Nehéz napok a Tesco nevű bolygón...

Állok a kasszánál, befurakodik mögöttem a másik kasszához egy kb. 35 kilós kiscsaj. Nyomában egy 40 év körüli másik, hogy hogy hagyhatta ott, üresen a kasszát. Mire a kiscsaj egészen minimális indulattal a hangjában, hogy de nem hagyta nyitva (A pénzes rekeszt.). "-Velem ne ordíts b+!" -kikerekedett szemekkel a másik. Erre odajön egy harmadik nő, az valami kisfőnök lehet, mert relatíve jól öltözöttnek tűnt. Az is jól lebaszta, majd elővette a walkie talkieját és átment kápóba. Valamit mondott a rádióba, utána a kiscsajhoz fordult, mint egy zsaru, aki épp igazoltat egy csavargót. "-Mi a neved? MonGYad a neved!" A rövidre nyírt hajú, öltönyös (?), középkorú nő olyan ellenszenvet sugárzott, ahogy kezében a kis rádiójával vallatta a kiscsajt, hogy afölött egy pár napig még nehezen fogok napirendre térni. Mondd meg a neved, tudjam, kit köpjek be!
Nyomorúságos, és elszomorító volt, ahogy ezek ketten megalázzák Kiscsajt (Nevezzük mán' így hivatalosan is...). Kiélvezve, ha nem is azt, hogy megaláznak valakit, de hogy hatalmat gyakorolnak valaki fölött. Egy senki fölött, aki a Tesco ranglétra majdnem legalján helyezkedik el a rádiós kápónő és a polcszervizes között. Miközben ők maguk is senkik, sőt senkibbek, mert egy magukfajtát mószerolnak be éppen a főnökeiknél, hogy rúgják má' ki ezt a kis kvát, hát má' tényleg, miJazhogy itten ordít. (Nem ordított.) Nem így, nem hallottam ilyet, hogy kiskurváztak volna, de gondolatban ezt mondhatták, még ha nem is ezekkel a szavakkal.
Ugyanakkor van az éremnek egy másik oldala. Mert lehet, hogy a két másikat vonják felelősségre a főnökök egy 3,14tsa miatt, akinek megmondták, mit, s hogyan kell tennie, de baszik úgy csinálni, és itt most vagy ő fog szopni, vagy helyette még 3-4 olyan, aki rendesen végzi a munkáját. Mindenkinek igaza van, és senkinek sem. Biztos, akadnak olyan, aki pont úgy végzi a munkáját, ahogy elvárják tőle, jogos hát a kérdés, hogy miért ne az övé legyen az állás. De attól még nyomorúságos, és elszomorító volt ez a jelenet. Kiscsaj pedig azóta munka nélkül, vagy egy fegyelmivel a zsebében sírdogál. Elegánsabb, emberségesebb lett volna a vásárlók kizárásával, egy zárt irodában négyszemközt, hatszemközt megbeszélni vele, ha mulasztást követett el. Nem utolsósorban pedig hatékonyabb a probléma kielemzésére koncentrálni a vétkes nagy nyilvánosság előtti megalázása helyett. Valószínűleg csak kinevezik a kis- és középvezetőket, de nem képzik őket, ebből kifolyólag egyénenként változó, hogy képesek-e emberekkel bánni, vagy eszköztáruk kimerül a verbális agresszióban, és a egzisztenciális megfélemlítésben.

Ápdét (2019.04.05.): Kiscsaj továbbra is kasszásként dolgozhat a Tescoban. Örüljünk? Azért tesco-pénztárosnak lenni nem egy életcél. Remélem.