2 éve nem voltam sehol a járvány miatt. Ezalatt terveztem több utat is. Végül úgy döntöttem, 3,14tsába a tervekkel! :D Ahogy az öreg Hammond mondta volt a Jurassic Parkban: "nem spóroltam semmin". És valóban. Meg sem merem számolni, mennyit vertem el eddig, pedig még odébb van az indulás. A szervezésnek még a végére sem értem, nem akarok spoilerezni (Nem mintha bárki olvasná ezt a bejegyzést a következő pár hétben.), de ez lesz eddigi legbonyolultabb utam, így még kisebb helyi repülőutakat is össze kell hangolni autóbérléssel, hotelszobával, stb.. A hely kva drága, az út kva hosszú, így a legjobb alkalom, hogy a bakancslistámon régóta szereplő business classt kipróbáljam. Az ár alig változik a távolságokkal (Egy sokkal rövidebb útra is hasonló árban lenne.), viszont a fáradtságot megérezném, ha ülve kéne aludnom ezen a távon. Reggeltől-estig meló van lassan egy éve, és ki van már a faszom az egésszel. Legyen némi látszatja is, hogy kidolgozom a belem! :P
Folyt. köv.
Nos, az utazóbiztosítást és a kötelező covid-tesztet leszámítva szerintem mindent lezsíroztam, fizettem, stb. Nagy megkönnyebbülés, hogy bár a szigetek közti repülőutaknál a járatválasztáskor elég magas összegek szerepeltek utanként (Ez 3,5 út, mivel a másodiknál van egy megálló Honoluluban.), de az összesítésnél mégis egy elég kedvező árat adott ki (187 dollár lett a vége, miközben járatonként min. 142 volt az ár.) Kicsit bosszantó, hogy sok idő megy majd el utazgatásokkal, és várakozással, ahelyett hogy ezt a hely felfedezésével tölteném. Kéne még 1 hét pluszba, és akkor nem zavarna. De nincs ennyi időm.
Most, hogy összeszámoltam, 10-szer fogok repülőre szállni az indulástól a hazaérkezésig. :D 3 járat oda, 3 vissza, és 3,5 helyben, ami valójában 4, mert már az ülésválasztásnál látszott, hogy minimum le kell majd szállni a megálló gépről. Feszes a menetrend, s hogy pihentető nem lesz, az kvaélet. De az élmény és a látni való kárpótol, és a business osztályon alhatok vízszintesben, ami elég hasznos. :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése