A teszt

-Rendben. Akkor jöjjön az első kérdés.
Aranka izgatottan figyelte a hivatalnok szájmozgását, mintha az nem lett volna elég, hogy hallja.
-Jó. Figyelek. -mondta Aranka.
-Adva van egy csótány és egy katica bogár. Az egyiknek pusztulnia kell, a másikat megmentheti. Melyik legyen az? -olvasta fel a listáról a hivatalnok, majd az orrnyergére előretolt szemüvege fölött egyenesen Aranka szemébe nézett.
-Ó, ez könnyű. A csótány dögöljön meg! -vágta rá Aranka.
-Második kérdés. Egyébként mindegyik kérdésben életről és halálról kell majd döntenie és mivel az első kérdésre már válaszolt, nincs kibúvó a többi alól. -Aranka kissé megszeppent, de az első kérdésből kiindulva úgy érezte, nem lesz ezzel gond.
-Nos, a második kérdés! Adva van egy macska és egy egér. Melyiküket mentené meg, ha egyiküknek mindenképp pusztulnia kell?
-Ööö, hát... -tétovázott Aranka, de eszébe jutott, hogy fél az egerektől. -Legyen az egér. Nem szeretem őket. Tudja? De a macskákat igen. Olyan jó őket simogatni. -mondta mosolyogva.
-Jó. -a hivatalnok írt valamit a papírra, amin a kérdések voltak. Aranka próbált feljebb emelkedni a széken, de nem látott rá a papírra. -Harmadik kérdés. Adva van egy macska, ami az öné, valamint egy vadidegen ember. Ebben az esetben is csak egyikük maradhat életben, de a másik életét megmentheti!
-Jaj, istenem. -sápadt el Aranka. Ez most egy fogós kérdés. A macskáját szereti. Bár jelenleg nincs neki, de régen volt és tudja, hogy imádta. De a vadidegen emberhez semmilyen érzelem nem köti, hiszen nem ismeri, semmit sem tud róla.
-Nos? -türelmetlenkedett a hivatalnok. Sürgetését nyomatékosítva, ceruzájával az asztalon kezdett dobolni. Aranka figyelmét egy pillanatra odavonzotta a ceruza mozgása. Kényelmetlenül érezte magát.
-Muszáj erre válaszolnom? -kérdezte ideges hangon.
-Igen. Az előbb mondtam, hogy nincs visszaút, kötelező minden kérdésre válaszolnia. -a hivatalnok kérlelhetetlen volt.
-A macskámat szeretem, nem tudnám elviselni, ha baja esne. -nyögte ki végül, lesütött fejjel.
-Tehát haljon meg a vadidegen ember a macskája helyett? -nézett a nőre, miközben ceruzáját írásra készen a papíron tartotta.
-..en. -mondta ki olyan halkan, hogy alig lehetett hallani.
-Tessék? Beszéljen hangosabban, kérem! -utasította a nőt.
-Khm. Igen.
-Negyedik kérdés. -Aranka összerezzent, amint a hivatalnok ezt kimondta. Vajon miféle kegyetlen döntésre kényszeríti megint? A hivatalnok felnézett a papírjából, majd megismételte.
-Szóval akkor a negyedik kérdés így szól. Adva van egy ember, aki az ön legjobb barátja és egy másik, aki az ön testvére. De csak egyikük életét mentheti meg. Várom a válaszát. -a hivatalnok letette a ceruzát a papír mellé, azzal párhuzamosan. A hegye pont Aranka felé nézett. Ez a nőnek is feltűnt és zavarta is, de a kérdés még inkább. Milyen választ lehet erre adni? Ezt senki sem gondolhatja komolyan!
-Mindkettőt megmenteném! -vágta rá dacosan a nő és a széken hátradőlve összefonta karjait, de nem volt ereje a hivatalnokra nézni, inkább az asztal elejét bámulta.
-Helytelen válasz. Megismétlem, csak egyiküket tudja megmenteni. Melyikük lesz az? -mondta a hivatalnok.
-Nem tudom. Képtelenség dönteni.
-Muszáj. Képzelje el, hogy legjobb barátja egy torony peremén kapaszkodik, a testvére pedig egy másik torony tetején ugyanígy. Egyikük sem tud segítség nélkül visszamászni biztonságos helyre és azt sem tudják megvárni, hogy ön mindkét toronyba felmenjen és felsegítse őket, mert mire egyiküket megmenti, addig a másik nem bír tovább kapaszkodni és leesik. Döntenie kell! -parancsolt rá Arankára.
Aranka izzadtságban úszva kapkodta a tekintetét. Talán a plafonra van írva a megoldás? Esetleg a padlóra? Nem... De vajon hogy döntene, ha a felvázolt helyzet előállna?
Hosszú percekig hallgatott, végül úgy határozott, hogy bár a barátnőjével mindent a világon meg tud beszélni, meg tud osztani és nagyon jól érzik magukat egymással, a testvér azért mégis csak testvér.
-Én... a testvéremet menteném meg. -nyögte ki halkan.
-Köszönöm a választ. -mosolygott a hivatalnok. Aranka megkönnyebbült, hogy itt vége is a tesztnek.
-Ötödik kérdés. -folytatta. Aranka idegességében összerándult a széken és két kezével az arcába, s hajába túrt.
-Adva van az ön édesanyja és az ön gyermeke. -kezdte a hivatalnok érzelemmentes hangon.
-Elég ebből! Nem vagyok hajlandó ilyen kérdéseket még csak meghallgatni sem! -üvöltötte Aranka vöröslő fejjel. Nagyra nyílt szájából nyálcseppek fröcsköltek az íróasztalon lévő papírra. Mikor a nő felpattant a székről, akkor látta, hogy összesen 10 kérdés van.
-De kérem. Világosan le vannak fektetve a szabályok. A válaszadást... -magyarázta a hivatalnok, de Aranka félbeszakította.
-Törölje ki vele a seggét! -mutatott a papírra, majd gyors léptekkel távozott a helyiségből.
A hivatalnok a legteljesebb nyugalomban jegyzetelt valamit az ötödik kérdés mellé. Közben szája mosolyra görbült.
-Ez hülye... A harmadiknál mindenki abbahagyja és kimegy. Ez majdnem végigcsinálta az egészet. Pont ez a teszt lényege. -motyogta magában, miközben alig bírta visszatartani a röhögését.

:P

Választás 2

Mindig választani kell :-)
Fehér vagy barna? A fehér jól mutat a sötét fabetéttel, a barna talán jobban megy a világos falakhoz.
Legszívesebben már most megrendelném. Csak nincs senki, aki segítene kivinni a régit.
De jó annak, akinek van normális rokonsága, baráti köre...

Választás és top-20

Illúzió, hogy a választás az én kezemben van.
Legutóbbi bejegyzésem első felének főszereplői újra felbukkantak. Bár egyikük sem viszi túlzásba a válaszolgatást :D Ha én választanék, mint ahogy nem, vajon melyiket kéne választanom? Azt, akit vonzalmam okán szólítottam le és méltóztatott válaszolni, sőt... Vagy a másikat, aki ő maga szólított le engem, ami igen nagy szó :D Fotó nuku, de én meglestem az iwiw-en és nagyon jó! :-) Előbbi már látott rólam képet és bár lelkesedés nuku, azért nem lépett le végleg. Utóbbinak ajánlottam képcserét, de ő nem mer küldeni és én se küldjek és különben is, majd később beszélünk erről. Pedig csak annyit írtam neki, hogy ne számítson semmi extrára. Úgy tűnik, ez is megfelelő elrettentőerővel bírt :D
Szóval választhatnék, de nyilván két szék közé a földre ülök majd, mint mindig :D

Mellesleg ma elkészült az "analfabéta top-20" nevű listám (A társkeresős blogomban megtekinthető.), amin a leveleiket elolvasni képtelen 3,14tsák szerepelnek. A rekorder az a 31 éves nő, aki 5 napja lépett be utoljára és 279db olvasatlan levele van. :D Sajnos, akiknek nincs előfizetésük,  nem látják ezt a számot, így könnyen feláldozhatnak a havonta küldhető 7 levelükből néhányat ilyen beteg lelkű némberekre, akik el sem olvassák.
Lehet arra hivatkozni, hogy már az elején túl sok volt a bunkó és elegük lett a levelezésből. No, de akkor mi a fenének vannak ott? Valahogy csak kéne kommunikálni, ha azt akarják, hogy a szőke herceg rájuk találjon fehér BMW-jével :-)