Élet (film)

Élet

Csak azért néztem meg (egyedül), hogy végre alkalmam legyen kimozdulni a négy fal közül. Nem vártam tőle sokat, de a sci-fi műfaját alapvetően kedvelem. A koncepcióra nem adhatunk jó osztályzatot, hiszen ezt a történetet elmesélték már számos alkalommal. (Elszigetelt legénység próbálja megakadályozni, hogy az útközben talált idegen életforma eljusson a Földre, mert akkor az emberiségnek kampec, miközben azért saját életük megóvását is igyekeznek napirenden tartani.)
Azonban van két dolog, sőt három, amiért érdemes ezt a filmet megnézni!
1. annak ellenére, hogy a nyócadikutason, prométeuszon, a valamin, stb. nevelkedett mozinézők pontosan ismerjük a várható/elvárható eseményeket, az Élet kellően izgalmas cselekménnyel és néhol szinte fullasztó légkörrel kedveskedik nekünk.
2. hiába is várjuk, az Élet nem gázol mellközépig a Hollywood-i klisékben. Ami annak tűnik, az sem az. Számíthatunk szokatlan fordulatokra!
3. tájékoztatjuk továbbá nézőinket, hogy az Élet még nyomokban sem tartalmaz happy endet. :-)

Aranka v1.0

-Dögös a burkolat. -jegyezte meg Béla kéjes vigyorral. Valami késztetést érzett, hogy tetszését úriemberhez méltóbban fejezze ki, pedig Béla közel sem volt úriember.
-Vagyis... Talán egy kicsit tapló voltam. Szóval te nagyon szép vagy. -korrigálta magát. Szemét szégyellősen lesütötte. Belül furcsa bizsergést érzett. Vajon miért? Kérdezte magától. Hiszen ez itt nem több, mint egy életnagyságú poszter, vagy egy szobor. Illetve mégis. Hogy lehet így gondolni erre a remekműre? Ez itt az emberiség legtökéletesebb, legkifinomultabb és talán legszebb alkotása. Ő Aranka, a mesterséges nő. A fejlesztők maximális élethűségre törekedtek minden tekintetben. Szinte lehetetlen őt megkülönböztetni egy valódi embertől.
Béla karnyújtásnyi távolságra volt a nőtől. Az egy kis dobogón állt, teljesen mozdulatlanul. A férfi képtelen volt betelni a szépségével. Bár Aranka arca első ránézésre kifejezéstelennek tűnt, Bélát mégis rabul ejtette. Hol tökéletes alakját pásztázta tekintete, hol a szemében keresett válaszokat bárgyú kérdéseire. Komolysága, rideg, elegáns szépsége valami megfejthetetlen vonzalmat keltett benne. Aranka nem mosolygott, kissé szomorkás szemei mereven előre néztek, nem pislogott, nem lélegzett. Pillanatnyilag inaktív állapotban volt.
-Csodálatos... Felfoghatatlanul szép vagy. -mantrázta Béla suttogva. Aranka szemébe nézett és egészen intim közelségbe lépett hozzá. Érezte a teste melegét (A fejlesztők erre is gondoltak, természetesen.). Ujjával óvatosan végigsimította a nő finom arcát.
-Ki van odabent? -kérdezte halkan. Révületbe ejtette a nő tekintete. -Vagy-e olyan jó arc belül is, mint kívül? Úgy értem, kedves... -tette még hozzá.
-Maga, hogy kerül ide? -ripakodott rá egy férfihang a terem túloldaláról. Eközben sietős léptek hallatszottak egyre közelebbről. Hátranézett, olyan megszeppenve távolodott el Arankától, mintha rajtakapták volna valami illegális tevékenységen. Ami azt illeti, az igazság nem is állhatott volna közelebb az elképzeléshez. Valóban nem volt joga ott tartózkodni, hiszen ő csak egy takarító.
-Én? -kérdezett vissza.
-Igen, maga. Hogy jött be ide? -ismételte a szigorú hang.
-Csak nyitva volt az ajtó. Sajnálom, én nem... -magyarázkodott volna, de nemigen jutott eszébe semmi mentség, hiszen tudta, hogy ez számára tiltott terület, ám az ajtó nyitva állt, ez tény.
A jövevény az ajtóra nézett, megállapította, hogy Béla igazat mond.
-Zárva kéne lennie, hol van a személyzet? Nem volt itt senki, mikor maga bejött? -kezdte faggatni.
-Senki. -jött a szűkszavú válasz.
-Kikísérem magát. Legközelebb azonban jelentse az ügyeletesnek, ha hasonlót tapasztal és ne mászkáljon mindenfelé. Megértette?
-Persze. Meg.
Az ajtó melletti paraván alól egy kéz lógott ki. Mindketten észrevették, megálltak.
-Mi a szar... -motyogta a jövevény, s egy mozdulattal elrántotta a paravánt. 3 ember volt egymásra dobálva, nyakatekert pózban. Hátranézett és minden világossá vált. Béla a padlón feküdt, Aranka fölötte állt. Tekintete vészjóslón fordult a férfi irányába...

;-)

Kong: Koponya-sziget (első benyomások a filmről)

Megnéztem a Kocsonya-ligetet, ami nem csak az ürességtől Kong.
Már az elején erős késztetést éreztem, hogy felálljak és kisétáljak a teremből. Az expedíciós csapat tagjainak toborzását kissé összecsapottnak éreztem, mintha ez egy olyan része lenne a történetnek, amin jobb minél előbb túlesni, hogy aztán alaposan megrázzuk a CGI-fát és ránk szakadjon az a látványorgia, ami kb. egyedül viszi vállán az egész produkciót. Pazar a vizuális élmény. Kiemelendő az egysíkúnak tűnő ezredes-karaktert remekül hozó Samuel L. Jackson játéka és a... Mi is? Ja, kb. ennyi. A Koponya-sziget lubickol a következetlenségekben.
Ott van pl. az első akciójelenet, amikor az óriásmajom elkezdni lecsapkodni a helikoptereket. Nem számoltam, hány géppel is vonultak fel az emberek, de minimum 10-12db lehetett. Körbevették King Kongot és elkezdték osztani géppuskákkal. Ez oké, de miért mentek hozzá olyan közel, hogy az egyenként lecsapkodja őket, mint a szemtelen piaci legyet? Egy veterán ezredestől profibban kivitelezett akciót várnánk, ez meg 5 perc alatt az összes gépét elveszíti. Ja, spoiler! :hahota
A konzekvencia teljes hiánya látszik a sziget állatvilágának bemutatásán. Valamitől ott néhány állat óriásira nőtt (Nem derül ki, mitől.). A majom, a kétlábú harci gyíkok, a bivalyok, egy polip és egy gigantikus pók, ami kb. akkora, mint maga King Kong. Miért nőtt arányaiban sokkal nagyobbra a pók? Miért nem nőtt meg a többi állat is? És az ott élő bennszülöttek miért maradtak normálméretűek? Ezen az alapon még a vírusoknak is legalább gombostűfejnyinek kéne lenniük, a fűszálaknak pedig villanyoszlop magasságúnak.
Emellett sikerült úgy elmesélniük ezt az egészet, hogy az égvilágon semmi sem fogott meg benne. A látványon kívül.
Egyszer nézhető, többször még háttérzajnak sem.

Nagyon várom az új Alien-filmet, a Covenant-et. Az előzetesektől is a hideg futkos a hátamon. :-)