Az milyen, amikor a legjobb hangulatban beszélgetsz valakivel és mikor
egy mondat közepén tartasz, az illető szó nélkül feláll, még csak rád
sem néz és elsétál. Az életben így történne. Aki ilyet csinál, az minősíthetetlenül bunkó. De mi a helyzet azokkal, akik ezt írásban teszik? Hogy az más? Csak annyiban más, hogy nem áll ott előtted. Ez az egyetlen különbség. Egyébként minősíthetetlenül bunkó, ha így otthagy.
Vagy velem van a baj? Most elkezdtem gyanakodni magamra, hogy tulajdonképpen ezek nem hagytak ott, válaszoltak, csak én nem látom, mert megőrültem. .D
Nem érted, miről hadoválok, mi? Én sem érteném a helyedben, de vagyok olyan jó arc, hogy felhomályosítalak. Társkeresés céljából, jó szándékkal, folytatólagosan elkövetett levelezés, ami mostanában mindig így végződik. :-) Sok a hülye picsa, na.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése