Képzeld el...

..., hogy egy nap felébredsz egy számodra teljesen idegen környezetben, ahol idegen lények figyelik minden mozdulatod.

Felteszed a kérdést: -Hogy kerültem ide?
A válasz tökéletes magyar kiejtéssel érkezik: -Sehogy. Mindig is itt voltál. Egész eddigi létezésed alatt.
-De tegnap este még a saját ágyamba feküdtem le!
-Pontosan 45 másodperce létezel.
-???
-Most keltél életre.
-Több évtizednyi emlékem van!
-Programozott emlékek. Te egy kísérlet vagy.
-Úgy értik, egy emberi klón vagyok?
-Nem. Nincs olyan, hogy emberi faj. Te vagy fajtád egyetlen példánya. Minden, amit tudni vélsz múltadról, a fajodról, csupán programozott tudás. Az egész fikció. A Föld sem létezik. Vagy, ha mégis van ilyen nevű bolygó valahol az univerzum egy távoli pontján, az biztosan nem olyan, amilyennek mi megálmodtuk.
-??? Oké. Ez elég meredek. Nem igaz. Szerintem maguk elraboltak álmomban és a kísérlet arról szól, hogy reagálok erre a mesére.

-Az történik, amit megjósoltunk. jegyezte meg rezzenéstelen arccal az egyik idegen, miközben a többiek felé fordult.
-Egyetértek. Az intelligenciájának megfelelően reagál.
-Nem tudja feldolgozni a valóságot, a számításoknak megfelelően elkeseredetten kapaszkodik programozott emlékeibe és egyedül azt fogadja el valóságnak. Kérdés, hogy idővel képes lesz-e megérteni, hogy valójában mi ő? szólt egy harmadik alak.

-Hé! Én is itt vagyok és rohadtul nem tetszik, hogy úgy beszélnek rólam, mint valami kísérleti patkányról!!!
-Patkány? érdeklődött az egyik idegen a többiekre nézve.
-Egy fiktív lény a programból. világosította fel egy másik.

...

folyt. köv. Vagy nem :D

Ilyeneken agyalok néha. Ez azért érdekes, mert akár igaz is lehet. Honnan tudnád? ;-)
Te, hogyan reagálnál, ha így tudnád meg? :-)

Én sem így reagálnék valószínűleg, mint a fenti "alany" :-)
A legtöbb ember hisztériázni kezdene és követelné, hogy engedjék ki, bárhol is van :-) és nemigen hallaná meg az idegenek szavait, miszerint őt csak úgy kitalálták és megalkották.
Később talán felfogná, hogy ez igaz. Egyszerre érezné magát kicsinek (Teremtői előtt.) és magányosnak (Mert csak egy van belőle, az Emberből.).

Álom és valóság

Meg lehet álmodni a jövőben bekövetkező eseményeket?
Nyitott vagyok a témára, de annak ellenére, hogy néhány esetben egy-egy álmom valósággá vált, nem hiszek vakon benne. Egyik esetben sem pozitív élményekről volt szó. Álmomban láttam és hónapok vagy évek múltán nagyjából ugyanúgy megtörtént.
Van egy pozitív is, de az is lehet, hogy csak a többi visszatérő álmomhoz hasonlóan inkább szimbolikus. (Amik megtörténtek, azokról csak egyszer álmodtam!)
Van egy nő, aki mindegyik álmomban ugyanaz. Együtt vagyunk. Konkrét arcra nem emlékszem, csak érzésekre és arra, hogy szalma-szőke és magas :-) Sosem volt dolgom pont ilyen külsejű nővel és az álom valamikor tizenéves koromban jött először. Tehát nem emlékekből táplálkozik, mivel tinédzser koromban csajozás terén nem voltam túl aktív :D Mégis miből rakja össze az agyam újra és újra ugyanazt a nőt, ha azelőtt nem láttam? Lehet, hogy még ezután fogok vele találkozni? Vagy tegyük fel, létezik lélekvándorlás és előző életemben ő volt a Nagy Ő? :D

A sci-fi valósággá válik - 1. rész :-)

Ezt sem ma írtam, de itt még nem volt :p Roppant mód érdekelnek ám az ilyen dolgok, úgyhogy egy kisebb sorozat lesz ebből.

Olyan hírt hallottam a rádióban, amitől feltámadt bennem a remény. Az Emberiség hihetetlen változások előtt áll. Remélem, ezek pozitívak lesznek.
A hír: Hiperhajtóművön dolgozik a NASA. Vagyis egy olyan meghajtórendszeren, aminek segítségével akár 2 hét (!) alatt is eljuthatna egy kisebb földi űrhajó a legközelebbi csillagrendszerhez. A sci-fi valósággá válik. Az ötlet, hogy magát a teret manipulálva utazzunk a fénynél is sokkal gyorsabban a Star Trek sorozatban bukkant fel először. Einstein szerint semmi sem lehet gyorsabb a fénynél. Meg hát elképzelhetetlen mennyiségű energiára lenne szükség csak a megközelítésére is, nem beszélve az időről, ami az űrhajóban utazók számára lassabban telne, így a Földön évtizedeket öregednének az emberek, míg az űrhajósok csak heteket vagy hónapokat
Szóval a sci-fi sorozatban látottakat próbálják most átültetni a valóságba, miszerint létrehoznak egy szubtérbuborékot egyelőre csak kicsiben. Ha a dolog működik és stabil, akkor belátható időn belül megépülhet az Emberiség első nagy hatótávolságú űrhajója, benne a hiperhajtóművel.
S, hogy ez nekünk miért lenne jó? Gondoljunk csak bele, ha felfigyelnek rá más civilizációk, hogy az Ember saját erejéből kijutott a csillagok közé, akkor valószínűleg felveszik velünk a kapcsolatot. Ha a szándékaik békések, micsoda tudást oszthatnak meg velünk (Tudomány, gyógyászat, technika, kultúra)... Elképzelhetetlen lehetőségek nyílnak majd meg az Emberiség előtt. Úgy vélem, ez gyökeresen megváltoztatja majd magát az Embert is. Más szemmel nézünk egymásra, jobb irányba mozdulhat el értékrendünk, stb. Lelkesítő, na :-)
Csak reménykedjünk, hogy így lesz és nem sajátítja ki magának egy szűk gazdasági kör. De sokáig úgysem tudnák titokban tartani, hogy mások is élnek "odakint":p

Nem biztos, hogy pont ilyennek fogja látni az első szerencsés utazó...
Az új hajtómű energiaforrása? Talán antianyag lesz? A technika mai állása szerint irdatlanul sok pénzbe kerülne néhány grammnyi antianyag előállítása is ("Egy milliárdod grammnyi antianyag előállítása a NASA becslései szerint megközelítőleg 6 milliárd dollárba kerül."), nem beszélve az ehhez szükséges időről. De a tudomány változás. Ami tegnap sci-fi volt, az holnap már mindennapos dolog lesz ;-)
Gyorsa eredményre azért én nem számítok térhajtómű fejlesztés terén. De jó, hogy legalább elkezdtek foglalkozni vele, mert magától ugye semmi sem készül el ;-)