Az elfogás

-Ön? -lépett oda a nagydarab, egyenruhás.
-Igen? -kérdezett vissza Terlövé.
-Önt le kell tartóztatnom. Parancsom van rá. -tájékoztatta Cebo.
-Mi a vád? -érdeklődött a megszeppent Terlövé.
-Azt én nem tudom. De a fiúk az őrsön azt beszélik, hogy kinéz Önnek vagy 80 év kényszermunka. -ecsetelte szenvtelen hangon, mintha csak a tegnapi tosit-meccs eredményéről beszélt volna.
-Oh, értem. -mondta Terlövé, lesütött fejjel.
-Nos? Velem jön? -kérdezte Cebo csípőre tett kézzel. Szemei fel-felvillantak, amikor a himbálódzó utcai lámpa fénye néha rávetült.
Terlövé ekkor felnézett. A jogosan vagy jogtalanul elítélteket tízezer szám elnyelő, hírhedt kényszermunkatáborokra gondolt, ahonnét még nem sokan jöttek ki. Ő maga legalábbis nem hallott ilyen esetekről. Azt beszélik róla, hogy csak bejárata van. Kijárat nincs. De Terlövé ezt hajlamos volt mindig is városi legendaként kezelni.
-Van más választásom? -nyögte ki végül.
-Aligha. Jönnie kell. Egyedül maga látta Önt az új álcájában. Magának kell azonosítania, a többit mi elintézzük a fiúkkal. -a mondat végére Cebo arcán valami sátáni mosoly jelent meg. Mindenki tudta, hogy az egyenruhások nem bánnak kesztyűs kézzel azokkal, akiket letartóztatnak. Ők vannak a legalsó lépcsőfokon, akik a piszkos munkát végzik. Legtöbbjük élvezi, amit csinál.
-Akkor induljunk! -javasolta Terlövé. -Uponkó faramucit készített az asszony. A kedvencem.
-Rendben.
Azzal mindketten beültek a közelben várakozó, robusztus páncélautóba. Cebo belülről lezárta az ablak nélküli ajtót. Velük szemben két másik fegyveres ült. Automata fegyvereikkel egyenesen Terlövére céloztak.
-Nem szabályellenes ez? -mutatott a fegyveresekre, ám amikor Cebora nézett, döbbenten látta, hogy ő is ráfogja a fegyverét.
-Értem... -sóhajtotta Terlövé, miközben megkönnyebbülten nekitámasztotta hátát a jármű rideg fémfalának.
-Azt hitted, megúszhatod? -vigyorgott Cebo. -Már a járműből szkenneltük a DNS-edet. Végig tudtam, hogy te vagy Ön. Hiába költöttél egy valag pénzt az új álcádra.
:-)

Ostobaságok a Függetlenség napja c. filmben

Az ufo-támadás másnapján az amerikai légierő több száz vadászgépe tart a 25km átmérőjű idegen űrhajó felé, hogy megsemmisítse (???). :D
Lássuk a fegyverzetet! Az amerikai légierő (és szövetségesei) alapvetően kétféle légiharc rakétát használ napjainkban.
1. AIM-9 Sidewinder rövid hatótávú
2. AIM-120 Amraam közepes hatótávú

A film látványos jelenetében ilyenekkel kezdik kóstolgatni a Budapest-méretű csészealjat! :D
Ez azért érdekes, mert a légiharc rakétákban csak kis mennyiségű repesz (kb. 10kg) található, ugyanis a potenciális célpontok nem rendelkeznek páncélzattal, így akár egy közönséges kézigránát is megsemmisítheti őket. A légiharc rakéta gyakorlatilag egy repülő kézigránát. Alkalmatlan páncélozott célok megsemmisítésére, hiszen a szétrobbanó repeszeken túl (Melyek semmilyen páncélt nem ütnének át.), csak a rakétatest kinetikai energiájára számíthatnak, korlátozott mértékben. (Mondjuk, még erre se, mert ezek arra vannak kihegyezve, hogy a célpont közelében robbanjanak, nem erőltetik a közvetlen találatot.)

Ezt 25km-esnek mondták a filmben, de ez k*rvára nem tűnik 25km-nek. Az Empire State Building kb. 420m magas, így első ránézésre 10db talán elférne egymás mögé rakva. Az meg vicces, hogy ezzel a képpel reklámozták a Függetlenség napja 2-t (Ahol a képet találtam.). Mintha az első részben ezt lőtték volna ketté először. :D Újjáépült, vagy mi? :D Nem lenne mit kettélőni a második részben? :D

Most mondja meg nekem valaki, hogy miért gondolták, hogy ezt az irdatlan fémtömeget, ami nagyobb, mint egész Budapest, leszedhetik az égről 2-300db repülő kézigránáttal??? :D :D
Tekintsünk el attól, hogy az űrhajót áthatolhatatlan energiapajzs védte! Az a brutális fémtömeg önmagában is leküzdhetetlen lett volna azzal a kb. 10 tonnányi repesztöltettel, amit összesen kilőhettek rá. :D :P

A kábeltévé-szerelő ócska laptopjával feltöri az idegenek számítógépes hálózatát és teletunkolja trójai vírusokkal. Na ja.
Az Emberiség mai becsléssel minimum évtizedekre, de inkább évszázadokra van a csillagközi utazástól. De már van kvantumszámítógépünk, ami ugyan elég béna, de néhány éven belül talán már úgy fog működni, ahogy azt elvárják. Az pedig kb. olyan lesz a mostani csúcsszámítógépekhez képest, mint a lovaskocsi a Ferrarihoz képest. Na most, ha ezek az idegenek képesek voltak idepofátlankodni egy távoli naprendszerből, ráadásul egy 500km-es űrhajóval, akkor nem jogos-e a feltételezés, hogy számítástechnikában is évszázadokkal járnak előttünk?
A csávó laptopja kb. annyit érhetett volna az idegen számítógép ellen, mintha az előbb említett lovaskocsival próbálnának beelőzni egy Ferrarit. Persze az is lovas, a logója tartalmaz egy lovat. :D

Hogy tanulta meg az F/A-18 pilótája egyetlen éjszaka alatt az idegen űrhajó vezetését?
Mi ez a szánalmasan nevetséges hozzáállás az amerikai vezérkari tisztektől? Azt mondja a csávó:
"Én el tudnám ezt vezetni."
"Komolyan?"
"Igen, harcoltam ellenük és láttam, milyen manőverekre képesek."

VÁÁÁÓÓÓ! :D :D :D

Ennyi elég, baszki? :D Az elnök már dobja is neki a slusszkulcsot.
Beültetik mellé a kábeltévé-szerelőt és irány az űr.
Még véletlenül sem szorítottak volna odabent helyet legalább egy fehér köpenyes csókának, aki mondjuk 40 éve tanulmányozza azt a lezuhant űrhajót az 51-es körzetben. Á... Az hülye hozzá! :D

Ha már az 51-es körzetnél tartunk...
Jön a menekülthullám, ezek a társadalom perifériájára szorult amerikai nincstelenek a nyomorúságos lakóautóikkal. Az egy dolog, hogy a pilótát beengedi az őr, mert a batyujában egy földönkívülit vonszol. De mi a f*sznak kell beengedni az összeset? Hát ez nem a világ legszigorúbban őrzött katonai objektuma? És ilyen jancsibohócok őrzik, mint ezek? :D
Így nézhet ki a valóságban az 51-es körzet "bejárata". Hát itt ki a f*szomnak szalutálna egy félig döglött aliennel a zsákjában, Hiller kapitány? :D

 Na, így mindjárt más. Két fekete ruhás balfácán, akik tegnap végezték el a nevadai munkaügyi központ által indított gyorstalpaló vagyonőr-tanfolyamot. :D "Hadd menjen!" Ja, ja! :D

"Ilyen egy harmadik típusú pofon!" Nem is készülhet amerikai film ilyen suttyó poénok nélkül... Ilyen, amikor Hollywood arcon fossa a gyanútlan mozinézőt. :P

Na, nem is sorolom tovább. Amúgy nem rossz film, még ha hülyének is nézik a nézőket. Háttérzajnak elmegy. ;-)

Filmajánló ellenségeimnek, haragosaimnak: Monsters - Sötét kontinens

A Monsters - Sötét kontinens című amerikai filmet kizárólag ellenségeimnek ajánlom.
Ettől még a Szomszédoknak is több értelme van!!! Még az Amerika kapitánynak is! Pedig azt nagyon utálom. :D
2 órányi tömör kínszenvedés volt. És annyira ráéreztem... Már az sem volt egy kedvező ómen, hogy összesen hárman ültünk a nézőtéren.
A főszereplő monológjával indul a film. Nekem már ez is rettentő kínos volt, de ááá.... Az egész film mondanivalója nagyjából annyi, hogy aki sokat háborúzik, az meghülyül. De ehhez minek kellett ez a szörnyes körítés??? Kb. annyi értelme volt, mint bundás kenyéren a tejszínhabnak. Nem értem, mi keresnivalója van ott. Nem oda való. Ha gigantikus szörnyek ellen harcolnak, akkor legyen a célja a kiirtásuk, elüldözésük, vagy hogy az emberiség űrhajóra száll és elhúz innen a francba, mielőtt egy szörny a fejére tapos. Ha ez háborús dráma akar lenni, akkor háttérnek talán szerencsésebb lenne valami valóságosabb dolog, pl. az iraki, vagy afganisztáni háború.
Történet nem igazán volt, akció alig, a CGI-nek sem jutott túl sok szerep. Nem is értem, hogy jutott el a mozivászonig ez a film. Ha rajtam múlt volna, VHS-en sem adhatnák ki. :P
Sajnos voltam olyan pitiáner, hogy nem álltam fel és jöttem haza kb. a felénél. Mert, ha már kifizettem 1300 Ft-ot a jegyért, akkor végigszenvedem. Pfff... :D Ne vesszen kárba a pénz... De nem ért ez annyit, hogy 2 órát áldozzak az életemből.
Említettem már, hogy volt ennek egy első része, ami kevés pénzből készült. Az kifejezetten B-filmnek lett titulálva, pedig mekkora a különbség... Ha az B-film, akkor a kategória legjobbjai közt tartom számon.
De ki a fene engedte, hogy ez a második rész moziba kerüljön??? :P

Kiegészítés:
Írás közben áramszünet lett, úgyhogy most fejezném be. :-)

Az a baj, hogy ez nem egy trash movie. Mert akkor mondhatnám, hogy ez annyira szar, hogy már jó. A trash movie koronázatlan királya, az Asylum stúdió készíti a leggagyibb filmeket. Azokon lehet röhögni, mert annyira bénák. De ezen még azt se... :D
Én az olyan filmeket szeretem, amik a tudatomra is hatnak, amiken még napok múlva is kattog az agyam. Mi volt, hogy volt, mi lehetett volna, ha... A dolog pikentériája, hogy ezen is napokig fog még kattogni az agyam, de csak, mert kvára felzaklatott a hitványságával. :D
Ahogy azt előre láttam, éjszaka is ezen járt az eszem. Felfedezni vélek valamiféle mondanivalót a filmben, ami még ellenszenvesebbé teszi számomra.
A Monsters lényegében arról szól, azzal kúrnak el két órát, hogy bemutassák az óriás szörnyek ellen hősiesen harcoló amerikai katonák hétköznapjait. Lebombázzák a szörnyeket, de közben néha civilek is odavesznek, akik természetesen arabok. Ezen a helyiek jól felbasszák magukat és szervezkedni kezdenek az amerikaiak ellen. Hogy miért kell katonákat járőröztetni a lázadók közt, az számomra nem volt világos, hiszen a szörnyeket minden esetben el tudja intézni néhány vadászgép. No, de hát kellett ez a szál, hogy a rendező meg tudja mutatni, mit is akar. Nem tudom nem észrevenni (Legalábbis úgy 2-3 órával a film után. :D ) a valósággal vonható párhuzamot.
Irakban, Afganisztánban és még számtalan más helyen is bombáznak különböző célpontokat (Természetesen kizárólag a nép érdekében.), miközben jócskán akadnak civil áldozatok is.
Lényeg: a rendező nyilván ezt a gigászi, heroikus küzdelmet szerette volna ábrázolni. A terroristákat  talán a szörnyek helyettesítik, de akkor kiket szimbolizálnak a "lázadók"? Nocsak, még a végén kiderül, hogy a terroristának tartott fegyveresek nem is terroristák, hanem lázadók, szabadságharcosok?
A technika megint közbeszólt. Most épp a vírusirtóm előfizetése járt le. De rendeztem a számlát. :-)

Kiegészítés 2.

Jönnek az újabb benyomások. Látunk a filmben megmurdelni egy ilyen szörnyet. Mármint magától pusztul el (Legalábbis nekem úgy tűnt.). Milliónyi kis világító lóf*szt bocsát ki magából, amikből a föld alá kerülve újabb ilyen szörnyek kelnek ki. Tehát a Szörny egy metafora! Ez maga a terrorizmus. Minél többet ölnek meg, ezek annál többen lesznek, vagyis kiirthatatlanok. Lehet, hogy a film legfőbb mondanivalója az, hogy a terrorizmus elleni erőltetett harc teljesen értelmetlen, de legalábbis elhibázott, mert csak még több terroristát szül? Lehet, hogy ennek a filmnek mégis van valami értelme? :D

Gyűlöllek...

-Gyűlöllek. Soha, senkit sem gyűlöltem még ennyire. -jelentette ki a lány, miközben párja mellkasára telepedett.
A férfit izgatta, ahogy a nő súlya nyomást gyakorol a testére.
-Én is téged. -felelte széles mosollyal. -Tudod, amikor először megláttalak, majdnem elhánytam magam. Szinte vért könnyeztem, olyan ocsmányul néztél ki. -tette hozzá kedves hangon.
A nő hangosan felnevetett és egy finom csókot lehelt a férfi ajkára.
-Sosem mondtak még nekem ilyen szépet... -suttogta.
-Csak, mert megérdemled. Te talán nem okádtál tőlem? -váltott át a férfi is suttogásra.
-Mi tagadás... Bár egy nő nem beszél ilyesmiről. De neked és csakis neked bazdmeg elárulom, hogy öklendeztem, mikor először hozzám értél.
A férfi büszke mosollyal nyugtázta a hallottakat.
-20 éve már... De te még most is ugyanolyan ocsmány vagy, mint akkor. -bókolt a férfi.
-Köszönöm, szívem. Te is förtelmesen nézel ki. Ha még sokáig bámullak, tuti hogy kidobom a taccsot. -viszonozta kedvesen a bókot.
S azzal magukra húzták a takarót és történt, ami történt... ;-)


A szavak és az ő jelentésük... :-) Alakulhatott volna így is, de a fentiek persze mélyen sértőek a mi értékrendünk szerint. Talán egy párhuzamos univerzumban így kedveskednek egymásnak. De mit számít ez? Az érzések tartják össze a kapcsolatot, nem a szavak. ;-)

Néhány szót az új Mad Max moziról...

Röviden: ez nekem egy "egyszernézős film" volt. :P

Bővebben?

Nemrég megnéztem az eredetit. Az ausztrál film állítólag legendásan kevés pénzből jött össze. A Hollywood-i remake ellenben dúskálhatott az anyagi forrásokban, ami meg is látszik rajta. A legfontosabb benyomásom a filmről az, hogy igazán szabadjára engedték a látványtervezők fantáziáját.
De!
Hol van az új "Mad Max" moziban az a hangulat, amit az eredeti film olyan egyértelműen képes volt átadni?
Ismét, már sokadszorra vonhatunk le egy fontos tanulságot, miszerint Hollywood még mindig nem képes megérteni, hogy nem a látvány és a befutott színészek teszik kultuszfilmmé az alkotást, hanem a hatás, amit a nézőre gyakorol, az érzés, amivel felállunk a vászon elől és még napokkal később is azon kattog az agyunk, hogy megpróbáljuk feldolgozni a látottakat, mert a jó mozi nem csak a szemre hat, hanem az agyunkra is. Ezt a régi Mad Max tökéletesen hozza, szinte nulla költségvetésből.
Egy érdekesség: az eredeti Mad Max-et az USA-ban szinkronizálták. Teccik érteni? Úgy gondolták ugyanis, hogy ezek a suttyó bumerángdobáló ausztrálok nem beszélnek elég szépen angolul. Pffff...
Visszatérve a mostanira: akcióból persze nincsen hiány, egy percig sem hagyják unatkozni a nézőt. Valahogy mégis úgy érzem, hogy ez önmagában nem elég arra, hogy átlépje az ingerküszöbömet. A minőségi film nem itt kezdődik, na! :P Nem tudok nem arra gondolni, hogy Hollywood mennyire pofátlanul hülyének nézi a fogyasztót azzal, hogy ezredszer is ugyanazzal a bevált (Bevált? Biztos, hogy ez bevált???) recepttel próbálja meg ránk tukmálni az éppen aktuális profitcsináló termékét. Lehet, hogy ez kasszasiker, de az már a nézőket minősíti, ha többször is jegyet váltanak erre.
Egyetlen mondatban összefoglalva: szerintem Hollywood ezt (is) elrontotta.

Pozitívumok:
-Mad Max magyar hangja szerintem kva jó lett, a színész is hozta a karaktert.
-Charlize Theron tüsi hajjal is szép és ami a színészi teljesítményét illeti, engem maximálisan meggyőzött. Jól hozta a sivatagi "amazon" figuráját.
-Látvány, akciójelenetek... (Csak a hangulat és a történet hiányzik mögüle.)

Követelem, hogy adják vissza...

... azt a 150 percet , amit a Bosszúállók - Ultron kora című Hollywood-i borzalom elvett az életemből.
Ma este az egyetlen jó, amit a mozivásznon láttam, az a Star Wars előzetese volt.
De ez a Marvel-filmadaptáció minősíthetetlen. 12 éves korhatárral vetítik a filmet, szerintem 12 év alatt ez bárkinek bejönne. Látványos, akciódús jelenetek, elcsépelt történet (Szuperhősök vs. szupergonosz, aki a világ elpusztítására tör.), hiteltelen karakterek, hitvány dialógusok jellemzik. Ha belegondolok, kik voltak szimpatikusak a filmből, végül is majdnem mindenki. Kivéve azt a bájgúnárt, aki "Amerika kapitányként"  bohóckodik. Magát az Amerika kapitányt is elkezdtem nézni pár hónapja (Szerencsére csak neten.), de annyira nyálas volt, hogy kevesebb, mint a felénél  kikapcsoltam. Ez nem Amerika kapitány, hanem az amerikai fogyasztói társadalom zombiseregének kapitánya. Mindazt az amerikai rettenetet képviseli, ami rendes emberből öklendezést vált ki. Sehol, semmilyen körülmények között nem tudnék ezzel a förtelmes karakterrel azonosulni. Ha Amerika kapitány egy csótánnyal harcolna, én a csótánynak drukkolnék. :P
Scarlett Johansson viszont bejött. :-)

A végén pedig a szokásos tragikomédia: megint nem volt megfelelő pénzmennyiség nálam, hogy a parkolójegyet kifizessem. 500Ft lett volna, erre volt 400Ft apróm, a legkisebb bankóm pedig 2000-es volt és az az automata max. 1000 Ft-ost fogad el. Este 8 után már minden zárva, nehogy tudjak váltani. Vissza kellett mászni a 2. emeletre a mozihoz, hogy a kétezrest felváltassam. Szerencsére nem kellett vásárolnom semmit. :P

Álmodott valóság :-)

Gyanúsan világos volt a szobában. Az évnek ebben a szakában rendszerint félhomályban szokott felkelni, ám ezúttal kifejezetten világos volt, a zsalugáter lemezei közt csíkokban tódult be a napfény, hogy a helyiség falán minél nagyobb területet sajátítson ki magának.
Emberünk lassan kezdett ráeszmélni, hogy a furcsa jelenségre csakis egyetlen racionális magyarázat létezhet, már amennyire így, félálomban képes volt racionálisan gondolkodni. Ez pedig nem más, mint hogy elaludt, méghozzá nem is kicsit. A felismerés futótűzként terjedt szét tudatában. Elaludt, tehát lemaradt a reggeli híradóról, ami pedig szinte kötelező rituálévá vált az elmúlt években. Híradó? De hiszen akkor a munkahelyéről is elkésett! Munkahely... 10 órától kimenőt kért egy fontos elintéznivalóra hivatkozva, ami valójában egy állásinterjú volt, de ezt a főnökének nem kell tudnia. Így következett egyik gondolat a másikból. Az álmosság hamar tovatűnt és helyét a heves szívverés vette át. Pánikszerű mozdulattal nyúlt az óráért.
-10:40???? Azt a ku...va! -sziszegte hisztérikus hangon.
Mindennek lőttek, amit mára tervezett. Magára kapott néhány rongyot és lestrapált kínai papucsában kicsoszogott a postaládához az újságért.
-Vigyázat!!! -kiáltotta valaki kétségbeesett hangon.
Emberünk jobbra nézett, ahonnét a hangot hallani vélte, de nem látott senkit. Hirtelen árnyék jelent meg mellette a járdán, mérete vészjóslóan növekedett.
-Menjen már az útból! -jött ismét az ismerős hang.
Emberünk felnézett, tenyerével napellenzőt alkotva hunyorgott az égen ragyogó fénygömb irányába.
-Jesszus! -rikoltotta, miközben épphogy maradt ideje hanyatt vágódni a mellette landoló különös fickó elől.
-Én szóltam. Nézze, itt van egy villanyszámla és négy áruházi katalógus. Egyébbel ma nem szolgálhatok. -jelentette ki az alacsony, pocakos férfi a lehető legnagyobb természetességgel, majd miután emberünk kezébe nyomta az imént felsoroltakat, egy laza mozdulattal tovaszállt. Emberünk szája még akkor is tátva volt, mikor azt a repkedő alakot 3 házzal odébb látta ismét landolni. Az térdig érő díszsövény mögül leste, ahogy ott is behelyez néhány borítékot a postaládába, majd elrepül.
-Mi a lóf*sz? Még álmodom. Csakis. -dünnyögte, miközben feltápászkodott és leporolta a nadrágját.
-Á, jó napot szomszéd! -hallatszott fentről, de mire emberünk felnézett, az üdvözlő már a szemközti ház előtti pázsiton gurult. -A leszállás sosem volt erősségem. -szólt át hangosan az úttest fölött.
-Ööö, várjon már egy percet! -kiáltott emberünk, s azzal átcsoszogott a széles aszfaltcsíkon.
-Valami gond van?
-Hát ez meg mi? -nézett fel az égre emberünk. Legnagyobb megdöbbenésére, kék helyett zöld volt, a pázsit  pedig hófehér.
-Mi mi? -kérdezte a szomszéd.
-Ezek a színek...
-Á... Az asszony rendelte meg a környezetet. Így jár az, aki nem maga intéz mindent. -mosolyodott el a szomszéd.
-Te jó ég, én a színekről kérdezem, miközben maga repül. És a postás is. Ő is itt repkedett, mint egy veréb.
A szomszéd néhány másodpercig értetlenkedve nézett emberünkre, majd így szólt.
-Á, netán elaludtunk? -kérdezte vigyorogva.
-Ami azt illeti, igen.
-Akkor ne aggódjon! Teljesen normális, hogy az ébredést követő 1 órában a valóságot hisszük álomnak és az álmot valóságnak, de ott soha nem emlékszünk az igazi valóságra. Afféle ideiglenes amnézia. Mindjárt jobb lesz. ...Ehh, hogy ezt hányszor kellett már elmondanom... És nekem is hányszor mondták már el... -morogta elnézően.
-Azt akarja nekem bemesélni, hogy a valóságban supermanként repkedünk és álmunkban semmik vagyunk? Mármint ehhez képest. Hopp! Hopp! -mondta, miközben ugrálva próbált elrugaszkodni a talajtól. -Na, akkor nekem miért nem megy? -vonta kérdőre a szomszédját, mintha legalábbis ő tehetne az egészről.
-Türelem pajtás, legfeljebb egy óra és neked is menni fog. -veregette a vállát, majd elindult a bejárat felé. -Igyon meg egy kávét és olvassa el az újságot addig! -javasolta még a válla fölött hátraszólva, s azzal becsukta maga mögött az ajtót.

-Egy óra és repülhetek? Hja, persze... -morogta az orra alatt és amint a repülésre gondolt, azonnal a levegőben találta magát. Pánikba esett és mellesleg a másik szomszéd díszsövényére.

Akár még igaz is lehet. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a szomszéd állítása, miszerint álmunkban (Vagyis most.) soha nem emlékszünk a valóságra. :D :D :D