Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: semmi. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: semmi. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. március 28., szombat

Közeleg a rettenet!

-Hé, te! Igen, te! Hallottad, amit sehol sem beszélnek? -kezdte mondandóját ez a gyors léptekkel közeledő Senki.
Amaz (Ő Semmi volt.) felnézett. Fordította fejét jobbra is, balra is, de senkit sem látott.
-Már azt hittem, szólt valaki. -dörmögte az orra alá.
-Jegyezd meg már végre, hogy én senki vagyok és nem holmi valaki! -kelt ki magából Senki.
-Talán senken laksz, hogy senkinek nevezed magad? -érdeklődött Semmi, s hogy érdeklődése komolytalanságát nyomatékosítsa, felhúzta jobb szemöldökét. Nem is! A balt! Huhh. Nem mindegy ám!
-Semmi, a humorérzéked, akár a neved. Na, idefigyelj! Sehol sem beszélik, hogy közeleg a világ kezdete! -folytatta izgatottan.
-Sehol sem? Túlzásokba esel, kedves senki. Túlzásokba! -nyugtatgatta a meglehetősen zavart állapotban lévő Senkit. Közben elengedett egy mosolyt.
-Attól tartok, kedves barátom, hogy nem érzed a probléma súlyát. Ha ugyanis bekövetkezik, amit már szinte sehol sem beszélnek, az mindennek a kezdetét jelentené! -adta elő az érveit egyre nagyobb hangerővel Senki, miközben alig látható nyálpermettel szórta meg barátja arcát. A pánikhangulat olyannyira eluralkodott fölötte, hogy viselkedése kezdett már-már hisztérikussá válni.
Semmi fintorgással reagált a kéretlen "ajándékra" és egy darab ronggyal, melyet a farzsebéből húzott elő, gondosan letörölgette az apró cseppeket.
-Nos. -kezdte a tőle telhető legnagyobb komolysággal. -Valóban rémisztő a gondolat, hogy a semmit a valami váltja fel. Te jó ég, még kimondani is szörnyű ezt a szót. A tudomány a mai napig nem talált bizonyítékot a valami létezésére. Nyugodj meg, barátom és utazz el sehová egy pár napra! -felelte Semmi, az ő hangja tökéletes nyugalmat sugárzott. Láthatóan valamit sem hitt el abból, amit Senki összehordott neki az imént.
-De közeleg a világ eleje! És amikor ideér, minden elkezdődik! -kiabálta habzó szájjal Senki.
-Én mondom neked, hogy... -kezdett bele egy hosszabbnak ígérkező monológba Semmi, de folytatni már nem tudta. Valami történt. Igen, VALAMI, még a szó is puszta fikció volt idáig. Ebben a pillanatban mindketten tudták, hogy mostantól nem az. Akik hittek benne, rettegték e napot, amikor minden valami, ami addig nem volt, elkezdődik. A világ eleje immáron visszafordíthatatlanul folyamatban volt.
És a következő pillanatban akkora robbanás rázta meg Senkiföldjét, melyet Seholként is ismertek, ami mostanra egy univerzum nevű hellyé nőtte ki magát.
Bizony, ez a világegyetem keletkezésének igaz története, az ősrobbanás előtti "időkből".

2013. október 19., szombat

Semmi

30 napra fizettem elő, de már 1 nap után elegem volt. VIP+ csomag, bárki írhat, válaszolhat nekem korlátlanul, ingyen, én állom. Természetesen nem nagyon kapok választ :-) Néha előfordul. Több napi írogatás után hirtelen eltűnnek. Jelenleg ott tartok, hogy már én tűnök el :-)
A társkereső oldalakon tapasztalható mérhetetlen bunkóság úgy tűnik, ragadós. Manapság örömet okoz, ha én vagyok az, aki nem ír többet. Aztán, amilyen hülye vagyok, gyötörni kezd a lelkiismeret, amiért bunkó voltam. Szánalmas, mi? :D
Pedig a munkám miatt (És, mert nem különösebben vágyom emberek közé.), ez az egyetlen esélyem, hogy párra leljek. Csakhogy minden, a társkeresőn eltöltött, kudarcokkal teli nap szorgalmasan pusztítja bennem az Embert. Elgondolkodtató, hogy képes lennék-e még egyáltalán boldoggá tenni valaki életét, vagy csak szürkeséget viszek bele. Szabad-e próbálkoznom? Megsavanyodtam. 
Taszítom az embereket nem csak ott, mindenhol. Az élet minden területén válaszra sem méltató emberekbe botlom. Ha pedig majd' mindenki ilyen velem szemben, akkor elgondolkodom, hogy a hiba talán bennem van. Nincsenek barátaim, a rokonság tipikusan magyar: széthúz. Csináltam egy fotót magamról hétvégén. Felraktam a társkeresős blogba. Többen írták, hogy jó. Hát, olyan kibaszott jó, hogy sorban kaptam vele a koccokat. Már, aki egyáltalán képes volt válaszolni :D Ellenszenves vagyok? Súlyosan középszerű, szürke valaki, vagy inkább valami. Nem hányingerkeltően ocsmány, de határozottan senkinek sem zsánere :-)
A másik, amin el kell gondolkodnom, hogy muszáj-e nekem mindenkivel szemben tisztességesnek lennem, miközben velem nem tisztességesek? Visszaélnek ezzel. Rendszeresen. Mindenki szarik, mindenre. Meguntam ezt is.