Válaszok

-Mesteeer! Mesteeer! -kiáltozott valaki fulladozó hangon a lépcső irányából. A templomhoz végeláthatatlan hosszú feljáró vezetett, mely a több százméteres szintkülönbség okán szinte megszámlálhatatlan fokból állott. Béla legalábbis még egyszer sem tudta leltárba venni az összeset, mert mire föl, vagy éppen leért rajta, mindig belezavarodott a számolásba már félúton. Olyan sokáig tartott egy-egy mászás rajta, hogy napjában többször még maga a Mesteeer sem vállalkozott rá. Ha bármi dolga akadt odalent, a faluban, inkább megaludt ott, s csak másnap indult vissza a hegyre.
Béla a végkimerülés határán egyensúlyozva rogyott térdre a templom bejáratánál. A szentély valójában csak egy kunyhóméretű pagoda volt egy kopár szikla tetején, valahol a Himalája déli oldalán. A Mesteeer épp az építmény kis emelvényén ült, lótuszülésben. Egyik keze a térdére fektetve, tenyérrel fölfelé, a másikban egy fül nélküli bögrét tartott, melyből vékony gőz kanyargott az aktuális széliránynak megfelelő szögben.
A Mesteeer mély meditatív állapotban végezte a déli teaszertartást, látszólag észre sem vette a tőle néhány lépésnyire levegő után kapkodó Bélát. Ám, mint ahogy az egy valamire való Mesteeertől elvárható, fél szemmel azért követte az eseményeket. Szemöldöke apró rándításával jelezte tanítványának, hogy figyel rá.
-Mesteeer... Bölcs tanácsodra lenne szükségem. -lihegte Béla. Arcára kiült a fáradtsággal vegyített kétségbeesés. Látszott, hogy a dolog nagyobb volumenű, és nem tűr halasztást.
A Mesteeer újabb apró szemöldögrángatással sürgette, hogy beszéljen csak.
-Az internetes társkeresőről van szó. Már olyan sok nőnek írtam, de egytől sem kaptam választ. Kipróbáltam mindent. Sablonlevél, személyre szabott bókok, önéletrajz-szerű írások, vicceskedés, sőt még a... -A Mesteeer felemelte addig térdén nyugvó kezét, hogy csendre intse tanítványát. Bélából úgy állt el a szó, mintha csak egy vízcsapot zártak volna el.
-Nos. -kezdte a Mesteeer. Béla szájtátva figyelte a bölcs öreget.
-Van mód arra, hogy válaszra bírd őket. -folytatta teljesen nyugodt hangon.
Béla kérdő tekintettel hajolt közelebb.
-Küldd el őket a 3,14tsába! -mondta a Mesteeer.
Béla először kételkedve bámult tanítójára, de feltétel nélkül bízott annak bölcsességében, ezért bólintott. -Igen, Mesteeer. Kipróbálom!
-Nem! Tedd, vagy ne tedd! De sohase próbáld!

Pár nappal később ugyanaz a lépcsős jelenet megismétlődött. Béla verejtékben úszva, levegőt kapkodva vonszolta fel magát az utolsó néhány lépcsőfokon.
-Mesteeer! Igazad volt! Akiket elküldtem a 3,14tsába, mind válaszoltak. A kezdeti felháborodásból pedig hosszas levelezés alakult ki. -sorolta elégedetten a fejleményeket. -Most nem tudom, kit hívjak randizni közülük.
A Mesteeer lehunyt szemmel csóválta a fejét. -FiJatalok... -motyogta, s belekortyolt gőzölgő teájába.

:-)

Társkereskedelem az online térben

Megmértem a népszerűtlenségem a társkeresőn, és az ismét kimagaslónak bizonyult. :D
Eddig 0% a válaszadási arány.

Valahol ez elég szar érzés, mégis már-már vicces. Mint a hang, amit ha eléggé fel tudsz tekerni, akkor már olyan magas frekvencián szól, hogy nem hallod. Ez is olyan. A közönyméter ütközésig tolva a kozmikus keverőpulton, (Amin hol Isten, hol az ördög állítgatja pillanatnyi kedve szerint az emberi sorsokat elrontó, vagy épp megjavító kapcsolókat.) így olyan szintre emelkedik a közömbösség irántad, hogy azon a szinten már cseppet se fáj. Csak röhögsz az egészen. :D
Az előzmény:
Összeszeded a legelőnyösebb fotóidat, megfogalmazod a lehető legjobb benyomást keltő bemutatkozószöveget, a leghatásosabbnak ítélt levelet, ami kitűnik a sablonos, helyesírási hibákkal teli tömegből. Egyszóval mindent beleadsz. Mindent... A nők pedig ezek alapján beáraznak. És azt látod, hogy semmit sem érsz. Szó szerint semmit sem. Még egy nem-et sem. Néha még annyit sem, hogy elolvassák, amit nagy gonddal képernyőre vetettél. Még annyit sem, hogy egy pillantást vessenek rád.


Íme néhány lehetséges kombináció (Valamennyivel volt már dolgom.), melyek előfordulhatnak egy kapcsolatfelvételi kísérlet során:

-írsz neki, nem olvassa el, nem néz meg, értelemszerűen nem is ír vissza
-írsz neki, nem olvassa el, megnéz, természetesen ő sem ír vissza
-írsz neki, elolvassa, nem néz meg, nem válaszol
-írsz neki, elolvassa, megnéz, nem válaszol
-írsz neki, elolvassa, megnéz, nem válaszol, még hatszor megnéz, de akkor sem válaszol
-írsz neki, elolvassa, megnéz, kedvencnek jelöl, nem válaszol
-írsz neki, elolvassa, megnéz, kedvencnek jelöl, még hatszor megnéz, nem válaszol
-ő jelöl kedvencnek, írsz neki, el sem olvassa
-kedvencnek jelöl, és azonnal hibernálja az adatlapját, sose tudod meg, ki volt az, csak egy értesítést kapsz az oldaltól


További jellemzőjük a női társkereskedőknek, hogy a pozitív embereket nagymértékben ignorálják, korlátozott üzenetküldési keretüket a negatív emberek (Ezalatt értendők, akiknek van képük szóvá tenni, hogy a hőgy nem válaszolt.) kvaanyjukba való elküldésére használják el. Hmm. Érdekes, nem? Egyébként is van egy olyan érzése a Zembernek, hogy a faszos képeket mutogató, alkalmi szeretőt kereső, sem írni, sem fogalmazni nem tudó sutyerákok miatti (jogos) felháborodásukat azokon élik ki, akik elfogadható stílusban próbálnának ismerkedni. Gyakori érvelés, hogy ők azért nem válaszolnak, mert nem pazarolják az idejüket bunkókra. De facto, a nem bunkókra sem vesztegetnek túl sok fáradtságot.

Ha egyetlen mondatban kellene jellemeznem az online társkereskedőket, akkor ez lenne az:
Még a valósághoz képest is mindenki sokkal többet gondol magáról, és sokkal kevesebbet másokról. Ebből következik, hogy az online térben a legalapvetőbb viselkedési normák sem érvényesülnek. A többség (És ez nem csak a kevésbé iskolázottakra, de a diplomásokra is ugyanúgy jellemző. Kivétel is akad persze viszonylag nagy számban.) nem tartja fontosnak köszönéssel, vagy megszólítással kezdeni válaszát, hanem elintézi egy kisbetűvel kezdett félmondattal. Ez a jobbik eset, mivel általában magát a válaszadást sem tartják fontosnak. Átnézni a másik emberen számukra éppoly természetes, mint levegőt venni. Már fel sem tűnik nekik, csak csinálják. Csak képzeljük el ugyanezt a személyes érintkezésben! Odalépsz valakihez, udvariasan megszólítod, az meg végigmér a tekintetével (Vagy még azt sem.), és szó nélkül folytatja, amit addig csinált. Ha megkérdezed, miért nem válaszol, dühös lesz, és téged nevez bunkónak, tolakodónak. Kissé groteszk. Ám ilyesmi legfeljebb elvétve fordul elő, mert a többség (Azok is, akik az online térben nem.) tudja, mi illik. De akkor a neten ez miért nem működik? Milyen etikettben van az lefektetve, hogy az internetes felületeken nem kell tisztelnünk egymást? Ilyen nehezen tudatosul a Zemberekben, hogy a vonal másik végén is egy érző emberi lény található?

Hát nem csodálatos az online társkeresés? :-)

Most jöhet a felháborodás, hogy de a férfiJak, azok meg olyanooook!!! Nők beszámolóiból tudom, hogy a sablonosság, helyesírási problémák, az adatlapon feltüntetett elvárások teljes figyelmen kívül hagyása, a levéldömping, az esetleges elutasítás agresszív, sértő kezelése azok a negatív élmények, amikkel ott szembesülhet egy nő. Azért ez se piskóta, elismerem. Csakhogy feltételezem, a legtöbben azért képesek vagyunk megkülönböztetni a szart a víztől, és itt nem az illető fotóira gondolok, hanem a stílusára, ami vagy megér egy választ, vagy nem. Mert attól, hogy kép alapján nem szimpatikus valaki, még szólhatott olyan tisztelettel, ami megérdemel legalább egy nem-választ. (Természetesen abban az esetben, ha valamelyikük előfizetése ezt lehetővé teszi.)

Tip Lee

Néhány napon belül lejár a VIP-em. Természetesen szó sem lehet hosszabbításról :-) Majd (Vagy még előtte.) csinálok új regisztrációt. Most egy normálisat, komolyat. Amilyen leveleket küldtem mostanában sokaknak... Nem mernék fotóval mutatkozni :DDD Még mindig nem voltam bunkó és alpári, de hogy a szemtelenség Csimborasszóját sikerült megmásznom, az fix :D
Mivel itt sem mutatom meg magam, hát jöjjön a levél, amit sok szerencsés (?) hölgy megkapott az eltelt egy hónapban :-)
"Szia XY! (Itt újabban tudatosan más nevet írok, mint a címzetté. Ha pl. Évának hívják, akkor Mónikának szólítom :D)
Magamról annyit, hogy nagyon félénk típus vagyok és csak ronda nőknek merek írni. Amennyiben sikerült felkeltenem az érdeklődésed, írj! ;-)"

Na, ilyenekkel szórakoztattam magam. Ezt kizárólag a legszebbek kapták, akik tisztában vannak azért saját szépségükkel és nem ugranak ki a földszinti ablakon bánatukban :D

Tehát jöhet az új reg, az új képekkel. Baromira kíváncsi vagyok, mit érek el velük. Egy másik társkeresőn már kipróbáltam. Igaz, ott kicsi a felhozatal, de sikeresen megtalált az összes 160 cm alatti és 100kg fölötti negyvenes, gyerekes nő :DDD

Választás és top-20

Illúzió, hogy a választás az én kezemben van.
Legutóbbi bejegyzésem első felének főszereplői újra felbukkantak. Bár egyikük sem viszi túlzásba a válaszolgatást :D Ha én választanék, mint ahogy nem, vajon melyiket kéne választanom? Azt, akit vonzalmam okán szólítottam le és méltóztatott válaszolni, sőt... Vagy a másikat, aki ő maga szólított le engem, ami igen nagy szó :D Fotó nuku, de én meglestem az iwiw-en és nagyon jó! :-) Előbbi már látott rólam képet és bár lelkesedés nuku, azért nem lépett le végleg. Utóbbinak ajánlottam képcserét, de ő nem mer küldeni és én se küldjek és különben is, majd később beszélünk erről. Pedig csak annyit írtam neki, hogy ne számítson semmi extrára. Úgy tűnik, ez is megfelelő elrettentőerővel bírt :D
Szóval választhatnék, de nyilván két szék közé a földre ülök majd, mint mindig :D

Mellesleg ma elkészült az "analfabéta top-20" nevű listám (A társkeresős blogomban megtekinthető.), amin a leveleiket elolvasni képtelen 3,14tsák szerepelnek. A rekorder az a 31 éves nő, aki 5 napja lépett be utoljára és 279db olvasatlan levele van. :D Sajnos, akiknek nincs előfizetésük,  nem látják ezt a számot, így könnyen feláldozhatnak a havonta küldhető 7 levelükből néhányat ilyen beteg lelkű némberekre, akik el sem olvassák.
Lehet arra hivatkozni, hogy már az elején túl sok volt a bunkó és elegük lett a levelezésből. No, de akkor mi a fenének vannak ott? Valahogy csak kéne kommunikálni, ha azt akarják, hogy a szőke herceg rájuk találjon fehér BMW-jével :-)

Az időutazó :-)

Leveleztem egy nővel a társkeresőn. 1-2 napig tartott, aztán 1 hétig be sem lépett, majd hirtelen megjelent és, mintha mi sem történt volna, válaszolt az egy héttel azelőtti kérdésemre. Se köszönés, se magyarázat, hogy hol volt. Mivel én képtelen lennék bármi negatívat is feltételezni egy nőről :D :D :D csak egy magyarázat létezhet: a csaj időutazó. Előrement egy hetet az időben és az ő szemszögéből nézve (Csak néhány perc telt el.) fölösleges volt köszönni meg ilyenek. Csak válaszolt a kérdésemre, amire én már nem is emlékeztem :-)

Déja vu

Előbb írt nekem egy nő a társkeresőn. Ez már önmagában is felettébb különös, hiszen normális esetben akkor sem írnak, ha én provokálom őket egy-egy levéllel :D
És nem is csúnya, nem is törpe, nem is kövér és nem öreg. (Bár ez most igazán mellékes mostani témám szempontjából.) De van egy dolog, ami ennél is érdekesebb. Jó féloldalnyit pötyögött az adatlapom kapcsán, hogy így meg úgy, bla-bla :D Totál olyan érzésem van, hogy ez már egyszer megtörtént és ugyanezt leírta nekem.
Természetesen erre is létezik tudományos magyarázat, de kit érdekel, ha a "változtattak a mátrixon" nekem jobban tetszik? :D :D :D

Netes társkeresés pupák módra :-)

Pár napja visszakuncsorogtam a társkereső oldalra.
Mondanom sem kell, hogy a helyzet semmit sem változott, ám megfelelő humorérzék birtokában az egyébként elkeserítő helyzetek is tudnak nagyon szórakoztatóak lenni :D
Nem titok, jelenleg "A Gábor!" néven vagyok fönn :-)
Bár ez elég gyakran változik :D

Megint törölte magát egy nő, akinek írtam. :D
Mondjuk, megértem. Gyötörhette a bűntudat rendesen, amiért válaszra sem méltatott :-)
Miután keservesen telesírta a 3 csomag (100-as kiszerelés!) papír zsebkendőt és összes barátnőjének elpanaszolta, mekkora bolond volt, hogy nem válaszolt annak a jóképű, szellemes, kimagaslóan intelligens, kék napszemüveges férfinak (Akit csak a felettébb jól csengő A Gábor! néven ismert.), és már teljesen világossá vált előtte, hogy az nem fog neki harmadszor is írni. Nos, ekkor vett egy mély lélegzetet és végső, reménytelen elkeseredésében újabb butaságot követett el: törölte magát :D

Így volt. Nem is történhetett másképp ;-)