-Milyen egy igazi barát?
Meg lehet vele beszélni bármit, kiöntheted a kis lelked és ő meghallgat, esetleg tanácsot ad, vigaszt.
Vagyis nem. Ezt egy fizetett pszichológus is megteszi, akinek kevesebb a
pénze, az a fizetett prosti is meghallgatja, ha még kevesebb a pénze,
akkor a csapos a kocsmában, de ha még arra sem telik, hogy kocsmába
járjon, még mindig ott a pap. Mindnek beszélhetsz, bármelyik elláthat jó
tanáccsal, de attól még egyik sem lesz a barátod.
Akkor mi van még?
Segítségül hívhatod, ha ki kell vágni egy 100 éves fenyőt a kertben,
vagy szalonnasütőt építesz, esetleg elromlott valami műszaki cucc a
lakásban és véletlenül konyít hozzá valamit. De ezeket pénzért is
megveheted. Hívhatsz napszámost, szerelőt, stb. És nem kell azon
bosszankodnod, ha esetleg te már segítettél neki, de ő b*szik eljönni,
ha szükséged van rá.
De mi az a tulajdonság, amitől a barát baráttá válik, amit semmilyen pénzzel nem lehet megváltani.
Kiáll melletted? Megvéd, ha megtámadnak? Erre is lehet pénzért találni
szakembert, testőrnek hívják. De jó nyomon járunk. Az igazi barát megvéd
kérés nélkül. De nem másoktól véd meg, hanem a saját hülyeségedtől,
amikor rajtad kívül mindenki tudja, hogy bolondot csinálsz magadból,
vagy egy fontos kérdésben olyan rossz döntést akarsz hozni, ami
elrontaná az életed, de ugyan ki a fene figyelmeztetne? Élvezik az
ingyencirkuszt. Csak egyvalaki veszi a fáradtságot, hogy minden
személyes haszon nélkül megpróbáljon megvédeni önmagadtól. Az igazi
Barát. Aki a saját tetteid hosszabb távú következményeitől akár azon az
áron is megpróbál megóvni, hogy rövidtávon esetleg megharagszol rá.
Milyen jogon pofázik bele, ne atyáskodjon, ne nézzen hülyének, stb.
Őszintének lenni ugyanis nem mindig kifizetődő, de hát kinek mi a
fontos... Ha végignézed, hogy valaki a fentieket önmaga sérelmére
elköveti és nem szólsz rá, hogy ne legyen hülye, akkor bűnös vagy.
Társtettes. Mindenesetre barát semmiképp. Az őszinteséghez bátorság
kell. Az ember jó esetben úgy van ezzel, hogy van, akiért megéri
bátornak lenni, míg másokért nem. -fejezte be Béla.
Rezső egy húzásra legurította a csészében lévő kávét, ám ekkor eszmélt
rá, hogy már korábban megitta és ez csak tömény zacc volt. Fintorogva
törölgette le nyelvéről egy szalvétával.
-Khmm. Valamit tettem, amit nem kellett volna, vagy nem tettem, de
kellett volna? Miért mondtad ezt el és miért most? -érdeklődött Rezső.
-Nem, csak úgy eszembe jutott és kijött belőlem. -felelte Béla.
-Értem. És mi a helyzet azzal a szőkével? Aranka a neve, ugye?
-Nem. Aranka. -pontosított Béla. A lényeg a hangsúlyon volt.
-Á, vagy úgy.
-Eltűnt, mint Petőfi a ködben.
-K*rva. -állapította meg Rezső.
-Hát persze, mindenkivel b....
-Csak veled nem?
-Velem nem akart.
-Akkor egy büdös k*rva. -helyesbített.
:-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése