Bizottság előtt

-A felderítés két éven át küldött jelentéseket a Sagan 2032A-ról. E jelentések minden kétséget kizáróan megállapították, hogy a bolygón élők technológiai fejlettsége a legtöbb területen évszázados lemaradásban van mögöttünk. -olvasta fel az asztal fölé hajlova a táblagépből, majd kérdőn pillantott a helyiség közepén helyet foglaló katonatisztre.
-A felderítés alaposan elbaszta. -motyogta az orra alatt a kefe hajú ezredes.
-Hogy mondta, kérem? -kérdezett vissza az asztal közepénél ülő bizottsági tag. A hangjából úgy tűnt, értette amit a férfi mondott, csak szerette volna kiprovokálni, hogy hangosan is kimondja. Ebből később még előnyt kovácsolhatott volna, abban az esetben, ha sikerül hadbírósági ügyet kreálnia a kudarcból. Bár a lelke mélyén tudta, hogy nem múlhatott egyetlen tiszten a hadművelet sikertelensége, azt mindenképp el akarta kerülni, hogy ez pont az ő politikai karrierjét törje ketté. Mert kettétörné, ha nem sikerülne egy balekra ráverni az egész balhét, ebben biztos volt.
-Hmm. Csak annyit mondtam, hogy a felderítés tévedett. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az egymillió hősi halottunk. -a katona nem politikus, de azért jó helyzetfelismerő. Nyelt egy nagyot és összeszedte minden önuralmát. Nem volt kétsége afelől, hogy a felelősöket nem saját köreikben fogják keresni. Csak rontott esélyein, hogy egyetlen magas rangú tisztként tért haza a Földre néhány tucat tengerészgyalogossal. Ennyi maradt a legyőzhetetlennek hitt armadából.

2032 óta fognak rádiójeleket arról a bolygóról, mely 30 fényév távolságra van a Földtől. Hamarosan felderítőket küldtek oda, először csak tudományos célból. A bolygón fellelhető nyersanyagok bősége azonban felkeltette bizonyos gazdasági érdekcsoportok érdeklődését. hasznot láttak ebben is. Győzködték a kormányt, de az elnök mereven ellenezte, hogy megtámadjunk egy idegen bolygót. Az elnököt "véletlen" baleset érte. Az utóda, hogy hogy nem rábólintott a gyarmatosításra. Két évtized elég volt, hogy megépítsék a hatalmas szállítóhajókat, amelyek odafelé az inváziós erőket, visszafelé a kitermelt értékes ásványkincseket hozták volna. Az előre küldött kémek szerint a bennszülött civilizáció technológiája nem veheti fel a versenyt a miénkkel. Könnyű meccsnek ígérkezett. Csakhogy hiba csúszott a számításukba.
Az 1 milliós haderőt 10 turnusban szállították a bolygóhoz. Odalent már javában aprították a mieinket, mire az utolsó adag friss hús is megérkezett. A vezérkar tudta, mi a helyzet, de a támadást nem állították le.
 Nyilván megvették őket is kilóra. (Gondolom.) Súlyos ezer milliárdokat költöttek a flottára és eszükben sem volt kézzelfogható eredmény nélkül hazakullogni. Az emberáldozat nem számított. Én az utolsó turnussal érkeztem. Az űrkomppal behatoltunk a légkörbe. Vadászgépek tapadtak ránk, a pilótának nagyon észnél kellett lennie, hogy kikeveredjünk a sz*rból. Szó sem volt ott légifölényről és az ellenség technikája is sokkal fejlettebb volt annál, amivel etettek minket. Több csatornán is vészjelzéseket fogtunk a mieinktől. Egyértelművé vált, hogy az armadát szétverték. Visszavonulási parancsot adott ki az admirális, saját felelősségére. Sikerült kijutnunk folyamatos tűz alatt. Csak itt szembesültünk vele, hogy mi maradtunk egyedül életben.
Illetve van még valaki. Az egyik előreküldött felderítő. Nem fedte fel a kilétét. Annyit elárult, hogy csak 2 hétig voltak a bolygónál és nem 2 évig. Az eredeti jelentésekben "rendkívül kockázatosnak", "nem javasoltnak" minősítették a konfrontációt a bennszülöttekkel. Minden, ami eztán történt hazugság volt. A gazdasági érdekcsoportok megbízásából hamis jelentéseket gyártottak, hogy rávegyék a kormányt erre az öngyilkos akcióra. Remélték, hogy még, ha jelentős áldozatok árán is, de sikerrel járnak és ezzel új távlatokat nyitnak meg előttük és a Sagan 2032A csak az első lépés, hosszabb távon pedig elképzelhetetlen hatalomra és profitra tehetnek majd szert. Alábecsülték az idegeneket és ezért 1 millió ember az életével fizetett.
Ennyi a történet. Mit is mondjak ezeknek a fehér inges f*szkalapoknak?
-Mikor a hajónk kilépett a hipertérből, szabvány szerint azonnal indították az űrkompokat és nyílt alakzatban közeledtünk a BRAVO-2 hídfő felé. -részletezte az ezredes. Úgy döntött, egyelőre magában tartja, amit tud. Cseppet sem bízott a Bizottságban, hiszen ők is a CÉG emberei.
-És mi történt odalent? -kérdezte rezzenéstelen arccal az öltönyös.
-Mondtam már. Nem volt semmiféle hídfőállás. A légifölény egyértelműen a bennszülötteknél volt. Csapatainkat szétverték és visszavonulási parancs volt érvényben. Semmit sem tehettünk. -fonta karba a kezét az ezredes.
-Visszavonulási parancs... Amely, mint tudjuk, szembement a vezérkar parancsaival.
-Lóf... -sóhajtott egyet, mielőtt csúnyát mondana. Ha egyszer elkezdi, nehezen hagyja abba a káromkodást és ez most nem jött volna jól. -Gondolt már valaki arra, mi lesz, ha ezek utánunk jönnek? -célzott a bennszülöttekre.
-Javaslom, tartsunk szünetet... -szólalt meg az asztal szélénél helyet foglaló másik öltönyös alak.

...

-Nos, úgy tűnik, Mr. Lincoln, hogy nem tapasztalható javulás az állapotában. -kezdte mondandóját a középen ülő férfi.
-Ezt meg, hogy érti? Mi az, hogy az állapotomban? -értetlenkedett az ezredes.
-Még mindig szentül hiszi, hogy amit állít, az valóban megtörtént. -fordult a mellette ülők felé a másik öltönyös.
-Persze, hogy megtörtént! A büdös p*csába, hát nem értik meg, hogy jönnek??? Ha egyszer ideérnek, mindannyiunknak annyi! -kelt ki magából a tiszt.
-Adjanak neki nyugtatót! -szólt az ajtó mellett álló ápolóknak a nő.
-A meghallgatást befejeztük, Mr. Lincoln. További egy év gyógyszeres kezelésre teszek javaslatot. -jelentette ki ellentmondást nem tűrőn a középső öltönyös, miközben ingerülten állt fel az asztaltól.
-Reménytelen eset. -tette hozzá a kollégája.
-Hmm. Figyelemre méltó eset, az tény. Ilyen részletes és következetes tévképzettel ritkán találkoztam pszichiáteri pályafutásom során.
-Valóban az. Van még mára valaki? -kérdezte a harmadik öltönyös.
-Senki. -felelte a nő.
-Az asszony kacsasülttel vár otthon. -lelkendezett a férfi, miközben az ajtón kilépve vállára dobta fehér köpenyét.

:-)