A nagy kísérlet

Szokás szerint hamar elegem lett a társkeresde világából, ezért egy napon az a poén jutott eszembe, hogy a fotómat egy bankszámlakivonatra cserélem. Csinos összeg szerepel rajta, nem brutál sok, de elég sok, hogy egyszerre legyen vonzó és hihető. (Kicsit belenyúltam photosop-pal és ez nem csak a személyes adataim kitakarását jelenti.) :-)
A bemutatkozószövegem átírtam valami semmitmondó hülyeségre és vártam a csodát. ;-)
Levél-cunami most sem jött, de azért észrevehetően megnőtt a hölgyek körében a válaszolási hajlandóság. Vannak konkrétan levakarhatatlan némberek, akik kb. 2 percenként az adatlapomra kattintanak, hogy egy levelet kiprovokáljanak tőlem, s miután ezt nem kapják meg, képesek addig lemenni, hogy ők kezdeményeznek. Ez egyrészt vicces, másrészt rohadtul kiábrándító. Leszögezem, hogy ezt még véletlenül sem gondoltam komolyan, nem óhajtok olyan nőkkel ismerkedni, sem levelet váltani, akik szemmel láthatóan csak a pénzre hajtanak.
Írtam szépeket saját fotóval, nem volt érdekes. Most írok bénákat egy zsíros bankszámlával és a leveleim 70%-kára jön valamilyen reakció. Durva. Hová képesek egyesek nő létükre lealacsonyodni, ha pénzes palit látnak? :D Tegnap pl. írtam valakinek egy eléggé béna levelet, amire válaszolt is, de zavaró helyesírási hibákra lettem figyelmes az írásában. Gondoltam, ezt szóvá is teszem, mert ismerkedni úgysem szeretnék vele, akkor legalább tanítom egy kicsit :D :D :D Képzeld el, hogy várakozásommal ellentétben nem tiltott le, nem küldött el a francba, hanem magyarázkodott és ismerkedésünk kérdését a maga részéről jól láthatóan nyitva hagyta. :D Motiváció! :D
Egy szempontból gyakorlati hasznot is hoz ez a kísérlet. Jelesül, hogy a számok iránt feltűnő érdeklődést mutató hölgyeket egy következő (komoly) regisztráció alkalmával messzire elkerülöm majd. ;-) A maradék 30%-ból kell válogatni, feltéve hogy szóba állnak velem, mert ugye saját képpel nem vagyok elég nyerő, bármennyire is eredeti a stílusom (Legalábbis az átlag társkeresőkhöz mérten, akiknél a "Szia, hogy vagy?" az alap.). :P

Társkeresde megint...

Véget ért a kapcsolatunk, vissza regisztráltam az Oldalra.
De, hogy milyen emberek vannak... Rám írt egy 40+ éves nő, aki tőlem 300km-re lakik, hogy ismerkedne velem. Én ugyebár vagyok 35 (Van egy nüansznyi korkülönbség, ami igen zavaró számomra, mert ott már a családalapítás eleve bukta. Az adatlapomon le is írtam fehéren-feketén, hogy max. 36 éves nő jöhet szóba. Hiába.), a távkapcsolatot nem tartom ideálisnak, bár más lehetőségem meg nincs, mivel a környékbeli nők változatlanul basznak reagálni a leveleimre. De azért 300km még testvérek között is kibaszott sok :D Jártam már arra párszor, kb. 4 óra az út autóval. Csak oda! :D Mit gondolnak egyes emberek?
Persze most azzal számoltam, hogy mindig én megyek hozzá. Azért, mert az előző kapcsolatom is ilyen volt (De az legalább kicsit közelebb.). 5 hónapig csak én jártam hozzá. Ebből (is) lett elegem. Egyes nők marhára emancipáltak tudnak lenni, kivéve, ha a zsebükbe kell nyúlni, vagy autóba, esetleg buszra kell ülni és 1-2 órát utazni. 5 hónap alatt legalább egy alkalmat kibírt volna. No, mindegy!

És volt egy bolond nő is. Eleinte nagyon közvetlen volt, aztán egy viccesnek szánt mondatomra átment kicsit agresszívbe, amiből sehogy nem sikerült kizökkenteni. Mindenkinek vannak érzékeny pontjai, de ácsi! :D Köszönöm, ebből sem kértem.