A Nemzet Zolibácsija

Feltűnik egy baráti társaság-féle (2-3 autóval) Elek Zoltán háza előtt, aki jó vendéglátóként elhalmozza őket ajándékokkal. A proliméter csak 3,6-os értéket mutat, ami nem jó, de nem is tragikus. Kár, hogy a műszer mérési tartományának ez a maximuma, és a valós érték meghaladja a 10 ezer prolimétert, amikor Elek Zoltánon gúnyolódnak (Az egyik értelmiségi csodának tartja, hogy Zoltán le tudta írni a nevét.), miután elbúcsúztak tőle. Annyi jóérzés nem szorult beléjük, hogy legalább ezt az aljaskodást ne vegyék videóra (Hiszen ő is visszanézi majd feltehetően.), ha már saját youtube kanálisuk nézettségét Elek Zoltán szerepeltetésével próbálják felhúzni.
Van egy olyan gyanúm, hogy a videói alatti kommentfalat is egy hozzájuk hasonló orksereg lakja. Jóindulatba csomagolt hozzászólásaikkal pedig úgy biztatják újabb és újabb trashvideók készítésére Zoltánt, mint valami falu bolondját, hogy csinálja megint azt a vicceset, amit múltkor, mert röhögni szeretnének. Nem vele, rajta. A beszédhibáján, az esetleges technikai bakikon.
Miért ne lennének ezek a kommentelők ugyanazok, akik Nagymosoly videói alatt emberi mivoltukból kivetkőzve tombolnak? Pedig az csak paródia. Viszont ott legalább őszintén megmutatják valódi arcukat.
Bizonyos keretek között a siker jobbá teszi az ember életét. Csak soha ne jöjjön el a felismerés, hogy mindegy, miről szólnak ezek a videók, mert úgyis csak rajta röhög a csőcselék. Megvan a 100 ezer feliratkozó. Őszintén remélem, hogy ennek a diadalmenetnek a végállomásán nem egy minden szempontból tönkretett, megnyomorított Elek Zoltánt talál majd az utókor.

Dancsó újabb videója a nemzet Zolibácsija körül zajló eseményekről:

Nándorfehérvár

1456-ban ezen a napon kapta kézhez II. Mehmed szultán a nándorfehérvári határátkelőnél munkavállalói vízumkérelme elutasítását. A szigorú döntésnek Hunyadi János, Szilágyi György és Kapisztrán János szereztek érvényt.  

Annácska (A Leon, a proli rendezőjétől.) ;-)

Képet kerestem egy bizonyos jelenetből, de nem lett meg. Eközben térdig gázoltam az Annát lehúzó kritikákban. A film szórakoztató, látványos, Annácska szép, de hideg, mint egy jégcsap, és ügyesebb gyilkos, mint Beatrix Kiddo. Akinek ez bejön... (Nekem bejön, bár jól tudom, a büdös életben nem állna velem szóba egy ilyen külsejű nő. :D)

Arra akarok kilyukadni, hogy a kritikákban tárgyalt dolgokra felkészültség hiányában nem térnék ki. Gyakorlatilag csak Az ötödik elemet és a Valeriant láttam Bessontól. Még a Leon, a prolit sem ismerem. :-) De a hozzáértő kritikusok elég részletesen szétfikázzák az Annát. Tele van vele a net, aki rendes elemzést akar olvasni, talál.

Csak néhány apró észrevételt közlök.

KGB, szovjet zászlók, lepukkant Ladák, filmes fényképezőgépek, s ha ez kevés lenne, akkor ott a sok dátumozás. Ha jól emlékszem, 1985-ben indul a sztori, amikor az éles eszű Annácska épp egy asztalra van fektetve, miközben párja hátulról közösül vele (Annácska arckifejezése azt sejteti, az aktus nem kölcsönös beleegyezésen alapul.), majd lezavarja a közértbe 2 kg hagymáért és krumpliért. Hazafelé sétálva a pasija megáll mellette egy frissen lopott Mercivel, és felajánlja, hogy hazaviszi, mert gyalog 20 perc séta lenne. Ekkor még világos van, de a következő jelenetben már erősen sötétedik (Mintha legalább 1-2 óra telt volna el.), hamar le is esik Annácskának, hogy nem is hazafelé tartanak. Végül látványos autós üldözésbe keverednek, miután drogos bűnöző élettársa (Ugye, milyen éles észre vall, hogy vele kötötte össze az életét? :D) épp megpróbál kirabolni egy amerikai turistát, de az ATM kamerája ('85-ben Moszkvában létezett ilyesmi?) mindent közvetít a moszkvai rendőrségnek, akik jönnek is szirénázó Lada Nivákkal.

Luc Bessont annyira foglalkoztatta a külső helyszínek korhű megjelenítése, hogy szinte minden jelenetben előfordulnak manapság gyártott autók. (A történet 1985-1990 között játszódik!)

A több jelenetben is felbukkanó pendrive-ok első megjelenésére még 2000-ig várni kellett.

Utánanéztem, az első USB port, amibe egy pendrive csatlakoztatható, 4 évvel a film cselekménye után, 1994-ben jelent meg.

Ugyanakkor erre még rá lehet fogni, hogy nem is pendrive, hanem egy titkos CIA/KGB kütyü...

Váratlan (?) fordulatok, szép lányok, leszbikus-szál, látványosan túlkomponált közelharcjelenetek, néhány morbid poén. Ezek biztosan mellette szólnak.

Aranka 2.

A terminálépület forgó üvegajtaján kilépve finom vízpermetben találta magát. Szitáló esőben indult el a buszmegállóhelyek feltételezett irányába. Gurulós bőröndje zabolátlan öszvérként haladt a nyomában. Egyik kereke beszorulhatott, amikor a poggyászrakodók áthajították a szállítójárműre, emiatt kiszámíthatatlan irányváltásokat produkált, amint Béla igyekezett maga után vonszolni a térkövezett járdán. Sokszor megállt, körülnézett, láthatóan nem volt biztos abban, merre is kell mennie. Feltehetően tanácstalansága vonta magára annak a taxisnak a figyelmét, aki épp mellette állt meg. A leengedett ablakon keresztül invitálta, hogy utazzon csak vele, ő bárhová el tudja vinni, hiszen úgy ismeri a várost, mint a tenyerét. Bélát nem volt nehéz meggyőzni, mert tényleg fogalma sem volt, honnan indulnak a városközpontba tartó buszok. Behuppant a sárga autó hátsóülésére, a sofőr hangos puffanással lecsapta a csomagtartó ajtaját, beült, és már indultak is.
-Anyátok picsája! -a taxis a leengedett ablakon keresztül mutatott középső ujjat a mögöttük türelmetlenül dudáló konkurens társaság autói felé. Nagy gázzal indultak el, Béla szinte az ülésbe préselődött a gyorsulás következtében.
-Az órát nem kapcsolja be? Vagy nem kell? -érdeklődött határozatlanul.
-Mi? Ja, a taxióra? Hát, az szervizbe' van. De ne tessék aggódni uram, nagyon korrekt tarifával megyek. Hová is viszlek? -a következő mondatra már tegeződésre váltott.
-Ööö... Lássuk, hová is foglaltam? Megvan, a Népnemzeti Társkereskedelmi Hotelbe.
-Oké főni! A leengedett ablakon tódult befelé a hideg levegő, de Béla kicsit még örült is neki, hogy nem a cigifüstöt kell belélegeznie. A sofőr nem zavartatta magát, amikor rágyújtott.
Béla gondolatai ismét a múltba révedtek.
Amikor annak idején megkapta ezt az ügyet (is), fokozatosan a Nő írásainak rabjává vált. Hivatali kutatómunkája során sikerült hozzáférnie a felhasználói profilképéhez. Pontosan emlékszik, milyen érzéseket élt át akkor, amikor először pillantotta meg a nőt, akiről már akkoriban is olyan sokat ábrándozott. Szíve a torkában dobogott, amikor ráklikkelt a fotó ikonjára. Hogy mosolygott is közben, arra abból következtetett, hogy egy mosoly hervadt le az arcáról, amikor a kép az egész monitort kitöltő méretben jelent meg előtte. Eleinte órákon át próbálta önmaga előtt is tagadni, hogy csalódottságot érez. Ugyanakkor az ellenkezőjéről sem sikerült meggyőznie magát. Végül beismerte legbelül, hogy nem erre számított. Hallotta már korábban, hogy nem szerencsés látatlanul megítélni valakit. Szerelembe esni pedig kimondottan szerencsétlen dolog, ami jó eséllyel pofára eséshez vezet.
Aranka egyáltalán nem volt szép, márpedig ő egy kedves mosolyú, helyes lányt képzelt el. De hiszen olyan szépeket írt, amilyeneket csak egy szép lány írhat! Sokáig nem is akarta újra megnézni azt a képet. Végül mégis megtette. Napokkal később pedig azon kapta magát, hogy mégiscsak lát benne valami szépet. Mint amikor egy zongoradarabot adnak elő, ami bár nem hamis, de nem is tartalmaz semmi eredetiséget. Ahogyan egy gép játszaná le, előre programozott mozdulatokkal. Mégis, minél többször hallgatja meg, annál több valódi hangra lel benne, melyek szinte élővé teszik, melyektől feláll a szőr a karján. Így lett szép egy addig fel nem fedezett kis szarkaláb a szeme sarkában, vagy ajkának egy vonala. Nem tudni, pontosan mikor történt meg, de egy napon úgy érezte, Aranka a legszebb teremtés, akit valaha látott. Nagyon szerencsésnek érezte magát, hogy ezt a felfedezést ő tehette meg.
-70 ezer lesz. -szakította félbe egy kellemetlen férfihang.
-Tessék?
-70 ezret kapok, főni. -nyújtotta a markát a taxis.
-Úgy érti, 7 ezret?
-Most szórakozol velem? Ide kérted, idehoztalak. Ennyi a tarifa.
Népnemzeti Társkereskedelmi Hotel -világított a neonfelirat a szürke vasbeton homlokzaton. Valóban megérkeztek.

:-)

Folyt. köv. vagy nem.

Aranka

Föntről nézve valószínűleg egy felbolydult hangyabolyra emlékeztetett volna a terminálépület érkezési szintje. A legtöbb ember a kijáratok felé igyekezett, mások a szélrózsa minden irányába rajzottak. Népszerű úti célnak számítottak pl. a mosdóhelyiségek, valutaváltók, információs pultok, autókölcsönzők irodái, de az épületszárnyban ajándékboltot, kávézót üzemeltető vállalkozások sem panaszkodhattak a forgalomra. Egyetlen utas nem volt mozgásban. Egy férfi a gurulós bőröndje fogantyújába kapaszkodva pásztázta a tömeget. Az előző járattal érkezett.
Béla. Egy Béla a világ Bélái közül.
Béla gondolatai révén épp egy időutazáson vett részt. Az a nő járt a fejében, akit munkája során ismert meg. Nos, a megismerni talán túlzó kifejezés, hiszen ez az ismeretség tökéletesen egyoldalú volt. Legalábbis egyelőre. Miatta jött ugyanis ide. Fürkésző tekintete mindenhol őt kereste, s most hogy az ő városában van, az az érzés kerítette hatalmába, hogy szinte bármelyik pillanatban összefuthat vele. Persze józan ésszel könnyen belátható volt, hogy ennek az esélye legjobb esetben is 2 millió az egyhez. Csakhogy Bélánkat olyan erők vezérelték ide, melynek fölött semmilyen hatalommal nem bírt holmi józan ész. Szinte minden nőben őt véli felfedezni, és minden alkalommal rendkívüli csalódottság uralkodik el fölötte, amikor ráeszmél tévedésére. Az ide vezető repülőúton egy meglehetősen kínos szituációba is belekeverte magát, amikor is egy vékony, hosszú hajú férfire hitte azt, amíg az meg nem fordult. Még órákkal az eset után sem biztos benne, hogy meggyőzően sikerült kimagyaráznia magát a félreértésből.
Az egyetlen dolog, ami megnyugtatta, az a nővel kapcsolatos ábrándozása volt. Számtalanszor elképzelte már, milyen lesz az első találkozás, mit fog neki mondani, s erre a nő mit fog válaszolni, és a folytatás úgyis mindig az, hogy átölelik egymást. Oda-vissza végigzongorázta kettejük közös jövőjét is. Volt rá ideje. Másra mostanában nem is hagyott.
Az egész azzal kezdődött, hogy Béla állást kapott a legnagyobb internetes szolgáltatónál, a Kuglinál ( ;-) ). Az ő feladata lett az úgynevezett döglött bérlemények (Régóta inaktív blogok, weboldalak, kép- és videótárak, stb.) azonosítása, bérlőjük felkutatása (Amennyiben ez lehetséges.), végül a bérlemények további sorsának rendezése. Ez többnyire az érintett webes felületek végleges törlését jelentette, amivel egyrészt helyeket szabadított fel a szervereken, másrészt csökkentette a virtuális szemét mennyiségét. Az egész műveletet egy erre a célra kifejlesztett algoritmus végzi, de bizonyos esetekben igényel némi nyomozómunkát is. Egy ilyen alkalmával irányult rá a figyelme a NŐ blogjára. Véletlenül beleolvasott, majd azon kapta magát, hogy már napi rutinná vált, minden szabadidejében a nő bejegyzésein csüngött.
Béla arra eszmélt, hogy fázik a lába. Kellemesebb időjáráshoz öltözött, amikor magára kapta kedvenc háromnegyedes nadrágját, szandálját, és fehér frottírzokniját. Fáradtan, de töretlen lelkesedéssel indult el a kijárat felé.


Folyt. köv.
Vagy nem. :D

Twin Peaks

Szeretett tévésorozatom helyszíne, egy kitalált kisváros Washington államban, Seattle mellett.
Következő úti célom. Legalábbis a legesélyesebb. A terv Seattlebe repülni, bérelt autóval felkeresni a főbb forgatási helyszíneket. (Egymáshoz közel helyezkednek el.) Egy éjszaka valami olcsó hotelben, másnap a bérautóval irány dél. Kaliforniában első jelentősebb látnivaló a Redwood Nemzeti Park mamutfenyői, utána néhány (Számomra érdekes.) múzeum is útba esik, majd érkezés San Franciscoba. Golden Gate híd, városnézés, még pár múzeum. Ez néhány napnyi elfoglaltság, közben leadni a bérautót, majd egy belföldi járattal vissza Seattlebe, és onnan haza, Európába. Ez így elég bonyodalmasnak tűnik, úgyhogy egyelőre csak költségvetést tervezek, látnivalókat keresek. Mellesleg San Franciscoban is van egy Twin Peaks nevű helyi. Két domb egymás mellett (Műholdas nézetben egy ledobott melltartóra hasonlít. El is neveztem San Franciska csöcsének. :D), ahonnan pazar kilátás nyílik a tágabb környékre.
Egyedül nem lesz annyira jó, pláne a hosszú autóút miatt. Ez közel 1000km a nyugati parton. Viszont a mamutfenyő-erdőről láttam képeket, és le lettem nyűgözve. Muszáj magamba szippantanom az ottani levegőt. :-)

Útvesztő 1.

A világ legrosszabb autós navigációjáról elnevezett filmben egy rakás fiJatal játszik hajótöröttet, csak itt tenger helyett áthatolhatatlan labirintus veszi őket körül. Nappal két futárnak nevezett csávó szaladgál a járatokban, de mielőtt leszáll az est, vissza kell érniük a tisztásnak nevezett helyre a többiekhez, mert a kapu bezáródik, és a kint rekedtekre autó-méretű robottarantulák vadásznak, amikről később kiderül, hogy csak skorpiók (Azok meg ugye minél nagyobbak, annál ártalmatlanabbak. De nem ebben a filmben!). A krónikus adrenalinhiányban szenvedő újonc az utolsó pillanatban átpréseli magát a záródó falak közt, hogy éjszakára fellógassa az afroamerikai törzsfőnököt, akit korábban fejbe szúrt a megaskorpió. A siratóként emlegetett 6 lábú mechanikus gyilkosok közül is sikerül egyet szétlapítania. Másnap hivatalosan is beveszik az épp súlyos létszámhiánnyal küzdő futárcsapatba. Az új góré megmutatja neki a 3 év alatt titokban épített makettet, mely részletes mása az őket körülvevő útvesztőnek. Igazi mérnöki bravúr lehet, ha a minden éjszaka változó labirintus újításait is le tudja követni. Különben mi értelme lenne egy olyan 3D térképnek, ami másnap reggelre elavul? :D
Rövidesen újabb részét fedezik fel a helynek, ahol első ránézésre is milliárd dolláros apparátust vetnek be 2 tinédzser megizzasztására. Egy Truman Show 2.0-át sejtek a háttérben. :-)
Miután az egész falu felkerekedik, bejutnak a Big Brother stúdiójába, ahonnan végig megfigyelték őket, és egy videóüzenetben felvázolják nekik az előzményeket, melyek a világvégéhez vezettek. Van itt a felperzselt Földtől zombijárványig minden, csak hogy biztosra menjünk.
Az viszont nem derül ki, kik építették azt a városnyi betonmonstrumot, ami a történet helyszínéül szolgál, ha előtte már lezajlott két olyan esemény, melyek egyenként is súlyosan megtizedelték a Föld lakosságát.