Elmeséltem (Írásban) a "béna sztorimat" valakinek, akit több éve ismerek. A reakció ugyanaz, mint általában: semmi. Most vagy behányt, vagy szimplán megundorodott, esetleg szóhoz sem jut :D Pedig ez csak a múlt, nem a jelen. Nem tudom elítélni. Fordított esetben én sem tudnék túl sok okosat mondani erre. Tudnék egyáltalán bármit? Azt hiszem, a legjobb ha másokkal már nem leszek ennyire őszinte ebben a témában. Pláne nem nőkkel. Mindenki a tökéletest keresi, hogy is illene bele ebbe a képbe egy (volt-) torzszülött? :D Hmm, ez talán kicsit erős kifejezés, de mindenesetre abnormális. Ennyit jelentenek a "külső nem számít" típusú elvek. Pedig a külsőmmel most már nem nagyon van baj, de úgy tűnik, az is elég, ha régen volt. És akkor is elég, ha egyébként az illetővel már rég túl vagyunk azon, hogy bármi és lesz valaha köztünk. Szóval mit is várhatnék akkor egy frissebb ismeretségtől? Jól tettem, hogy nem avattam be senkit a bizalmamba ennyire. Aligha lett volna egyetlen kapcsolatom is :D
No, de nem gond ez. Ha elfordulnak tőlem, abból lelkierőt merítek :P
A torzszülött tényleg erős, Quasimodo volt torzszülött, nem te. Miért használsz ilyen szavakat? Megijednek a csajok. :)
VálaszTörlésHogyan lehet az elfordulásból lelki erőt meríteni? Tanulságot levonni lehet, az oké, na de lelkierőt meríteni....
Hát, egy torzszülött nem is ijedős csajoknak való :D
VálaszTörlésÚgy lehet, hogy dacolok vele :-) Nem tudom, mennyire érthető ez így :D