az illetőt, de csak azért, hogy letiltsák :D Így keres "komolyan" társat egy 30-as magyar nő :D Közröhej.

Mexikó :-)

Tegnap este jött az ötlet, hogy elmehetnék végre egy igazi szabadságra. Nem aprózom el, ha úgy döntök, hogy megyek, akkor Mexikó az úti cél  :-) Azték piramisok. Hmm :-) Szerencsére 3 naponta indul ilyen túra (Ezen kicsit meglepődtem.). Csak egyetlen problémám van: kétágyas szobákban lesz a szállás. Ha én egyedül megyek, akkor két helyet fizessek, vagy mi a fa...??? Á, semmi se jó egyedül. Az fix, hogy meghívni senkit se fogok, ha csak ki nem fizeti a saját útja árát :D Annyira jól azért nem megy a bót, hogy egy alig megismert lányt befizessek egy közel félmillás útra :P Igaz, alig ismert lány sincs :D Egyedül szívesen elmegyek, mert a piramisok nagyon érdekelnek. Na meg aztán kiszakadnék ebből a redvás télből egy hétre.
Azt hiszem, írok az irodának, hogy mi a teendő, ha csak magam megyek.

Szerelem a k(üsz)öbön :D

Az én kedves barátaim ismét elhatározták, hogy besegítenek nekem csajozás terén. Tudták, hogy nekem ki a némber one. Kerítettek egy boszorkányt, aki kotyvasztott egy szerelmi bájitalt. Egyik adagot nekem, a másikat ama bizonyos nőszemélynek kell meginnia és a szerelem lángja sosem huny ki bennünk :D
Ajtókopogás.
Semmi.
Dörömbölés.
Semmi.
Végül rájöttek, hogy nincs kulcsra zárva és bejöttek. A lakásban félhomály. Elbotorkáltak a hálószobámig. A szél épp egy ördögszekeret görgetett át a kétszemélyes ágyon. :D
Én a sarokban ültem egy fotelben, meredten bámultam az előttem lévő tévét. A képernyőből egy fejsze állt ki. Emlékszem, a társkeresőkről szóló műsor ment legutóbb. Nem értettem vele egyet :D
-G! Hát itt vagy. szólt egy hang
Tudomást sem vettem róla.
-Halló! Ébresztő, haver! Megvan a megoldás a problémádra! -rikoltotta szinte euforikus lelkesedéssel
Még ekkor is rezzenéstelen tekintettel bámultam a tévét.
-Na jó. Ezt a löttyöt kéne meginnod és eljön a szerelem! -mondta ugyanaz a hang, már kissé higgadtabban
-Ez kész. -állapította meg a baráti társaság egy hölgytagja
-Fogjátok a fejét, valahogy lenyomjuk a torkán! -javasolta egy másik
-Azt akarjátok, hogy nyeljem le a saját fejem? -kérdeztem monoton hangon, közben elképzeltem a jelenetet és röhögni kezdtem. Persze csak magamban, nehogy észrevegyék.
-Nem. A löttyöt!

Közben megérkezett a másik csapat egyetlen tagja. Az ő feladata volt a Nőt rávenni, hogy igya meg a varázsitalt :D
-No? Minden oké? -kérték számon rajta
-Öö, ja. -hangzott a kissé bizonytalan válasz.
-Fasza! Komám, indulj a csajhoz! A siker ezúttal garantált. -szólított fel az egyik haver

Úgy éreztem, hatott az ital. A lány lakása előtt álltam, megnyomtam a csengőt. Ebben a pillanatban egy váratlan dolog történt. Az ajtó előtt lévő lábtörlő elkezdett felkúszni a lábamra, majd rátekeredett.
-Mi a fa...???? -kiáltottam pánikba esve
Az ajtó közben kinyílt és ott állt álmaim nője értetlen tekintettel, tátott szájjal nézte, ahogy birkózom a lábtörlőjével. Köpni, nyelni nem tudott. Végül a padlóra rogyott és összegörnyedve röhögött, ahogy ember csak röhögni képes. Képtelen volt abbahagyni.

Eközben a barátok:

-Srácok, be kell valamit vallanom. -kezdte zavartan az egyfős B-csapat
-Na!
-Az italt nem itta meg a csaj. Kiborította és az egész a lábtörlőre folyt.

Hatalmas röhögés :D

A pontos találat titka :-)

Aki sokáig célozgat, az előbb-utóbb mellé lő :D Leggyakrabban azért, mert a célpont egyszerűen kisétál a célkeresztből :D Tehát, célozni és lőni ;-)

Biznisz

Elmondhatom, hogy üzletileg piszok jól sikerült ez az év. Az utóbbi 1,5 hónap már csak felrakta a pontot az I-re :-) Bár a munkába beledögölhetek, hiszen előbb is befutott egy nagyobb rendelés. Remélem, nem gondolják, hogy ezt mind megkapják karácsony előtt. :P Januárban sem fogok unatkozni.

Írunk :-)

A 11-i erdei házas történetet. Régen volt már, hogy valakivel ekkora élmény volt írogatni. :-)

Kedvenc

-nek jelöltek. Mi a f...??? :D Fotóm épp nem volt kitéve, legalábbis nem nyilvános. Hogy mi alapján lettem kedvence... Írtam neki, 3 ki-be lépkedést követően válaszolt (VIP tag amúgy). Pár kérdés, valamint mutassak fotót. Válaszoltam, fotót mutattam. Belépett, megnézett és abban a pillanatban ki is lépett :D Várom a választ, bizonyára dolga akadt hirtelen :D Ki-be lépkedés, válasz nem jön. Írok megint. Ennyire rosszul néznék ki, hogy egy "bocs, de nem"-re sem futja a sokktól? :D Belép, elolvassa, kilép :D
Miért talál meg minden beteg pont engem? :-o

Testvérvárosunk :-)

Döbbenetes felfedezést tettem. Pupákfalvának létezik egy indonéz testvérvárosa: Sztúpákfalva :D

Álom és valóság

Meg lehet álmodni a jövőben bekövetkező eseményeket?
Nyitott vagyok a témára, de annak ellenére, hogy néhány esetben egy-egy álmom valósággá vált, nem hiszek vakon benne. Egyik esetben sem pozitív élményekről volt szó. Álmomban láttam és hónapok vagy évek múltán nagyjából ugyanúgy megtörtént.
Van egy pozitív is, de az is lehet, hogy csak a többi visszatérő álmomhoz hasonlóan inkább szimbolikus. (Amik megtörténtek, azokról csak egyszer álmodtam!)
Van egy nő, aki mindegyik álmomban ugyanaz. Együtt vagyunk. Konkrét arcra nem emlékszem, csak érzésekre és arra, hogy szalma-szőke és magas :-) Sosem volt dolgom pont ilyen külsejű nővel és az álom valamikor tizenéves koromban jött először. Tehát nem emlékekből táplálkozik, mivel tinédzser koromban csajozás terén nem voltam túl aktív :D Mégis miből rakja össze az agyam újra és újra ugyanazt a nőt, ha azelőtt nem láttam? Lehet, hogy még ezután fogok vele találkozni? Vagy tegyük fel, létezik lélekvándorlás és előző életemben ő volt a Nagy Ő? :D

Talányos Jolán :D

Van egy agresszív, ellenszenves nő. Csak annyit kérdezel tőle, hogy "Hogy vagy?" és, mint a viccben az agresszív kismalac: "Mi közöd hozzá???!!!" :D
Társat keres, sajnáltatja magát, hogy senkinek se kell, most kiderült, hogy férjnél van, sőt együtt is élnek, de ő valaki mást szeret. Oké, van ilyen. De, hogy mást szeret? Kérdem én: vajon mi a keserves úristent keres akkor egy társkereső oldalon? :D Egyébként meg kinek kéne egy ilyen nő? Nagyon durván leoszt mindenkit a blogjában. Nincs annyi türelem a világon, ami ezt elviselni napi szinten :D
Tényleg. Döbbenetes, hogy milyen zavarodott elméjű emberek járnak-kelnek köztünk. Én meg állok itt hülyén. Na jó, ülök :D Azon elmélkedem, mi jöhet még, ami eddig nem volt... Mert ennyi év társkeresős múlttal túl sok (És pláne, ilyen meglepő.) fordulatra már nem számítottam. Tudom, tapasztalom naponta, hogy vannak lelki beteg, illetve gyengébb képességű emberek, akiknek egy napba telik felfogni, hogy kaptak egy levelet és el kéne olvasni, ne adja az ég, akár válaszolni is rá :D
Ó, ezt a gyöngyszemet tegnap találtam. A profilképen egy nagyon csúnyán néző, de egyébként szépnek nevezhető nő látható. Bemutatkozószövege: "Szocializációs képességeim fejlesztésének érdekében regisztráltam, bővebben később. Nem ismerem ki magam az emberek kommunikációján, sem a testbeszédet, sem a célzásokat, utalásokat nem értem, de dolgozom rajta." Hogy mennyire igazak állításai, azt mi sem bizonyítja jobban, mint 18db olvasatlan levele. Tegnap este még 17 volt neki (online volt éppen), most eggyel több, pedig azóta már volt belépve. Megjegyzem, nem írtam neki és nem is fogok. Isten óvjon az ilyenektől! :D

Hoztam a formámat

Tegnap este előre kitöltöttem a mai postai küldemények ajánlószelvényeit, hogy ne kelljen az utolsó pillanatban is ezzel szerencsétlenkedni ma délután. Szépen leraktam a tv elé, hogy szem előtt legyenek, nehogy elfelejtsem. Volt már erre példa. Erre mi történik ma? Este bazdmeg (Nem is délután!) jövök be és meglátom a krva papírokat a tv előtt. Miután a csomagokat feladtam a postán. Miután az utolsó pillanatban megírtam őket. Naná, hogy elfelejtettem és újra kitöltöttem mindet :D

Leletek

Tegnap elhoztam a leleteimet. Különösebben nem siették el a dolgot :D Csak 1 hónapba telt.
Minden vírusteszt negatív :-) Tehát még mindig nem tudja senki, mi bajom is volt :D

Neked. Bárki is vagy :-)

-Építek majd egy házat a tónál. Ahol az a kis rét van. Én vadászni járok, te addig apró ruhákat varrsz majd a gyerekeinknek.
-Bolond vagy! kacagta ragyogó szemekkel
-Finom ebéddel vársz, mikor én fáradtan hazaérek a vadászatról.
A lány szótlanul vigyorgott.
-Nyáron reggelente fát vágok, hogy legyen télen tüzelőnk. Te hozol nekem friss forrásvizet, hogy enyhítse a szomjam.
-És mit csinálunk majd esténként ebben a paradicsomi idillben? kérdezte a lány érdeklődő tekintettel
-Veszekedni fogunk.
A lány ismét elmosolyodott. -Az jó lesz.
-Majd kiengeszteljük egymást.
-Az még jobb! helyeselt -Hajnalodik. Mindjárt felébredek.
-Majd álmodom helyetted is. Nekem van még másfél órám.
-Akkor viszlát este. :-)
-Akkor viszlát este. :-)

Ilyen is kellett már :D

Szimpatikus vagyok, de a csillagjegyeink nem passzolnak :D
Itt már éreztem, hogy el vagyok ásva :D Nem is kell ezt erőltetni. Semmi bajom azzal, ha valakinek különös bolondériája van. Nekem is van. El lehet fogadni kölcsönösen, ha nem akarjuk a másikra is ráerőltetni.

Úgy!

:D

Szomszédok :-)

Kimentem a zord hidegbe, hogy lefotózzam a Holdat és a Vénuszt. Délután 4-5 óra között érdemes kilesni a dél-nyugati égboltra. Meglepően nagynak látszik :-)
Kár, hogy nem tegnap fotóztam, mert egy képen szerepelhetett volna a Holddal.

A hálózat csapdájában

De előtte egy kis tk-sztori :D
Tegnap írtam egy nőnek a társkeresőn. Megnézett, de a levelet nem olvasta el. Ma reggel viszont jött egy levél tőle. (Gondolom ekkorra lett 100%-os a feldolgozottság.) Lényegtelen, hogy egy csúnyaság határát súroló lány egy laza mozdulattal lepattintott :D Az viszont érdekes, hogy reggel ismét megnézte az adatlapom, majd azt követően bő 1 óra elteltével írta meg levelét.

Hálózat: Tegnap este zsinórban harmadik alkalommal tartott szolgáltatási szünetet ez a büdös, debil társaság (UPC). Most feltehetné a kérdést a kedves olvasó, hogy miért választottam pont ezt a céget, melyet "hírneve" már jóval megelőzte. Nos, nem én választottam. Volt egy remek kis szolgáltatónk, akivel nem volt semmi problémánk. Erre jött ez a mocsok banda és felvásárolta a hálózatunkat. Na, így lett belőlem a UPC cseppet sem elégedett ügyfele. Az internet nekem munkaeszköz is és bár lehet, hogy én vagyok kurvára telhetetlen, de elvárom, hogy bármikor rendelkezésemre álljon. Mert az a világ vicce, hogy a bekapcsolt számítógép előtt ülök és mobiltelefonon olvasom az emailjeimet.

Netes társkeresés (Igen, már megint :D)

Egyre nyilvánvalóbb, hogy aki egy ilyen oldalon regisztrál, annak valami defektje van :-)
Tegnap kiszemeltem egy szépnek mondható 30-as nőt. Az adatlapján ott díszelgett 30 olvasatlan levél, így hát a levél tárgyába írtam fő mondandómat, egy mondatba sűrítve, hogy akkor is olvassa, ha a levelet nem nyitná meg (Amire azért jó esély volt, tekintettel a 30db bontatlan levelére.).
Sikerült felkelteni érdeklődését azzal az egy sorral, még a levelet is megnyitotta. Sőt, még válaszolt is. (Előfizetése van, ráadásul VIP+, így bárki tud neki írni. De, hogy minek... Nos, az más kérdés :D)
Az olvasatlan leveleit firtattam, de egyáltalán nem bántó módon. Azzal magyarázta, hogy sok béna levelet kap és már felbontás nélkül is meg tudja állapítani, kiét éri meg elolvasni! Hoppá! :-) Lenyűgöző képesség.
Még azt is írta, hogy az enyém érdekes és nagyon tetszik neki. Gondoltam, itt a lehetőség, elkezdődhet az ismerkedés. Visszaírtam. Teltek az órák (Ő végig online volt.), nem jött válasz. Este látom a frissen belépett tagok közt, gyorsan megnéztem, elolvasta-e a levelem. Hát nem :D Azóta sem. És az ilyen előfizet a legdrágább csomagra bazdmeg. Teljesen beteg, lelkileg-, szellemileg sérült emberekkel van tele egy ilyen társkereső oldal. És csodálkoznak, hogy a másik nem (Azaz mi, faszik.) nem kellő komolysággal állunk a szebbekhez (Már, amelyik szebb :D Mert a csúnyácska nők is kb. ezen a szinten rekednek meg. Tisztelet a kb. 0,01% kivételnek!) Igen, jó érzés szívatni azt, akire csak úgy rábökök a monitoron, egy olyan levéllel, amin én jót röhögök, de ő vérig sértődik, mert nyilván nem érti, hogy csak poénkodok :D Kivétel persze akad, de nagyon kevés. Ilyenkor komolyabbra veszem a figurát, méltatom kiváló humorérzékét és megmutatom a fotómat, mire ő gyorsan lelép :D
Valójában szomorú dolog ez. Én is a kattantak, defektesek táborát gyarapítom. Nem mintha nem lenne mindegy. Szerintem egy ilyen helyen 20000 aktív tag közül kb. 50-60 ember talál párt magának hosszabb-rövidebb időre.

Hétvége

Filmnézés ugrott. Meló lesz helyette. Kezdem rohadtul unni. :-( Mikor már látom az alagút végét, hirtelen megint jön egy kanyar. Átalakul az alagút :D
Na, majd szilveszterkor talán lesz rá időm :D
Így nem is baj, ha nincs kilátásban randi. :-)

Választás 2

Mindig választani kell :-)
Fehér vagy barna? A fehér jól mutat a sötét fabetéttel, a barna talán jobban megy a világos falakhoz.
Legszívesebben már most megrendelném. Csak nincs senki, aki segítene kivinni a régit.
De jó annak, akinek van normális rokonsága, baráti köre...

Hal a szatyorban

Figyelem már egy ideje ennek a nőnek a vergődését. Csapkod, mint hal a szatyorban. Valamiért nagyon haragszik a világra. Rinyál a TK-s blogjában, hogy mindenki bunkó, közben ott figyel a postaládájában 20+ olvasatlan levél, tehát leszarja, ki ír neki és miért, mert ő így szelektál. Hatodik érzékével meglátja, ki az, aki nem hozzá való. Hozzászóltam egy bejegyzéséhez. Válaszolt is. A gyűlölet kifröccsent a monitorból :DDD  És csak folytatja. Vajon ki akarna magának egy megkeseredett hisztérikát? Aki ezt képes napi 24 órában elviselni, az már nem türelmes, hanem pszichopata :D Tanulságos.
No, de ne csak a más szemében lássuk meg a szálkát! Engem is ilyesminek láthatnak, akik olvasnak. A különbség talán annyi, hogy a legtöbb írásom mögött magamféle humor van, amiken én jókat tudok röhögni :-) Más meg komolyan veszi és berak egy skatulyába, amit én a sztratoszféra magasságából szarok le :P :D

Közben köhögtem egy párat és azt vettem észre, hogy komoly rekeszizom-összehúzódást okoz. Tehát, köhögni kell sokat és kialakul a hőn áhított kockahas :DDD

Időnként igen jelentős változáson esek keresztül. (Mint politikus-feleség a vak komondoron :D) Csak lehatározás kérdése. Volt egy évekig tartó negatív periódus, amit most néhány napja elhagytam végre. Jó érzés így.

Rendeltem két filmet (Nem muszáj mindent letölteni.). Feledés (sci-fi) és Django elszabadul (Tarantino-film, patakokban folyó vér, feltételezem :D) Hétvégi program.

Megoldás

Az kézenfekvő, sőt! Mondhatnám, itt van a szemem előtt. Mégsem lépek. Nem hiányzik egy újabb elutasítás :D Akkor tehát, ez nem is egy megoldás, csak szeretném azt hinni. Következtetés: az Ember egy idióta lény :-)

Újabb törlés

Kicsit bosszantó, hogy csak olyanok találnak meg, akik semmilyen szempontból nem felelnek meg.
Nem olvassák el, mik az elvárásaim? Magyarul van írva: végzettség: minimum érettségi, kor: 25-35 év, alkat: vékony, átlagos, sportos, gyerek kizárva. Erre ki hív randizni? Szakmunkás végzettségű, 40 fölötti, molett nő, gyerekkel. Joggal merül fel a kérdés, hogy miért nem én írok a nőknek. Mert azon a nyüves oldalon csak előfizetéssel lehet még válaszolni is :D Tehát használhatatlan. Nem fizetek nekik 1500-at azért felhozatalért, ami náluk van. Inkább töröltem magam :P :-)
Fasz kivan.

Tip Lee

Néhány napon belül lejár a VIP-em. Természetesen szó sem lehet hosszabbításról :-) Majd (Vagy még előtte.) csinálok új regisztrációt. Most egy normálisat, komolyat. Amilyen leveleket küldtem mostanában sokaknak... Nem mernék fotóval mutatkozni :DDD Még mindig nem voltam bunkó és alpári, de hogy a szemtelenség Csimborasszóját sikerült megmásznom, az fix :D
Mivel itt sem mutatom meg magam, hát jöjjön a levél, amit sok szerencsés (?) hölgy megkapott az eltelt egy hónapban :-)
"Szia XY! (Itt újabban tudatosan más nevet írok, mint a címzetté. Ha pl. Évának hívják, akkor Mónikának szólítom :D)
Magamról annyit, hogy nagyon félénk típus vagyok és csak ronda nőknek merek írni. Amennyiben sikerült felkeltenem az érdeklődésed, írj! ;-)"

Na, ilyenekkel szórakoztattam magam. Ezt kizárólag a legszebbek kapták, akik tisztában vannak azért saját szépségükkel és nem ugranak ki a földszinti ablakon bánatukban :D

Tehát jöhet az új reg, az új képekkel. Baromira kíváncsi vagyok, mit érek el velük. Egy másik társkeresőn már kipróbáltam. Igaz, ott kicsi a felhozatal, de sikeresen megtalált az összes 160 cm alatti és 100kg fölötti negyvenes, gyerekes nő :DDD

Fotózás

Ma délelőtt jártam egy profi fotósnál és készült pár tucat kép rólam. Nem is volt drága (A sokszorosára számítottam.). Kíváncsi vagyok, milyen eredményt hoz majd a társkeresésben. Néhány még szerintem is tűrhetőre sikerült. Ha csaj lennék, bizony elgondolkodnék :DDD
Sajnos a pesti nőt eddig nem sikerült lepattintani. Elolvasta az utolsó levelem, de nem válaszolt. Grrrr... Remélem, még fog. Muszáj, hogy övé legyen az utolsó szó :DDD Egyelőre viszont én vagyok lepattintva. F.. kivan, na! :-)

Választottam :-)

Ez a Választás és top-20 c. bejegyzés folytatása akar lenni.
Mivel a kezdeményzős csaj finoman jelezte, hogy nem vagyok az esete, így maradt a másik, akinek legalább külseje némileg rabul ejtett. Azért nem vesztettem el teljesen a fejem, amint az pár sorral lejjebb ki is fog derülni :D
Lássuk az elsőt: végül megtörtént a fotó-csere. Én egy közelit küldtem, napszemüveg nélkül. Kifogás: Mé' nem mosolyogsz?  De lássuk, mit kaptam én! Kb. 10 méterről fotózott, egész alakos kép, a csajon akkora napszemüveg, ami a fél arcát kitakarja, mellesleg ő sem mosolyog a képen. :D No, ennyit a mosoly-elméletről és annak bukásáról :P
A vonzalmas nő csak minden másnap ajándékoz meg egy félmondattal. Ezzel a hozzáállással nyilván nem szándékozik velem találkozni. Egyébként is olyan, mint egy jégcsap. Tehát lepattintom, mielőtt ő tenné meg :D
Pedig mennem kell a nagy faluba (Pestre) üzleti ügyben, be lehetett volna iktatni egy randit is :D Így személyes kikosarazás esetén sem veszett volna kárba az autópálya matrica ára és az időm :D (Ez persze csak poén, ami külön neki szól, kb. ennyit ér a csaj, így első ránézésre.)
Nem rossz érzés szabadnak lenni :-)

Barátom, a NASA :-)

Tökélyre fejlesztem  az öniróniát. Vagy nem. Én mindenesetre szórakoztatónak tartom :D

Társkeresőn alapvető probléma, hogy nincs egy normális fotóm. Ami van, azt is én magam készítettem állványról, időzítővel. Olyan is lett. Egyébként is elég nyomorult képem van, lehetetlen jól fotózni :D
A NASA-nál dolgozó világhírű tudósok vizsgálták annak lehetőségét, hogyan lehetne engem előnyös szögből fotózni. Nem jártak sikerrel :-)
Néha visszajárok oda. Hátha mégis kiötlöttek valamit :D

Az ottani blogomból átmásolom ide is, mert szerintem vicces :D

A minap a NASA-nál jártam :D A hivatal igazgatója már régi ismerősként fogadott, hiszen jártam már náluk nem egyszer profilkép-ügyben :-)
Az irodájában ültünk le egy pohár whisky mellett.
-Lancelot! kezdte valami furcsa csillogással a szemében, mint amikor valaki egy nagy meglepetéssel készült és már alig várta, hogy elmondhassa az illetőnek
-Mondjad baszki. feleltem, miközben a színes italt kortyolgattam
-Mikor legutóbb itt jártál, elmondtad nekem, hogy két nagy álmod van. Randizni egy nővel, aki nem pattint le és eljutni egy másik galaxisba. Én akkor azt mondtam neked, hogy próbálj meg reálisabb célokat kitűzni magad elé.
-Mire akarsz kilyukadni? kérdeztem izgatottan
-Nos barátom, a helyzet úgy hozta, egyik álmod ma valóra válhat. folytatta vigyorogva
-Nnnnna, neeeee!!! Hol van a csaj??? Azonnal látni akarom! Végre egy nő, aki hajlandó randizni velem. Ezt nem is hiszem el :D lelkendeztem, észre sem vettem, hogy a whisky is kilöttyent a pohárból, rá egyenesen a NASA igazgatói irodájának szőnyegére.
-Csigavér öreg! Nem egészen erről van szó. próbált lehűteni a góré
-Hogy érted ezt? Nem csaj? Te jó isten! Csak nem egy ufonauta??? a gondolatba belesápadtam
-Nos...
-Tudod mit? Az sem érdekel, ha E.T. akar velem hetyegni! Bár egy földi nőnek jobban örülnék.
-Nem. Ha hagynál végre szóhoz jutni, akkor elmondanám. Tehát, az űrhajó felszállásra kész. Mehetsz a másik galaxisba.
-Ó.

Ez egy másik bejegyzés:

 Ma a boltban elém állt egy lélegzetelállítóan gyönyörű nő és a következőket mondta:

-Szia! Csak azt szeretném mondani, hogy nagyon bejössz nekem. Örökre emlékezetes marad számomra a pillanat, amikor először megláttuk egymást. Tudom, hogy egy nőtől ez kissé szokatlan, de egyszerűen bírok magammal, mióta megismertelek. Szóval, ha gondolod, összefuthatnánk este. Egy esti séta vagy ilyesmi, vagy ha rossz idő lesz, akkor összeütök valami vacsit nálam. Mit szólsz? Nem haragszol, hogy így lerohantalak?

-Hááát, ööö... Ezt megdumáltuk! Mikor és hol? kérdeztem fülig vigyorral

-Várj egy pillanatot! Tessék? förmedt rám a nő

-???

-Én a pasimmal beszéltem telefonon, te szerencsétlen! Csak nem képzelted, hogy... Hhahhhahahhhhaaa... gúnyos kacaj

Ekkor esett le, headset-be beszélt a csaj, csak annyira elmerült a saját mondókájában, hogy észre sem vette, folyamatosan rám néz, miközben beszél :D :D :D


Egy kis magyarázat: a társkeresőn jelenleg Sir Lancelot néven vagyok fent :D

Választás és top-20

Illúzió, hogy a választás az én kezemben van.
Legutóbbi bejegyzésem első felének főszereplői újra felbukkantak. Bár egyikük sem viszi túlzásba a válaszolgatást :D Ha én választanék, mint ahogy nem, vajon melyiket kéne választanom? Azt, akit vonzalmam okán szólítottam le és méltóztatott válaszolni, sőt... Vagy a másikat, aki ő maga szólított le engem, ami igen nagy szó :D Fotó nuku, de én meglestem az iwiw-en és nagyon jó! :-) Előbbi már látott rólam képet és bár lelkesedés nuku, azért nem lépett le végleg. Utóbbinak ajánlottam képcserét, de ő nem mer küldeni és én se küldjek és különben is, majd később beszélünk erről. Pedig csak annyit írtam neki, hogy ne számítson semmi extrára. Úgy tűnik, ez is megfelelő elrettentőerővel bírt :D
Szóval választhatnék, de nyilván két szék közé a földre ülök majd, mint mindig :D

Mellesleg ma elkészült az "analfabéta top-20" nevű listám (A társkeresős blogomban megtekinthető.), amin a leveleiket elolvasni képtelen 3,14tsák szerepelnek. A rekorder az a 31 éves nő, aki 5 napja lépett be utoljára és 279db olvasatlan levele van. :D Sajnos, akiknek nincs előfizetésük,  nem látják ezt a számot, így könnyen feláldozhatnak a havonta küldhető 7 levelükből néhányat ilyen beteg lelkű némberekre, akik el sem olvassák.
Lehet arra hivatkozni, hogy már az elején túl sok volt a bunkó és elegük lett a levelezésből. No, de akkor mi a fenének vannak ott? Valahogy csak kéne kommunikálni, ha azt akarják, hogy a szőke herceg rájuk találjon fehér BMW-jével :-)

Üdv. minden szupermen-rajongónak! ;-)

Ha már váltok valakivel vagy 10 levelet és képet is küldök, miért nem lehet megaszondani, hogy például "Bocs, de nem vagy az esetem."??? Komolyan unom már ezt a hozzáállást, ami sajnos kivétel nélkül minden egyes nőt jellemez. Az őszinteséget mocskosul elvárja mind, de hogy ilyen esetben őszintén egy félmondatban leírja a hogyan továbbot. Hát, azt már nem! Vagy nem válaszol többé, vagy valami viccesnek vélt mondattal lelép. Amire még válaszolok, mert ugye nem egyértelmű, csak sejteni lehet az eddigi tapasztalatok alapján, hogy ez egy méla undorral kísért lepattintás volt :D Tehát írok és semmi, elnyelte a főd
:D
Tényleg azt fogom csinálni, hogy akinek tudom, felkeltem az érdeklődését, aztán egy váratlan pillanatban soha többé nem válaszolok neki :D
A minap is rám írt valaki. (Kivételesen velem kb. egyidős.) Ismerkedjünk. Oké, miért ne? Nem tudom, mi rosszat írhattam, de ő sem válaszolt többé :D Itt tartunk. Már fotó nélkül is kocc :D
Rohadt világ... Kell ez nekem? Nem! :P Amúgy is tele vagyok munkával, kellenek a hétvégék is, hogy utolérjem magam. Nem elbaszni holmi randikra. No, nem mintha addig sikerülne eljutnom (Na jó, évente egyszer ez is megesik.). Ha csak nem fotó nélkül, aminek megint kibaszottul nincs értelme. Képpel meg nem kellek a kutyának se.
Stabil egzisztenciám, magasságom ugyebár semmire sem elég. Jóképűnek (is) kell lenni. Hát ezzel kapcsolatban van nem is egy, mindjárt két sztorim, de egyben írom le, mivel ugyanarról szól. Két ismerősöm válásban van, ui. a kedves feleségeknek nem felelt meg férjuruk jövedelme ("Nem a pénzedre hajtok!" Társkeresők számára ismerős duma. :D). Mellesleg még alacsonyabbak is nálam. :D Tehát minden egyszerre kéne, vagyis a tökéletes faszira vadászik minden nő. Legyen pénze, magassága és minimum úgy nézzen ki, mintha egy sztármagazin címlapjáról lépett volna ki :-) A humora pedig... minimum egy Jim Carrey és egy Kiss Ádám összegyúrva :D Meg 4 diploma és tanítson egyetemen, havonta egyszer pedig járja a világot, elveszettnek hitt frigyládák és kristálykoponyák után kutatva, nácikkal a nyomában :D Ha pedig közeleg a vég, lője ki magát egy titkos fejlesztésű űrhajóval egy aszteroidára és robbantsa atomjaira. Mit atomjaira? Kvarkjaira, feláldozva önmagát is, miután a Houston-i űrközpontban, saját könnyeiben fuldokló ifjú feleségtől megható búcsút vett, amit tévénézők milliárdjai könnyeztek meg élő adásban. Végül napokkal később mégis felbukkan valahol a Mojave-sivatagban, vállán átvetve az űrkabin ejtőernyőjének zsinórjai, 200 kilós monolitot vonszol maga mögött, melyet a szétrobbantott aszteroidán talált az utolsó utáni pillanatban, és ami gyökeresen átírja az emberiség történelmét és jövőjét és jelenét és egyébként mindent. Begyalogol Las Vegasba, az első kaszinóban 21-re lapot kér és nyer :D Ezt Chuck Norris sem csinálhatta volna jobban ;-) A kaszinó előtt tűzoltó zenekar és mazsorettfelvonulás várja, konfetti eső és éljenző tömeg. Erre az emberre büszke lehet a felesége! De jaj! Az ifjú feleség egy idegen faszival, kéz a kézben bukkan elő a tömegből, azt vizslatva, vajon miért gyűlt itt össze ez a sok ember? ;-)

Az időutazó :-)

Leveleztem egy nővel a társkeresőn. 1-2 napig tartott, aztán 1 hétig be sem lépett, majd hirtelen megjelent és, mintha mi sem történt volna, válaszolt az egy héttel azelőtti kérdésemre. Se köszönés, se magyarázat, hogy hol volt. Mivel én képtelen lennék bármi negatívat is feltételezni egy nőről :D :D :D csak egy magyarázat létezhet: a csaj időutazó. Előrement egy hetet az időben és az ő szemszögéből nézve (Csak néhány perc telt el.) fölösleges volt köszönni meg ilyenek. Csak válaszolt a kérdésemre, amire én már nem is emlékeztem :-)

Déja vu

Előbb írt nekem egy nő a társkeresőn. Ez már önmagában is felettébb különös, hiszen normális esetben akkor sem írnak, ha én provokálom őket egy-egy levéllel :D
És nem is csúnya, nem is törpe, nem is kövér és nem öreg. (Bár ez most igazán mellékes mostani témám szempontjából.) De van egy dolog, ami ennél is érdekesebb. Jó féloldalnyit pötyögött az adatlapom kapcsán, hogy így meg úgy, bla-bla :D Totál olyan érzésem van, hogy ez már egyszer megtörtént és ugyanezt leírta nekem.
Természetesen erre is létezik tudományos magyarázat, de kit érdekel, ha a "változtattak a mátrixon" nekem jobban tetszik? :D :D :D

Setepos, a majdnem leigázott bolygó

Míg kórházban voltam, többnyire Buzz Aldrin és John Barnes gondoskodott a szórakoztatásomról. (Igen, ő az a Buzz Aldrin, aki a Holdon is járt!) Ketten hozták tető alá a Csillagok fiai című sci-fi könyvet és bár szerencsétlen módon csak az első kötetet vittem magammal, igazán remek olvasmány. De nem fényezni akarom a szerzőket, hanem megosztanék egy érdekességet a könyvvel kapcsolatban. Nagyjából arról szól, hogy kb. 9000 évvel ezelőtt egy idegen faj képviselői jártak a Földön. Saját bolygójuk ütközési pályán volt egy szétrobbant kisbolygó darabjaival, csak évtizedek voltak hátra a nagy bummig, amikor civilizációjuk megsemmisül. Feladatuk, hogy lakható bolygót találjanak és a Setepos (Föld), mint ilyen megfelelt. De felfedezték, hogy itt már él egy értelmesnek mondható faj, az ember. Megvitatták, hogy leszarják az otthonukat és letelepszenek itt, az embereket pedig rabszolgasorba taszítják. Rendeztek is egy "korrekt" mészárlást (Modern fegyvereikkel ez nem okozott gondot.), a túlélők pedig annak rendje, s módja szerint behódoltak az új "isteneknek". 1 évig tartott az idegen uralom, ekkor megbetegedtek az "istenek", az emberek vezetője pedig ekkorra megtanulta az idegenek nyelvét, nyilvánvalóvá vált, hogy ők nem istenek. Ha pedig így van, akkor legyőzhetők. Támadást intéztek az idegenek háza ellen, azok végül nem bírtak a túlerővel, betegségtől legyengülten és mind fogságba estek. Ettől kezdve ők és közben született gyermekeik lettek az emberek rabszolgái.
A karakterek rendesen kidolgozottak. Talán ezért, de ember létemre inkább velük tudtam azonosulni. De az is lehet, hogy csak a modern civilizáció vs. primitív, kőkorszaki törzsek szempont volt döntő ebben. Könnyebben azonosulok hozzánk hasonló, technikai alapú civilizációval, mint egy barbár, állatias törzzsel, akiknek mindennapjait a korgó gyomruk és az álló f*szuk határozza meg :D Nem tudom, normális-e ez, hiszen, jómagam is az emberi fajhoz tartozom.
Általában nincs időm ilyesmire, de most mégis belekezdtem itthon a 2. kötetbe, mert érdekel a vége.

1 - 7

Az utóbbi egy hétben nem nagyon írogattam ide, noha időm bőven engedte volna.
Nagyjából ott hagytam abba, hogy szarul vagyok :-) Nos, ez odáig fajult, hogy múlt hétfőn bevitt a mentő a kórházba. Az SBO-n (sürgősségi osztály) megállapították, hogy epekövem van. No, de miért nincsenek görcseim? Még az ultrahangnál felfigyeltek valamire, ami akár rákos daganat is lehetett. Így a legnagyobb nyugalomban vonulhattam fel a belgyógyászat folyosójára :-) Nem volt hely, ott éjszakáztam. Másnap aztán lett rendes helyem egy kórteremben. A másnap volt a fordulópont mindenben. Visszatért az étvágyam és a "kiváló" kórházi kosztot is jóízűen belapátoltam. Hányinger nuku. 2 nap alatt elmúlt a sárgaságom. Aztán jött egy igen kellemetlen vizsgálat, ami megállapította, hogy nem vagyok rákos :-) Felmerült, hogy a munkám során használt anyagok miatt ez valamiféle mérgezés, aztán a vírus mellett ezt is kizárták. Ez is megnyugtató, legalább mérgezhetem magam tovább, mert igencsak megszaporodtak a megrendelések 1 hét alatt, pedig a boltot is bezártam. :-)
A lényeg, hogy jó pupákfalvihoz méltón, úgy javult az állapotom napról-napra, hogy közben egy szem gyógyszert sem kaptam :-)

Közben azon elmélkedhettem, mennyire hálátlan feladat néha a kórházi ápolónőké. Egyik éjszaka egy vénasszony torka szakadtából üvöltözött csak azért, hogy a nővéreket bosszantsa. Persze lehet, hogy szimplán elmebeteg volt, de fültanúja lehettem, mennyire kevés eszközük van az ilyen idióták megfékezésére. Gondoltam, majd benyugtatózzák, de nem. A jogai, persze. A többi 40-50 beteg pihenéshez való jogával mi van? Egy másik éjszaka attól lett hangos, hogy valaki belenyúlt a sz*ros pelenkájába és mindent összekent fekáliával, amit csak elért. Aztán az is ordított, mint a bolond.
Csodálatra méltó fanatizmus, hogy ilyen körülmények közt, ennyi pénzért...

Ma délután kaptam meg a zárót, kijöhettem. 20 perc erőltetett menet a kórháztól a buszállomásig. Sajnos, értem a kutya nem jött el, hogy kocsival hazafuvarozzon. A barátok? Három személy vette a fáradtságot, hogy rákérdezzen, hogy vagyok, noha a facebookra kiposztoltam, hogy kórházba megyek. Nézzük a jó oldalát! Legalább nem lájkolta senki. Komolyan biztosra vettem, hogy legalább 1-2 lájk ott figyel majd :D
A barátok, majd jelentkeznek, ha kell nekik valami. Így szokták. A barát nekem valami egészen mást jelent. Nem jót. Úgyhogy nekem maradt a gyaloglás, a dögnehéz táskáimmal, fel a hosszú lépcsőn, a buszt persze lekéstem, a következő 50 perc múlva indult és hazáig 1 órát zötykölődtem egy konkrétan húgyszagú menetrend szerinti járaton, amiben még a lábam sem fér el normálisan. A busztervezők nem számolnak 180cm-nél magasabb utasokkal?

Itt ülök a saját gépem előtt. Meglehetősen nehéz megszokni. Csepeg a radiátor. Hmm. A holnapi program is megvan. Remélem, nem kell leereszteni a vizet az egész rendszerből miatta...
De legalább faszául vagyok :-)

Kavargás

Kifelé jövök ebből a vírus-fertőzésből is. (Lesz hely a következőnek :D) Ott tartok, hogy nem tudom, az éhség miatt émelyeg-e a gyomrom, vagy azért, mert hányingerem van... Tény, hogy lassan harmadik napja alig tudok enni. Akár éhség is lehet.
Átok ül rajtam. Évekig még a megfázás is elkerült, most meg egyik szart kapom el a másik után.

Kiegészítés:
Gyanús, hogy az orvos által felírt antibiotikum okozza ezeket a szörnyű tüneteket. A felsorolt mellékhatások kb. 60%-át tapasztalom magamon, mióta ezt a szart szedem. Fasza. Mire kigyógyulnék a betegségből, a gyógyszer belevisz egy másikba.

A diagnózis

Legalább 20 percig álltam a zuhany alatt, mielőtt fogtam a (Már megint.) 38 fokos lázamat és elindultam a pupákfalvi, központi orvosi rendelőbe. Illedelmesen, egy hangos jó napot kívánokkal köszöntem a váróban. Az ott tartózkodó pupákfalviak egy része úgy tett, mintha tudomást sem venne rólam, míg a többiek enyhe fintorral néztek fel az új jövevényre. Ezek a gesztusok itt, Pupákfalván a tisztelet és megbecsülés legőszintébb jelei :-)

Alig félórás várakozás után sikerült két vénasszony előtt befurakodnom :D
Itt megjegyezném, hogy konkrétan 38 fokos lázam volt, azok meg vígan pletykáztak, ülőhelyük volt, bizonyára százszor jobban érezték magukat, mint én, aki majd' orra buktam, úgy szédültem a láztól :P

Az orvos megállapította, hogy "valami vírust" kaptam el. (Érted? Valami vírus :D ) Aztán felírt 6-féle gyógyszert. A helyi patikában ki is tudtam váltani kettőt. A legfontosabb persze nem volt. Antibiotikum majd holnap lesz állítólag. Mondom, van a hűtőben 10dkg tavalyról megmaradt párizsi. Elég penészes :D Jó lesz, ha addig azt eszem? Penicillin, érted...

Keresgélés

Egyre biztosabb vagyok abban, hogy nincs kedvem most a nulláról kezdeni mindent.
Volt pár levelezésem, amiből akár lehetett is volna valami. Ha más nem, egy randi. Én persze mindig elképzelek mindenkivel, ha nem is mindent, de sok mindent :-) És gyorsan elérkezik az a pont, amikor ezek az elképzelt dolgok semmivé válnak.
Nem akarok újat.

Állapot

Évekig nem voltam még csak náthás sem. Múltkor sikerült elkapnom és alig akart elmúlni, de mire vége lett volna, már jött a következő nyavalya. Lassan ötödik napja minden nap sikerül hőemelkedést produkálnom. Este már rázott a hideg, mikor lefeküdtem, de remélve hogy a paplan alatt elmúlik és mert lusta voltam lemenni gyógyszerért, még egy órát ott vacogtam, mire rászántam magam, hogy bevegyek egy Algoflex-et.
Hamar hatni kezdett és tudtam végre aludni. Van még 3 szem. Holnap ünnep. Nem ártana venni

Én és az útszéli

A minap, végső elkeseredésemben felkerestem Pupákfalva legrondább utcalányát, Julit. Barátaim azért ajánlották őt, mert már 40 éve koptatja a flasztert és mostanság nem sokan fanyalodnak rá. Legyünk őszinték! A kutyának sem kell a vén k*rva :D Szóval az volt az alapkoncepció, hogy mivel nincs kuncsaftja, elvileg van rá némi sansz, hogy örülni fog nekem. Én is nőhöz jutok, így mindenki jól jár. :-)
Mondták is, merre fogom megtalálni az öreglányt, 40 éve minden áldott nap, reggel 9-től este 6-ig ugyanott áll az út szélén, lehetetlen nem észrevenni. Nosza, magamra is öltöttem élesre vasalt márványfarmeromat és az érettségin viselt élénk zöld zakómat, egy utolsó pillantás a tükörbe: dögös! Bepattantam az autómba és meg sem álltam a megadott koordinátáig. Nézek jobbra, nézek balra, hogy közben majd' elütöttem az előttem szaladgáló sánta pulit, de a madám sehol. Hmm. Lehet, hogy kifogtam azt a napot, amikor épp szabadságon van? Vagy táppénzen? Esetleg ügyféllel van? Á, nem! Barátaim biztosítottak róla, hogy már évek óta nem állt meg neki senki. Sőt, amint meglátják az ábrázatát, a gázra taposnak és sietve távoznak.
Tanácstalan voltam. Megálltam és kiszálltam az autóból, hogy jobban körülnézhessek. Közben kortyoltam egyet a kávéból, amit kedves barátaim készítettek nekem az útra. Hirtelen hangot hallottam. Valamiféle tompa nyöszörgésnek tűnt előbb, majd szavakat véltem felismerni. Körbenéztem. Semmi. Iszogatom tovább a még langyos kávémat, erre megint megszólal a hang.
-Van itt valaki? Jöjjön elő, ne szórakozzon! kiáltottam csak úgy vaktában.
-Heeeee... jött a válasz hátulról. Villámgyorsan odafordultam, de csak a kukoricatábla szélén álló madárijesztőt láttam.
-Ki van ott? kérdeztem ismét.
-Hozzám jöttél? érdeklődött az életunt hang a madárijesztő irányából.
Odakaptam a tekintetem megint. Nem hittem a szememnek. A madárijesztőnek mozog a szája és pislog. A kezemben lévő kávésüvegre néztem. Aztán a madárijesztőre, majd megint a kávésüvegre.
-Baszki! Ez a madárijesztő beszél!? Mit kevertek ezek a kávémba??? motyogtam magamban.

Ekkor legnagyobb megdöbbenésemre ez a szakadt alak elindult felém. Rémes látvány volt, kétségtelen. Futottam volna, de a vizuálisan elszenvedett sokktól szinte földbe gyökerezett a lábam.
-Hozzám jöttél? ismételte a rém.
-Öööö, hehe. Tuti, hogy nem. Én egy nagy ku.. vagyis egy igazi öreg harcost keresek.
-Juli! Akkor te Julit keresed! rikácsolta szörnyű hangján, miközben ujjaival elmorzsolta a cigijén a parazsat.
Ez volt az a pillanat, amikor összeállt a kép. Ő az. Pupákfalva legrondább hivatásosa.
-Na, gyere! Hadd nézzelek meg közelebbről! nyekeregte, miközben sántikálva felém araszolt.
-Oké, csak előbb hányok egyet! mondtam, majd illedelmesen elfordulva kidobtam a reggelire elfogyasztott bundáskenyeret.

Méregetett, jobbról, balról, majd levette sztk-keretes szemüvegét és így szólt:
-Hát, igaz hogy 7 éve nem volt bennem hús és állatira ki vagyok éhezve, meg a pénz sem jönne rosszul... De veled még tripla áron se vállalnám! ekképpen szólt, aztán sarkon fordult és vissza bicegett a kukoricatábla szélére.
Én meg nagy megkönnyebbüléssel szállhattam vissza az autómba és meg sem álltam hazáig.

Itt a vége, fuss el véle!
Aki nem hiszi, annak utánajárunk!:-)

Semmi

30 napra fizettem elő, de már 1 nap után elegem volt. VIP+ csomag, bárki írhat, válaszolhat nekem korlátlanul, ingyen, én állom. Természetesen nem nagyon kapok választ :-) Néha előfordul. Több napi írogatás után hirtelen eltűnnek. Jelenleg ott tartok, hogy már én tűnök el :-)
A társkereső oldalakon tapasztalható mérhetetlen bunkóság úgy tűnik, ragadós. Manapság örömet okoz, ha én vagyok az, aki nem ír többet. Aztán, amilyen hülye vagyok, gyötörni kezd a lelkiismeret, amiért bunkó voltam. Szánalmas, mi? :D
Pedig a munkám miatt (És, mert nem különösebben vágyom emberek közé.), ez az egyetlen esélyem, hogy párra leljek. Csakhogy minden, a társkeresőn eltöltött, kudarcokkal teli nap szorgalmasan pusztítja bennem az Embert. Elgondolkodtató, hogy képes lennék-e még egyáltalán boldoggá tenni valaki életét, vagy csak szürkeséget viszek bele. Szabad-e próbálkoznom? Megsavanyodtam. 
Taszítom az embereket nem csak ott, mindenhol. Az élet minden területén válaszra sem méltató emberekbe botlom. Ha pedig majd' mindenki ilyen velem szemben, akkor elgondolkodom, hogy a hiba talán bennem van. Nincsenek barátaim, a rokonság tipikusan magyar: széthúz. Csináltam egy fotót magamról hétvégén. Felraktam a társkeresős blogba. Többen írták, hogy jó. Hát, olyan kibaszott jó, hogy sorban kaptam vele a koccokat. Már, aki egyáltalán képes volt válaszolni :D Ellenszenves vagyok? Súlyosan középszerű, szürke valaki, vagy inkább valami. Nem hányingerkeltően ocsmány, de határozottan senkinek sem zsánere :-)
A másik, amin el kell gondolkodnom, hogy muszáj-e nekem mindenkivel szemben tisztességesnek lennem, miközben velem nem tisztességesek? Visszaélnek ezzel. Rendszeresen. Mindenki szarik, mindenre. Meguntam ezt is.

Netes társkeresés pupák módra :-)

Pár napja visszakuncsorogtam a társkereső oldalra.
Mondanom sem kell, hogy a helyzet semmit sem változott, ám megfelelő humorérzék birtokában az egyébként elkeserítő helyzetek is tudnak nagyon szórakoztatóak lenni :D
Nem titok, jelenleg "A Gábor!" néven vagyok fönn :-)
Bár ez elég gyakran változik :D

Megint törölte magát egy nő, akinek írtam. :D
Mondjuk, megértem. Gyötörhette a bűntudat rendesen, amiért válaszra sem méltatott :-)
Miután keservesen telesírta a 3 csomag (100-as kiszerelés!) papír zsebkendőt és összes barátnőjének elpanaszolta, mekkora bolond volt, hogy nem válaszolt annak a jóképű, szellemes, kimagaslóan intelligens, kék napszemüveges férfinak (Akit csak a felettébb jól csengő A Gábor! néven ismert.), és már teljesen világossá vált előtte, hogy az nem fog neki harmadszor is írni. Nos, ekkor vett egy mély lélegzetet és végső, reménytelen elkeseredésében újabb butaságot követett el: törölte magát :D

Így volt. Nem is történhetett másképp ;-)

Katicabogarak támadása

Invázió van! Pupákfalvát lerohanták a katicabogarak. És reggel már a rádióban is bemondták, amin igazán meglepődtem. Nem csak nálunk, más vidékeken is ugyanez a helyzet. Összehangolt akcióról van szó, ez nem kérdés.
A kérdés az, hogy hol van ilyenkor a NATO??? Ki fog minket megvédeni a vérszomjas katicabogarak támadásaitól? Egyébként nem vicc! Azt is mondták a rádióban, hogy ezek harapnak is :D
Valamint, hogy emberekből verbuválódott félkatonai erők vegyi fegyverek bevetésével próbálták meg feltartóztatni az ízeltlábú fenevadakat, ám az nem hatott rájuk. De hol van a hadsereg? Már teljesen megsemmisült a rovarok rajtaütései közben??? Miben reménykedhetünk? Ugye, nem dobnak ránk atombombát, hogy a kitinpáncélosok térhódítását megfékezzék? :D

Kapitány voltam Pupákfalváról, az emberiség (talán) utolsó védőbástyájáról. Mi itt kitartunk a végsőőőőőőőőőőőőő ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ

Horoszkóp

Lehet benne hinni, vagy nem hinni. A legtöbb helyen állítólag csak összevágják a régebbiekből és ha bármi köze van a valósághoz, az pusztán a véletlen műve :-)

Különösebben nem veszem komolyan, de minden nap elolvasom. Talán azért, mert ritkán találok érdekes tartalmat a napilapban. A politikából nem kérek, vérnyomásom inkább egy finom kávéval állítom be és az elmaradhatatlan cigivel :-)

No, de olykor mégis előfordul, hogy beletrafálnak és szinte szóról-szóra az történik, amit abban a 2-3 mondatos szösszenetben leírtak :-)
Íme a mai:

"Ma rádöbbenhet, hogy egy családtagja, vagy barátja egész eddig az orránál fogva vezette, és másnak mutatkozott ön előtt, mint amilyen ő valójában. Ha azonban ez nem sérti az ön érdekeit semmilyen szempontból, hunyjon szemet felette!"

Itt az eredeti: http://www.astronet.hu/horoszkop/napi-szuz-horoszkop.html

 Jelentem, az érdekeimet nem sérti. (Miféle érdekek???). De szemet hunyni nem fogok. Gondolom, erre igény sem mutatkozna :D
Hogy ez megtörtént, azt elsősorban saját tökéletlenségemnek köszönhetem. Hogy ez így történt meg, az az ő tökéletlensége és ez teljesen független az enyémtől. Úgy látom, a módszer sem IQ függvénye. Nem ezt vártam. Nem így.
A bizalom! Olyan valami, amit csak egyszer lehet eljátszani. Önmagunkért (ha a másikért nem is) érdemes megbecsülni a kapott bizalmat. Hogy másnap is képesek legyünk tükörbe nézni. Gáz, ha ez nem jelent gondot.

A profi

Kiválóan értek ahhoz, hogyan hozzam magam a lehető legszánalmasabb helyzetbe. Ha még ez sem lenne elég, megfejelem azzal, hogy számomra kedves embereknek is ártok a bénaságommal.
Az olyanok, mint én, remetének valók a világvégi erdő legmélyére, a megmászhatatlan hegy tetejére. :D

Valami változott

Kedves Hétfő!

Be kell vallanom Neked, hogy már nem vagy olyan vonzó. Már nem várlak úgy minden héten, mint eddig.
Hogy miért?
Mert már Szombat a várva várt nap :P :-) Bocs, de ez van :-)

És valóban! Ma hétfő van és szinte észre sem vettem.
Említettem nemrég, hogy R. Andrea, ismertebb nevén randi :-) hosszú kihagyás után belépett az életembe és a szombatok már így telnek újabban. Kezdem magam újra embernek érezni. Jól alakul minden. :-)

Az is igaz, hogy egy társkereső oldalon nem érdemes keresgélni. Találni kell és kész ;-)

El

Ma elgondolkodtam azon, hogy megfelelek-e én bárkinek is? Nem gondolom, hogy sok hibám lenne, de az a kevés(?) elég zavaró elismerem :D

A sci-fi valósággá válik 2.: Teleportálás :-)

A Star Trek filmekben úgy használják a teleportálást, mint manapság a mobiltelefonálást. A sztori a 22. század után játszódik. Lehet, hogy addig (Vagy még korábban.) valósággá válik, addig marad az álmodozás.
De! Szerencsénkre a fizikusok is foglalkoznak már a témával :-)
Napjainkban is zajlanak kísérletek, a kvantum-összefonódás rejtélyes jelenségét kihasználva már sikerült információt cserélni távoli atomok között. Kezdetnek nem rossz ;-)

Michio Kaku professzor szórakoztató stílusú sorozatában természetesen ennek a témának is szentelt egy epizódot. /Sci-fi tudomány, az őrültség fizikája:

Egy másik érdekes film: A kozmoszon túl -  Kvantummechanika. A teleportálásról remek leírás a 33. perc környékén :-)

Egy érdekes kérdés: belép az ember egy teleportáló-gépbe, az szkenneli őt az utolsó atomig és... ??? Megsemmisíti, miközben egy másik gépben az ott rendelkezésre álló atomokból újra felépíti az itt szkennelt információk alapján. Az már egy másik ember. (Ne is bonyolítsuk meg azzal, hogy van-e Lélek és az szkennelhető, reprodukálható-e?)
De ki akarna megsemmisülni és egy másolatként újjászületni? :-)
Hmm. Belegondolva a részletekbe, elég sok hibalehetőséget kell kizárni még az első ember teleportálásáig.
Arról ugye nem beszélve, hogy ezzel vissza is lehet élni. Egyszer beszkenneltek valakit, azt végtelen darabszámban reprodukálhatják. Igaz? Gondolom, nincs akadálya, hogy több példányban is "teleportálják", vagy az információ tárolásával egy későbbi időpontban tegyék meg. Hmm. Jó lenne érteni is hozzá :D Azt hiszem, a technológiai kérdéseket hamarabb megoldják, mintsem az Ember éretté váljon a használatára :P
Egy másik lehetséges következmény: az emberiség teljesen ellustulna. Ugyanis nem lesz szükség gyárakra, hogy bármit is előállítsanak. Elég megtervezni, vagy egy létező tárgyat szkennelni és futószalagon lehet létrehozni a "semmiből". Ki akarna dolgozni? Minek? De hova vezetne ez?
Nézzük, mi szól mellette! Például teleportálnak egy súlyosan beteg embert, de útközben az adatcsomagból kitörölnek minden olyan információt, ami a betegségét okozó vírusokat, rákos sejteket írja le, vagyis a túloldalon elvileg egy egészséges ember készül el. Ez már jobban hangzik.
Remélem, sikerül megvalósítani. De aztán nehogy rossz kezekbe kerüljön! :-)

NatGeo különkiadás: Pupákfalva állatvilága :-)

Hézagpótló bejegyzésnek szánom. Még nem esett egyetlen szó sem Pupákfalva állatairól, pedig biztos vagyok benne, hogy mindenki tövig rágta a körmeit a várakozás izgalmában. Arról is meg vagyok győződve, hogy ilyen átfogó ismeretterjesztő mű még nem született ebben a témában ;-)

Lábatlan Szőrgolyó. Helyváltoztató mozgást gurulva végez. Különös tulajdonsága, hogy szeret reggae zenét hallgatni.

Krocsa. Roppant veszélyes ragadozó. Rendszerint csapatokban, V-alakzatban repülve vadásznak repülő antilopokra. Mérsékelt sikerrel :-)

Xenomókus. Kedvelt elfoglaltsága a pupákfalvi telepesek ritkítása. Egyetlen természetes ellensége Ellen Ripley.

Ollós Tátika. Általában apró termetű, ám nem árt vigyázni vele. Száját hatalmasra tudja nyitni, képes elnyelni egy mobiltelefont is. Ezt követően nagy duzzogva merül víz alá, miközben a pupákfalviak felhívják és szét röhögik magukat, ahogy a kis állatból kiszűrődik az ismert Nokia-csengőhang :-)

A Lábatlan Szőrgolyó távoli rokona. Gurulni is képes, de sokkal jobban érzi magát, ha kb. 10 centivel a talaj fölött suhanhat :-)

Hegyesfogú Fülemüle. Húsevő, gyakran támad kirándulókra. Természetes élőhelyein óvakodni kell a középső ujjak felmutatásától, ha nem akarunk az ambulancián kikötni.

Juhászveréb. Pupákfalva állattenyésztői előszeretettel alkalmazzák ezt az okos kis állatot. Kiválóan ért a birkanyájak terelgetéséhez. Körülöttük repkedve, hangos csupogásával megfélemlíti a nyájtól elkóborolt jószágokat.

Galafánt. Nagyobb városokban megszokott látvány. Etetésük szigorúan tilos. Csapatokban repülve, hangos trombitálással riogatják a bámészkodó turistákat.

Hobbi

Van egy remek hobbim. Forró zuhany alatt bambulni :-) Órákig tudnék ott álldogálni. Ebben a hűvös időben kifejezetten jól esik.
Van egy másik hobbim is. Tegnap jutott rá egy kis idő. Festettem a Viperát :-) Kedves olvasóim (Mind a kettő :D) bizonyára nem tudják, miféle Viperáról van szó :-) Na, majd ha kész lesz, megmutatom. Talán. Vagy nem :-) Annyit azért elárulok, hogy nem teleszkópos bot, nem is lábatlan hüllő :P

Kapkodom a fejem

2 hete lehetett, hogy 790-ért vettem a cigit, aztán lett 830, most meg 890.
Ez már tényleg szemétség :P
No, de ne panaszkodjunk! Angliában már tavaly háromszor ennyibe került.
A végén még befejezem a dohányzást. Büdös (Másoknak.) és drága (Nekem.). Ennyit a hobbimra is költhetnék akár. Vagy ruházkodásra. Leadtam 1 év alatt 30kg-t, de még csak egy darab nadrágot sikerült lecserélnem kisebb méretűre :D
Azt viszont eldöntöttem, hogy az ősrégi merevlemezt kivágom a gépemből, mert lépten-nyomon lelassul, lefagy. Az első (Kb. 40 perces) youtube videónál már fenyegetőzik, hogy kevés a hely a C-meghajtón. Jól van bazdmeg :P Majd lesz. Majd lesz :-) Veszek egy minimum 100Gb-ost kizárólag ennek, kettéosztom és lesz 50Gb, amin a windows terpeszkedhet, ahogy akar és végre nekem is nyugtom lesz.

ség ség

Kevés valódi érték lakozik az emberben. Ezek közé tartozik a megbízhatóság. Ha valaki úgy éli az életét, hogy ezzel tisztában van és minden körülmények közt ennek fenntartására törekszik, erre alapozza létezését, akkor természetes, hogy szarul esik neki, mikor ezt valaki kétségbe vonja.
Van pár dolog az életben, ami nem működik bizalom nélkül. Néha ezt meg kell előlegezni, bármennyire is ott lebeg előttünk a sok-sok negatív tapasztalat. Sajnos ez egy ilyen játék. Senki sem mondta, hogy kényelmes, hogy mindig megéri, hogy sosem okoz csalódást. Kockázatot vállalunk és bízunk, amennyire feltétlenül szükséges. Még csak garancia sincs. Számomra sem. Mégis.

Nyakunkon a péntek :-)

Az ősz olyan, mint a péntek. Nem jó :P
Már most olyan sötét van, hogy a monitort is csak gyertyafénynél látom :D
Úgyhogy essünk túl a "hétvégén" (Ami nálam a telet jelképezi.) és legyen végre hétfő, vagyis tavasz :-)
Nem tudom, megnyerték-e már az 5-öst a lottón. Ha nem, talán vennem kéne egy szelvényt és bevonzani sorsoláskor a nyerő számokat :-)
Csak, mert ilyenkor elhúzhatnék melegebb éghajlatra, mondjuk Dél-Pupákfalvára ;-) Mert Pupákfalva nagy, elfér benne az egész bolygó :P
Vissza sem térnék tavaszig. Hmm. Esetleg magammal vinnék valakit ;-)
Oké. Ez lesz a terv. Lottóötös bevonzása :-) Holnap megyek postára, ha nem felejtem el, megveszem a szelvényt. Megtehetném az 1, 2, 3, 4, 5 számokat is. Miért ne? Az esélyem ugyanakkora. Elvben. De! Fogadok, hogy legalább egy tucat ember is megjátssza ezt az öt számot. Ha pedig kihúzzák, alig kapnék többet, mint nyomorult pár százmillió :D Azért meg az ember le sem hajol, nem? ;-) Vagy igen? Én beérném annyival is. Lehet azt fialtatni, nem muszáj szórni, mint bohóc a lisztet.
Igényel némi koncentrációt ez a bevonzás. Mi van, ha csak négyet sikerül? Az sem rossz, de kissé bosszantó lenne. Mindenesetre, ha nem jelentkeznék pár hétig, akkor bejött :-)
Az őszt meg utálom :P
Az igazi hétvégét viszont már nagyon várom :-)

A magyar fociválogatott pénteki "teljesítményéről" (Én sírva röhögtem :D)

Azoknak is, akik utálják a focit. Én is utálom. Bár ez nem foci.

Karácsonyi ajándék :-)

...magamnak. Tavaly rendeltem egy külföldi webshopból néhány dolgot. Ez novemberben történt, bármilyen lassú is a posta, karácsonyig csak ideér :-)
Gondoltam én, kis naiv... Jó, hogy nem kellett előre kifizetni. A mai napig sem ért ide. Többször érdeklődtem eleinte (Legutóbb idén tavasszal :D). A boltos állítja, hogy ő megrendelte ezeket a megfelelő helyekről (Nem volt raktáron semmi, ami kellett.), de még nem küldték. Nekem kicsit gyanús, de sokat láttam már. Ezen sem csodálkoznék különösebben :-)
Nyáron meguntam a további várakozást és megrendeltem ugyanazokat egy másik országból. Kb. 1 hét múlva ide is ért. Nekem nyáron volt karácsony :-)
Bár lehet, hogy az eredeti rendelésem is ideért volna idén karácsonyra :-)

Mindenki gondoskodjon műanyag fenyőről! Ne bántsátok a kisfákat! ;-)

Riddick

Most azon gondolkodom, hogy ez egy kitalált név, vagy inkább összetett szóként kéne értelmezni/lefordítani :D
Na, mindegy. Nekem bejön ez a sztori és örülök, hogy van végre harmadik rész (Vagy inkább harma-dick rész? :D).

Itt éppen bemutatkozik az első részben :D Adjunk a humornak! :-)


Az új előzetes.

A lány titka (Mert bénább cím nem jutott eszembe :p :D)

Régen történt, talán igaz se volt... :-)
Egy férfi végső bánatában regisztrált egy társkereső oldalra, ahol még aznap írt is egy szimpatikus külsejű nőnek. Írt még többnek is utána, mert ki tudja, ugyebár... Valaki csak válaszol. Annyira belemerült az adatlapok nézegetésébe, hogy már szinte meg is feledkezett arról az egyről. Úgy fél óra elteltével felvillant a kis boríték a képernyő felső részén. Levele érkezett! Ő volt. A válasz kissé száraz volt, de a lány humora azért átköszönt rajta. Szóval volt benne fantázia. Levél levelet követett, folyt az ismerkedés. Hamarosan a nap fénypontjává lépett elő az esti írogatás. Felvetődött, hogy találkozni kellene. A lány is várta már, hogy személyesen láthassa azt, akivel minden este olyan jókat röhögtek, még ha csak írásban is. Megbeszéltek egy alkalmas időpontot. Volt még hátra néhány nap, addig is ment az délutáni-esti levelezés már privát e-mailben. Telefonszám csere, reggelente sms, néha telefonbeszélgetések. Minden szép és jó volt. Bár a lány teljes nevét még titok fedte. Valahányszor a férfi próbálta kitudakolni, a nő viccesen terelte a szót.
Közeledett a nagy nap. Látszólag minden tökéletesen alakult, de a lány már nem akart találkozni. Mindenfélével érvelt, hogy ez miért nem jó ötlet. Ám a napi kommunikációt nem szerette volna abbahagyni. A férfi gyanakodni kezdett, hogy talán házasságban él, vagy valami másban hazudott és fél a lebukástól. Egész nap egyetlen kérdés motoszkált a fejében: Miért? Nyilvánvaló, hogy valamit titkol, valamiben hazudik. Mindenképp szeretett volna a végére járni. Úgy gondolta, az eddig látott fotók és az ismert adatok alapján nem lesz nehéz rátalálni valamelyik közösségi oldalon. Hisz ott mindenki fent van! Kereste is, mint egy megszállott. Órákat töltött és a remény egyre fogyott. Közben nem maradtak el a napi eszmecserék sem a lánnyal. Mivel a férfi rendesen bemutatkozott, naponta próbálta kicsalogatni a nő vezetéknevét, sikertelenül. Azt is közölte, hogy ő semmilyen közösségi oldalnak nem tagja, nem érdemes ott keresgélni. Szemtelenül, sok szmájlival a mondat végén.
A férfi nem tudta már, hogy mitévő legyen. Vonzódott ahhoz a nőhöz és úgy érezte ez kölcsönös.
Egy napon azonban váratlan fordulat következett be. Kezébe akadt egy 1 évvel korábbi napilap. Maga sem tudta, miért, de belelapozott. Az egyik oldalon ott volt a lány fotója. Biztosan Ő az!!!!
Kor stimmel, keresztnév ugyanaz! Jaj, ne! Ez, hogy lehet? Gyászhirdetés. Nincs tévedés, ez egy 1 éves lapszám. Teljesen megdöbbent. A következő gondolata az volt, hogy valaki talán visszaél egy halott nő személyazonosságával. De ezzel még nem volt vége. Felkereste a lány családját és előadta a sztorit. A szülők könnyek közt ismertették vele a tragédia részleteit. Buszbaleset, ekkor és itt. Ráeszmélt, hogy ő is áldozata volt ennek a 1 évvel ezelőtti balesetnek. Ugyanazon a buszon ült. Néhány méter vagy centi választhatta el őket egymástól, de ő túlélte, a lány nem. A szülők elképedtek, hogy valaki a lányuk telefonszámát használja. De hamar kiderült, hogy a telefonszámhoz tartozó sim kártya mindvégig benne volt az összeroncsolódott mobilban. Biztos, hogy nem használták.
A lány soha többé nem jelentkezett sem e-mailben, sem telefonon.

Vúúúúú :-)
Ezt nem én írtam. Kivéve, ha tetszik, mert akkor én :D Ha béna, akkor csak idemásoltam. És azt is csak azért, hogy szörnyülködjetek ;-)

Azért, mert...

Lehet, hogy nem nekem szól, mégis mintha mégis :-) Legfeljebb mégse :p
Mindenesetre itt reagálok úgy általánosságban.
R. Andrea, vagy ismertebb nevén randi (Elnézést a sz*r humorért.) hosszú kihagyás után ismét belép az életembe. Magyarul elköteleztem magam Valaki felé. Most csak Ő van, mint nő. Ott és akkor kiderül, hogyan tovább, ebbe nem is akarok részletesebben belemenni, mivel nem csak rólam van szó :p
Érdektelen vagyok, meg minden csak jó nem :-) De van az a pont, amin túl már nem illik több vasat tartani a tűzben. Tudom, ezt mások másként látják. Még az is lehet, hogy nekik van igazuk. Nálam nem fér bele és én nem mások feje után megyek, mert az nem mindig jó :P Lehet, hogy ezért ülök gyakran két szék közé a földre :D
Akkor is így tartom korrektnek. Legfeljebb hülye vagyok :D

Hogyan készült?

A régészet területén is bőven akadnak fehér foltok. Hagyjuk most azt, hogy kik és milyen eszközökkel építették az egyiptomi piramisokat! A History-n futó (YouTube-on szerintem az összes évad megtalálható ;-)) Ősi idegenek c. sorozatban számos építményt, leletet mutatnak be, melyeknek nagy részéről nem lehet tudni, hogy az adott korban miként voltak képesek létrehozni. A sorozatban megszólaló hmm... "kutatók"néha nevetséges elméletekkel állnak elő, ami szerintem komolytalanná teszi ezt az egyébként remek témájú sorozatot. Megnézed és kérdések maradnak Benned, mert sok esetben nem összeegyeztethető azzal, amit az iskolában tanultál. De mégis itt vannak és senki sem tudja, hogyan készültek.
Jóval komolyabb Erich von Däniken filmje, A jövő emlékei.
A kérdések ugyanazok (Jártak-e idegenek a Földön a történelem előtti időkben? Hatást gyakoroltak-e az emberi kultúrára? Stb.), de a válaszok keresése már inkább tűnik tudományosnak, mint fantasztikusnak.

Fergána közelében (Üzbegisztán) Az égen egy repülőcsészealj, a földön valami szkafanderes pacák

 Palazzo Vecchio (Olaszország) na, ez is ugyan mi lehet...

 A Visoki Decani (Koszovó) monostorban látható ez az ufo-freskó.



Mindegyiken látható valami oda nem illő. Középkori vagy még régebbi ábrázolások ezek és hiába agyalsz, nem jut eszedbe más magyarázat: ezeken a festményeken UFO-t örökítettek meg :-)

 Baalbek templom (Libanon), az alapkövek több, mint 1000 tonnásak.

Szintén Baalbek. Ezt a követ Csontváry is megörökítette.

Puma Punku (Bolívia) híres H-blokkjai.

Ez is Puma Punku.



És végül a beígért Däniken-film ;-)

Esti agymenés

Már utaltam rá, hogy egy társkereső oldalon is jelen vagyok. Ma járt le az előfizetésem. Nem tervezek hosszabbítást. Viszont vannak érdekes fejlemények. Egy hónapja regisztráltam azzal az eltökélt szándékkal, hogy nem keresek, csak nézelődök, morgolódok, írogatok. Ha válaszolnak jó, ha nem, az is jó :D
Szóval! Ismerős az, hogy aki görcsösen akar valamit, annak nem fog sikerülni? :-) Jelentem, működik a dolog. Vagyis az ellenkezője :-) Úgy találtam, hogy nem is kerestem. Így működik az Életben is, nem? :-)
Most úgy érzem, jól alakul. Na, ennyit a magánéletemről :p

A másik érdekes fejlemény. Ez megint egy kicsit tudományos lesz :-) Az élet ugyebár változás. Nincs kőbe vésve, hogy amilyenek vagyunk, olyannak is kell maradunk. Higgy Magadban! Bármi lehetsz. Mondjuk nem árt, ha értesz is hozzá ;-)
Elkezdtem az életet más nézőpontból nézni. Fontos, hogy ezt kinek is köszönhetem. Vagy inkább kiknek? Azoknak tartozom hálával (?) akiknek köszönhetően eljutott egy youtube-link egy hozzászólásba, itten. Mert, ha ők nincsenek, akkor egy bizonyos dologhoz nem szólok hozzá és ez esetben a link sem kerülhetett volna ide :-) Ez a videó volt az, ami bekapcsolt bennem valamit. Ha érteni akarod, nézd meg az előző bejegyzésben lévő filmet!
Ilyen kacifántosan fogalmaztam, ahogy ez történt :D Ugye, milyen érdekes? Nem részletezem, de számomra vadidegen emberek elindítják az események egy olyan láncolatát, amiből valahogy ez sül ki :-) Többszereplős történet, mindenkinek megvan a maga kis része, amit eljátszik, mert a sors így akarja. A sors? Így akarja? Nem tudhatjuk. Alakulhatott volna másképp is. Jobban, vagy rosszabbul, de valamiért pont így történt. Van ez az ócska mondás, miszerint minden rosszban van valami jó. Ez nem biztos, hogy így van. De az idő mindent megválaszol.
Példa: kapkodás, bénázás, lezúzod magad és még a repülőd is lekésed. Mekkora pech. Egész nap emészted magad, hogy milyen szerencsétlen egy balfasz vagy. Breaking news: a gép, amin utaztál volna, lezuhant, minden utas halott. Szerencsétlen balfasz? Lehet rajta agyalni, hogy valami láthatatlan erőnek, vagy tényleg csak a puszta véletlennek köszönheted azt a szánalmas vesszőfutást, amit elszenvedtél, mire végre láthattad a géped felszállni. Nélküled :-)
Elég extrém példa, nyilván vannak hétköznapibbak is. Sokszor csak utólag visszagondolva tudatosul az emberben, hogy ha akkor nem lett volna minden olyan pocsék, akkor most nem az az ember lennék, aki vagyok. Bizony, néha a szar terelget minket a helyes irányba :D
Szóval örülök, hogy film készült erről a hozzáállásról, mert igazából sosem foglalkoztam ezzel, miközben pedig működik a dolog. Nekem is vannak problémáim, nehézségeim, de ha belegondolok, nem görgetem ezeket magam előtt, hanem megoldom, ami jó. Sokszor ez is kib..tt nehezen megy, de végül csak sikerül mindig. Ha belegondolok, ez is nagy dolog. Azonkívül pontosan azzal foglalkozom, amit szeretek csinálni. Remek! 10-ből 9 ember mit adna ezért? Sokat. :-) És mit tenne ezért? Na, itt van a kutya elesve :p

Több vagy, mint gondolnád!

...és még annál is több lehetsz! ;-)
A múltkori, telepátiás bejegyzéshez kapcsolódhat némileg ez a film, a kvantumfizika szemszögéből keresi a válaszokat. Közel 2 órás, de érdemes ennyit rászánni, úgyhogy Barátok közt ki, videó be! :-)
Figyelem! 00:1:27-ig nincs hang, de utána lesz.
Köszönet MaW-nak a videóért!

A sci-fi valósággá válik - 1. rész :-)

Ezt sem ma írtam, de itt még nem volt :p Roppant mód érdekelnek ám az ilyen dolgok, úgyhogy egy kisebb sorozat lesz ebből.

Olyan hírt hallottam a rádióban, amitől feltámadt bennem a remény. Az Emberiség hihetetlen változások előtt áll. Remélem, ezek pozitívak lesznek.
A hír: Hiperhajtóművön dolgozik a NASA. Vagyis egy olyan meghajtórendszeren, aminek segítségével akár 2 hét (!) alatt is eljuthatna egy kisebb földi űrhajó a legközelebbi csillagrendszerhez. A sci-fi valósággá válik. Az ötlet, hogy magát a teret manipulálva utazzunk a fénynél is sokkal gyorsabban a Star Trek sorozatban bukkant fel először. Einstein szerint semmi sem lehet gyorsabb a fénynél. Meg hát elképzelhetetlen mennyiségű energiára lenne szükség csak a megközelítésére is, nem beszélve az időről, ami az űrhajóban utazók számára lassabban telne, így a Földön évtizedeket öregednének az emberek, míg az űrhajósok csak heteket vagy hónapokat
Szóval a sci-fi sorozatban látottakat próbálják most átültetni a valóságba, miszerint létrehoznak egy szubtérbuborékot egyelőre csak kicsiben. Ha a dolog működik és stabil, akkor belátható időn belül megépülhet az Emberiség első nagy hatótávolságú űrhajója, benne a hiperhajtóművel.
S, hogy ez nekünk miért lenne jó? Gondoljunk csak bele, ha felfigyelnek rá más civilizációk, hogy az Ember saját erejéből kijutott a csillagok közé, akkor valószínűleg felveszik velünk a kapcsolatot. Ha a szándékaik békések, micsoda tudást oszthatnak meg velünk (Tudomány, gyógyászat, technika, kultúra)... Elképzelhetetlen lehetőségek nyílnak majd meg az Emberiség előtt. Úgy vélem, ez gyökeresen megváltoztatja majd magát az Embert is. Más szemmel nézünk egymásra, jobb irányba mozdulhat el értékrendünk, stb. Lelkesítő, na :-)
Csak reménykedjünk, hogy így lesz és nem sajátítja ki magának egy szűk gazdasági kör. De sokáig úgysem tudnák titokban tartani, hogy mások is élnek "odakint":p

Nem biztos, hogy pont ilyennek fogja látni az első szerencsés utazó...
Az új hajtómű energiaforrása? Talán antianyag lesz? A technika mai állása szerint irdatlanul sok pénzbe kerülne néhány grammnyi antianyag előállítása is ("Egy milliárdod grammnyi antianyag előállítása a NASA becslései szerint megközelítőleg 6 milliárd dollárba kerül."), nem beszélve az ehhez szükséges időről. De a tudomány változás. Ami tegnap sci-fi volt, az holnap már mindennapos dolog lesz ;-)
Gyorsa eredményre azért én nem számítok térhajtómű fejlesztés terén. De jó, hogy legalább elkezdtek foglalkozni vele, mert magától ugye semmi sem készül el ;-)

Telepátia

Hisztek benne?

"A telepátia két személy között az érzékszervek és hangok használata nélkül létrejövő összeköttetés. A gondolatok és érzések megosztása nem a beszéd vagy a nonverbális kommunikáció segítségével történik, hanem valamilyen más, ismeretlen tudati síkon. A kommunikációban részt vevő személyek ráhangolódnak egymás frekvenciájára. Ilyenkor két ember ugyanabban a pillanatban, egymástól távol ugyanazt gondolja.

A telepátia létezésének magyarázatát egyelőre nem találják a kutatók, a szkeptikusoknak azonban már a huszadik század egyik legnagyobb pszichológusa, C. G. Jung is azt üzente, hogy felesleges túlzottan belebonyolódniuk szubjektív tudatosságukba. Véleménye szerint, miközben az ember mindenhatónak érzi magát a természet jelenségeivel szemben, éppen legcsodálatosabb fegyverét, a saját pszichéje működését nem ismeri.

Jung szerint a telepátia a kollektív tudattalan segítségével működhet. Ez egy úgynevezett központi tudatalatti csatorna, mely olyan információkat tárol és továbbít, melyek az emberiség múltjával és ezáltal jövőjével is kapcsolatosak lehetnek. A kollektív tudattalant modern megközelítésben nevezhetjük akár egy magasabb intelligenciájú hírtovábbító rendszernek is.


Egy brit tudós, Rupert Sheldrake igyekezett bizonyítani a telepátia létezését. Vizsgálatai elkezdéséhez az úgynevezett telefon-telepátia adta az ihletet. Ezt a jelenséget bizonyára te is ismered: gondolsz valakire, és az illető hamarosan felhív. Sheldrake szerint túl gyakran fordul elő a jelenség a hétköznapokban ahhoz, hogy véletlen legyen. Vizsgálatai során megkérte kísérleti alanyait, hogy adják meg négy rokonuk vagy ismerősük nevét és telefonszámát. Később a kutató találomra felhívott egyet a négy közül, és megkérte, hogy telefonáljon az érintett személynek. A kísérletben részt vevő személytől pedig a telefon csörgésekor megkérdezték, mit gondol, ki keresi.

A kísérlet során a válaszok találati arányának 25%-osnak kellett volna lennie, mivel összesen négy nevet adtak meg az alanyok. Ennek ellenére az eredmény azt mutatta, hogy a vizsgálati alanyok 45%-os gyakorisággal meg tudták mondani, ki keresi őket telefonon. Ez pedig kizárja annak eshetőségét, hogy az egész pusztán a vak véletlen műve lenne. A kutatás eredménye tehát azt bizonyítja, hogy a telepátia igenis létezik. Sheldrake szerint mindez egy úgynevezett morfogenetikus mező segítségével valósulhat meg, mely a telepátia szempontjából nem különbözik a Jung által említett kollektív tudattalantól."

Bocs, hogy csak úgy idemásoltam. De érdekes a dolog. Néha velem is megesik, de nem csak ilyen. Van úgy, hogy gondolok egy számra és 1 perc múlva azt kezdi el játszani a rádió :-) Hogy talán előtte bemondták, csak nem figyeltem oda? Az esetek egy részében lehetséges, de van olyan, mikor a gondolat után kapcsolom be a rádiót és épp az a szám megy. Véletlen? Lehet.:-)