Ma is hívtak egy országos napilaptól (Nem mondom meg, melyiktől! :P) interjú-ügyben :-) Ha nem vigyázok, még valamelyik reggeli tv-műsorba is behívnak :D Azt már igazán nem szeretném, hiszen dolgozni is kell. Korán is kéne kelni. Hagyjuk a szereplést a szereplési vágyban szenvedőknek :P
Frissítés: hálaistennek a szerkesztőnek nem tetszett a téma, így ez ugrott. Nem is való ez a celebkedés ebbe a szakmába :P Megnyugodtam :-)
2014. március 4., kedd
2014. március 3., hétfő
Csörög a telefon...
...-"Helló!" letegez csak úgy.
-Jónapot kívánok.
-Én vagyok az, XY. Emlékszel rám? Tavaly odamentem hozzád a XXXXX kiállításon.
-Nem, nem emlékszem. (Több százan odajöttek...)
-Egy haverommal voltam.
-:D (Ja, az mindjárt más. Alaposan leszűkítetted a kört... :D)
A továbbiak lényegtelenek. De itt egy másik, szintén a közelmúltból:
A polgármesteri hivataltól kerestek, mert egy ember náluk érdeklődött az elérhetőségem után. Olvasta a rólam szóló cikket az újságban, de sehol nem találta meg az elérhetőségemet. Na, mondjuk ez is érdekes, mert van ott egy kép, amin szemüveg nélkül is jól kivehető a cég neve és ha ezt beírja a gugliba, az első találatok közt szerepel a honlapunk, a webshopunk és mindkettőn van telefonszám, email cím. De a nevem is le van írva a cikkben, az alapján is kikeresheti bárki a telefonszámom, mivel nyilvános.
Tehát kiküldtek hozzám egy embert a hivatalból, hogy elkérje a telefonszámomat (Nekik sincs meg??? Érdekes, hogy amikor az iparűzési adó esedékes, akkor nem jelent gondot felhívni.) Közben összefutottam a polgármesterrel is, aki szintén elkérte a számom ugyanezért. Baszki, ekkora ügyet csinálni a semmiből... Mondanom se kell, hogy a rejtélyes illető azóta sem jelentkezett. :D
Az eddigi tapasztalatokból kiindulva eszem ágában sincs felhívni (Merthogy adott számot.). Idő- és pénzpazarlás, vásárolni meg nyilván nem fog. Hány embert hívtam már vissza így és olyanokat kérdeztek, kértek hogy az eszem megállt.
Sőt, nem ritka az olyan webshop-os megrendelés, amit nem fizetnek ki. (Természetesen csak fizetés után szoktam árut küldeni.) Vagy 2 hónapja is volt ilyen. Megköszöntem neki a vásárlást és közöltem, hogy miután kifizette, küldöm az árut. Telnek a hetek, semmi. Aztán úgy 3 héttel később felhív telefonon, hogy ő megrendelt valamit. Elmondtam újra, hogy csak fizetés után küldöm. Á, ő nem volt gép előtt, de most átutalja, mert már várja. Ennek is több hete, pénz a mai napig nem jött. Igazából nem az anyagi része, hanem maga az eljárás kurvára bosszantó. Hogy fizetni nem fizet, de arra azért nem sajnálja sem az idejét, sem a pénzét, hogy felhívjon telefonon és érdektelen dolgokról beszéljen percekig. Ezek nagyon le tudnak fárasztani agyilag :D Akaratlanul is próbálom megérteni, hogy ennek így mi értelme van. Persze eddig még nem sikerült.
-Jónapot kívánok.
-Én vagyok az, XY. Emlékszel rám? Tavaly odamentem hozzád a XXXXX kiállításon.
-Nem, nem emlékszem. (Több százan odajöttek...)
-Egy haverommal voltam.
-:D (Ja, az mindjárt más. Alaposan leszűkítetted a kört... :D)
A továbbiak lényegtelenek. De itt egy másik, szintén a közelmúltból:
A polgármesteri hivataltól kerestek, mert egy ember náluk érdeklődött az elérhetőségem után. Olvasta a rólam szóló cikket az újságban, de sehol nem találta meg az elérhetőségemet. Na, mondjuk ez is érdekes, mert van ott egy kép, amin szemüveg nélkül is jól kivehető a cég neve és ha ezt beírja a gugliba, az első találatok közt szerepel a honlapunk, a webshopunk és mindkettőn van telefonszám, email cím. De a nevem is le van írva a cikkben, az alapján is kikeresheti bárki a telefonszámom, mivel nyilvános.
Tehát kiküldtek hozzám egy embert a hivatalból, hogy elkérje a telefonszámomat (Nekik sincs meg??? Érdekes, hogy amikor az iparűzési adó esedékes, akkor nem jelent gondot felhívni.) Közben összefutottam a polgármesterrel is, aki szintén elkérte a számom ugyanezért. Baszki, ekkora ügyet csinálni a semmiből... Mondanom se kell, hogy a rejtélyes illető azóta sem jelentkezett. :D
Az eddigi tapasztalatokból kiindulva eszem ágában sincs felhívni (Merthogy adott számot.). Idő- és pénzpazarlás, vásárolni meg nyilván nem fog. Hány embert hívtam már vissza így és olyanokat kérdeztek, kértek hogy az eszem megállt.
Sőt, nem ritka az olyan webshop-os megrendelés, amit nem fizetnek ki. (Természetesen csak fizetés után szoktam árut küldeni.) Vagy 2 hónapja is volt ilyen. Megköszöntem neki a vásárlást és közöltem, hogy miután kifizette, küldöm az árut. Telnek a hetek, semmi. Aztán úgy 3 héttel később felhív telefonon, hogy ő megrendelt valamit. Elmondtam újra, hogy csak fizetés után küldöm. Á, ő nem volt gép előtt, de most átutalja, mert már várja. Ennek is több hete, pénz a mai napig nem jött. Igazából nem az anyagi része, hanem maga az eljárás kurvára bosszantó. Hogy fizetni nem fizet, de arra azért nem sajnálja sem az idejét, sem a pénzét, hogy felhívjon telefonon és érdektelen dolgokról beszéljen percekig. Ezek nagyon le tudnak fárasztani agyilag :D Akaratlanul is próbálom megérteni, hogy ennek így mi értelme van. Persze eddig még nem sikerült.
"Vannak rossz napok...
...és vannak leírhatatlanul rossz napok. Ez is kezdett úgy alakulni." Még szerencse, hogy vége lett :D Jó reggelt!
2014. február 27., csütörtök
Végre megérkezett...
...a tavalyi karácsonyi ajándékom :D Nem siették el.
Persze még mindig sokkal gyorsabb volt, mint a tavalyelőtti, ami még azóta is úton van :D
Persze még mindig sokkal gyorsabb volt, mint a tavalyelőtti, ami még azóta is úton van :D
2014. február 26., szerda
2/3...
...oldalt kaptam az újságban. Nem 100%-ban úgy íródott a cikk, ahogy én elmondtam, néhány érdektelen dolgot fölöslegesen felnagyított benne, de a lényeg végül is benne van.
Most kimegyek emberek közé. Leprás koldusasszonyok kövekkel és ürülékkel fognak megdobálni engem, aki arcátlanul kilóg a pesszimista, önsajnáltató lúzerek szürke tömegéből :D Elismerést nem várok, nem is tartok rá igényt, hiszen nem ezért csinálom. Pénzért, magas életszínvonalért és ha közben a szakma elismer, hát az csak jól tud esni.
Menjek esőkabátban arra az esetre, ha leköpnének, vagy megpróbálnának a házak ablakaiból egy vödör vizelettel nyakon önteni? :D
Most kimegyek emberek közé. Leprás koldusasszonyok kövekkel és ürülékkel fognak megdobálni engem, aki arcátlanul kilóg a pesszimista, önsajnáltató lúzerek szürke tömegéből :D Elismerést nem várok, nem is tartok rá igényt, hiszen nem ezért csinálom. Pénzért, magas életszínvonalért és ha közben a szakma elismer, hát az csak jól tud esni.
Menjek esőkabátban arra az esetre, ha leköpnének, vagy megpróbálnának a házak ablakaiból egy vödör vizelettel nyakon önteni? :D
District 9
Majdnem megrendeltem. De jó, hogy este ráakadtam a neten. Belenéztem és megállapítottam, hogy ettől még az Űrgammák c. megboldogult magyar "sci-fi sorozat" is érdekesebb volt, pedig akkor azt hittem, annál már nincs lejjebb :D
Szóval ez a kilences körzet vagy mifene egy áldokumentumfilm stílusú valami, ami egy nagyon életszerűtlen helyzetet próbált volna elmesélni a maga szánalmas eszközeivel, ha nem kapcsolom ki időben :P
Szóval ez a kilences körzet vagy mifene egy áldokumentumfilm stílusú valami, ami egy nagyon életszerűtlen helyzetet próbált volna elmesélni a maga szánalmas eszközeivel, ha nem kapcsolom ki időben :P
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)