Konyhaügyek...

-Na, hol van? Nem látok itt egyetlen Túró Rudit sem, csak ezt a nagy halom mosatlant. Baszki, mi a szart csináltatok itt? -borzadt el a nő, miután kihúzta fejét a hűtőből. A konyhaszekrényen egy négyzetcentiméternyi szabad hely nem volt, mindenfelé ételmaradékban tocsogó tányérok, evőeszközök, tálak, újabb evőeszközök, néhány üres sörösüveg, megszámlálhatatlan üres sörös doboz, poharak, maga a testet öltött igénytelenség.
-Oké, nincs a hűtőben semmi. Átbasztalak, csak ha ezzel kezdem, a büdös életben nem vonszolod ide a picsádat. -Béla szavain érződött, hogy Aranka és ő nem az elmúlt napokban ismerkedtek meg. Ahol egykoron romantika és kedvesség volt (Ha ugyan volt.), ott most a külső szemlélő számára meglepő őszinteség bontakozott ki.
-Hát ez kurva jó... És igazán jól látod a helyzetet, mert ha én ezt előre tudom, a házat is elkerülöm nagy ívben! -két ujjával felemelt egy tányért a kupac tetejéről, s fintorogva kérdezte. -Az egész utcát vendégül láttad?
-Csak pár haver jött át.
-A lónak a faszát, ennyi mosatlant egy regiment nem hagy maga után!
-Jó-jó, azért ne túlozzunk, oké?! Szóval megtennéd, hogy ezeket elmosod? -Béla igyekezett megnyerő mosolyt erőltetni az arcára, miközben feszegette a nőnél a határokat.
-Hogy mi a lószart?! -horkant fel Aranka fenyegetően.
-Hozok neked egy Túró Rudit. Eskü! -a férfi érezte, hogy ezúttal tényleg elvetette a sulykot. Igyekezett vonzóbbá tenni az ajánlatot, de egyszerű ember lévén csak ez jutott eszébe.
-Ez már a pofátlanság Mount Everestje. Most hazudtál bele a képembe, méghozzá elég sunyi módon. Idecsaltál ebbe a patkánylyukba, amit te konyhának nevezel. És velem akarod kipucoltatni? -a nő tajtékozva közeledett Béla felé, ujja hegyével folyamatosan a férfi mellkasát bökdöste, mintha késsel szurkálná. Az meg csak hátrált, amíg el nem fogyott mögötte a tér, és éktelen csörömpölés közepette ráült az egyik széken felhalmozott fazekakra. A nő pedig feldúltan elviharzott a házból, maga mögött nagy erővel becsapva a bejárati ajtót.
-Akkor nem is dugunk? -kiáltott utána ártatlan arccal, mintha ezt a két dolgot (A házimunkával kapcsolatos pimasz hazugságot, és a napi szexet.) ilyen hideg tárgyilagossággal szét lehetne választani.
A nő visszakopogott hegyes sarkú cipőin, majd újból bevágta az ajtót, ha lehetséges, még nagyobb erővel, mint az előbb.
-Asszem, áthívom anyámat. -mondta halkan, amint tekintete végigfutott a mosatlan edényeken.

:-)