Filmek

A mozin kívül már egy jó ideje csak Netflixet, vagy HBO Go-t nézek. Azért ezeken is van szemét, vagy legalábbis ami számomra az, ugyanakkor szuper jó sorozatok, és filmek is akadnak szép számmal. További előny, hogy mindent lehet eredeti nyelven is nézni, ami szerintem inkább hozzáad az élményhez, mint elvenne belőle. A feliratolvasásnak megvan a maga technikája, szóval nem vonja el túlzottan a figyelmem.
Az Oxigén egy francia sci-fi, egy egyszereplős kamaradráma. Kellemesen fullasztó légkör a szó minden értelmében, remek csavarokkal.

Senki (mozi)

Akciófilm? Inkább szuperhősös. Kisember-man, akivel minden olyan hétköznapi szarság megesik, ami bármelyikünkkel. (Leszámítva a maffiás dolgot.) Senki testesíti meg azt a vágyunkat, hogy amikor már ezredszer is betelik a pohár, végre odacsaphatunk mi is, méghozzá úgy, hogy a látványtól mindenkinek leszakad a retinája. Majd pedig a letartóztatásban ülve egy nagyon-nagyon-nagyon magas helyről leszólnak telefonon, hogy szabadon távozhatunk. Még ha előtte halomra lőttük a fél alvilágot is. Kivel ne esett volna meg olyan, hogy méltatlanul bántak vele, vagy még rosszabbat kellett elszenvednie, és arról álmodozott, hogy bár valami ilyen lenne, akiből előtör az addig ügyesen leplezett énje, és igazságot tesz. Valahogy így nézne ki.

És sikerült olyan szinkronhangot találni Bob Odenkirknek, ami több helyen is szinte megtévesztésig hasonlít a sajátjára. (A Breaking Bad és a Better call Saul sorozatokban azt szoktam meg, kiábrándító lett volna egy Rékasi Károly, vagy egy Stohl Buci, nem mintha nem lennének nagyszerű színészek, de ez nem az ő hangjuk.) A cselekményben nincs sok realisztikus elem, a valóságban Kisember-man "sosem fedné fel képességeit", megmaradna kisembernek, nyelné tovább a megaláztatásokat. :P Szóval mindenképp úgy kell rá tekinteni, mint egy Marvel-filmre, noha nem az. Kicsit emlékeztet a karakter a Jason Statham-féle Crank-re. Az hasonlóan pörgős, ide-oda mászkálós, mindenkit szórakoztatóan leverős történet.

Black summer

 Update: Hoppacsek! Ez az 500. bejegyzés ebben a blogban.

"Szegény ember zombi-sorozata", és hasonló jelzők kíséretében említik a trash-filmjeiről hírhedtté vált The Asylum Studios Netflixen futó, Black summerét, amely épp a 2. évadánál tart. Különösebben nem vártam, bár az első évadot néztem, és a gyártóhoz képest kellemes csalódás volt. Mivel a cég profilja alapvetően a hollywoodi sikerfilmek extra alacsony költségvetésű koppintásaira épül (Alább az első kép, ami a cég oldalán szembejött. Elég beszédes... :D), itt se számítson senki retinaszaggató látványeffektekre, vagy a karakterek olyan mélységű kidolgozására, mint a The walking deadben. Aki pörgést, és sok hentelést akar látni, dobjon be előtte egy Z világháborút, vagy egy 28 nappal későbböt, és azt öblítse le pár Black summer epizóddal! Szegényes, de valahogy mégis szórakoztató, már amennyire a halál és az "ember embernek farkasa" minden posztapokaliptikus történetben visszatérő paneljei szórakoztatónak (És nem inkább nyomasztónak.) nevezhetők. Egyes részek kimondottan átélhetőek, és most már a 2. évadról beszélek, mivel az elsőből alig pár jelenet ugrik be az eltelt idő után. :-) Az Asylum tőle szokatlan módon igyekezni látszik némi újítást vinni a műfajba. Az epizódokat fejezetekre bontva, külön címmel ellátva kapjuk. Egészen közelre fókuszálva egy-egy történésre még akkor is, ha semmi különös nem történik. Néha ez kifejezetten jól áll neki, máskor meg bénának hat, de lehet hogy csak nem értek hozzá eléggé. :-) Én azt mondom, mindenképpen nézésre érdemes, amennyiben szereti az ember a zombiapokalipszisről szóló filmeket.

 

Ape vs. Monster
Amikor illusztrációt kerestem, fel voltam készülve valami ilyesmire, de a kép láttán bennem maradt a levegő. :D A Godzilla vs. Kong nemrég debütált a mozikban. Az esetleges hasonlóság nyilván a véletlen műve. ;-)