Barátom, a NASA :-)

Tökélyre fejlesztem  az öniróniát. Vagy nem. Én mindenesetre szórakoztatónak tartom :D

Társkeresőn alapvető probléma, hogy nincs egy normális fotóm. Ami van, azt is én magam készítettem állványról, időzítővel. Olyan is lett. Egyébként is elég nyomorult képem van, lehetetlen jól fotózni :D
A NASA-nál dolgozó világhírű tudósok vizsgálták annak lehetőségét, hogyan lehetne engem előnyös szögből fotózni. Nem jártak sikerrel :-)
Néha visszajárok oda. Hátha mégis kiötlöttek valamit :D

Az ottani blogomból átmásolom ide is, mert szerintem vicces :D

A minap a NASA-nál jártam :D A hivatal igazgatója már régi ismerősként fogadott, hiszen jártam már náluk nem egyszer profilkép-ügyben :-)
Az irodájában ültünk le egy pohár whisky mellett.
-Lancelot! kezdte valami furcsa csillogással a szemében, mint amikor valaki egy nagy meglepetéssel készült és már alig várta, hogy elmondhassa az illetőnek
-Mondjad baszki. feleltem, miközben a színes italt kortyolgattam
-Mikor legutóbb itt jártál, elmondtad nekem, hogy két nagy álmod van. Randizni egy nővel, aki nem pattint le és eljutni egy másik galaxisba. Én akkor azt mondtam neked, hogy próbálj meg reálisabb célokat kitűzni magad elé.
-Mire akarsz kilyukadni? kérdeztem izgatottan
-Nos barátom, a helyzet úgy hozta, egyik álmod ma valóra válhat. folytatta vigyorogva
-Nnnnna, neeeee!!! Hol van a csaj??? Azonnal látni akarom! Végre egy nő, aki hajlandó randizni velem. Ezt nem is hiszem el :D lelkendeztem, észre sem vettem, hogy a whisky is kilöttyent a pohárból, rá egyenesen a NASA igazgatói irodájának szőnyegére.
-Csigavér öreg! Nem egészen erről van szó. próbált lehűteni a góré
-Hogy érted ezt? Nem csaj? Te jó isten! Csak nem egy ufonauta??? a gondolatba belesápadtam
-Nos...
-Tudod mit? Az sem érdekel, ha E.T. akar velem hetyegni! Bár egy földi nőnek jobban örülnék.
-Nem. Ha hagynál végre szóhoz jutni, akkor elmondanám. Tehát, az űrhajó felszállásra kész. Mehetsz a másik galaxisba.
-Ó.

Ez egy másik bejegyzés:

 Ma a boltban elém állt egy lélegzetelállítóan gyönyörű nő és a következőket mondta:

-Szia! Csak azt szeretném mondani, hogy nagyon bejössz nekem. Örökre emlékezetes marad számomra a pillanat, amikor először megláttuk egymást. Tudom, hogy egy nőtől ez kissé szokatlan, de egyszerűen bírok magammal, mióta megismertelek. Szóval, ha gondolod, összefuthatnánk este. Egy esti séta vagy ilyesmi, vagy ha rossz idő lesz, akkor összeütök valami vacsit nálam. Mit szólsz? Nem haragszol, hogy így lerohantalak?

-Hááát, ööö... Ezt megdumáltuk! Mikor és hol? kérdeztem fülig vigyorral

-Várj egy pillanatot! Tessék? förmedt rám a nő

-???

-Én a pasimmal beszéltem telefonon, te szerencsétlen! Csak nem képzelted, hogy... Hhahhhahahhhhaaa... gúnyos kacaj

Ekkor esett le, headset-be beszélt a csaj, csak annyira elmerült a saját mondókájában, hogy észre sem vette, folyamatosan rám néz, miközben beszél :D :D :D


Egy kis magyarázat: a társkeresőn jelenleg Sir Lancelot néven vagyok fent :D

Választás és top-20

Illúzió, hogy a választás az én kezemben van.
Legutóbbi bejegyzésem első felének főszereplői újra felbukkantak. Bár egyikük sem viszi túlzásba a válaszolgatást :D Ha én választanék, mint ahogy nem, vajon melyiket kéne választanom? Azt, akit vonzalmam okán szólítottam le és méltóztatott válaszolni, sőt... Vagy a másikat, aki ő maga szólított le engem, ami igen nagy szó :D Fotó nuku, de én meglestem az iwiw-en és nagyon jó! :-) Előbbi már látott rólam képet és bár lelkesedés nuku, azért nem lépett le végleg. Utóbbinak ajánlottam képcserét, de ő nem mer küldeni és én se küldjek és különben is, majd később beszélünk erről. Pedig csak annyit írtam neki, hogy ne számítson semmi extrára. Úgy tűnik, ez is megfelelő elrettentőerővel bírt :D
Szóval választhatnék, de nyilván két szék közé a földre ülök majd, mint mindig :D

Mellesleg ma elkészült az "analfabéta top-20" nevű listám (A társkeresős blogomban megtekinthető.), amin a leveleiket elolvasni képtelen 3,14tsák szerepelnek. A rekorder az a 31 éves nő, aki 5 napja lépett be utoljára és 279db olvasatlan levele van. :D Sajnos, akiknek nincs előfizetésük,  nem látják ezt a számot, így könnyen feláldozhatnak a havonta küldhető 7 levelükből néhányat ilyen beteg lelkű némberekre, akik el sem olvassák.
Lehet arra hivatkozni, hogy már az elején túl sok volt a bunkó és elegük lett a levelezésből. No, de akkor mi a fenének vannak ott? Valahogy csak kéne kommunikálni, ha azt akarják, hogy a szőke herceg rájuk találjon fehér BMW-jével :-)

Üdv. minden szupermen-rajongónak! ;-)

Ha már váltok valakivel vagy 10 levelet és képet is küldök, miért nem lehet megaszondani, hogy például "Bocs, de nem vagy az esetem."??? Komolyan unom már ezt a hozzáállást, ami sajnos kivétel nélkül minden egyes nőt jellemez. Az őszinteséget mocskosul elvárja mind, de hogy ilyen esetben őszintén egy félmondatban leírja a hogyan továbbot. Hát, azt már nem! Vagy nem válaszol többé, vagy valami viccesnek vélt mondattal lelép. Amire még válaszolok, mert ugye nem egyértelmű, csak sejteni lehet az eddigi tapasztalatok alapján, hogy ez egy méla undorral kísért lepattintás volt :D Tehát írok és semmi, elnyelte a főd
:D
Tényleg azt fogom csinálni, hogy akinek tudom, felkeltem az érdeklődését, aztán egy váratlan pillanatban soha többé nem válaszolok neki :D
A minap is rám írt valaki. (Kivételesen velem kb. egyidős.) Ismerkedjünk. Oké, miért ne? Nem tudom, mi rosszat írhattam, de ő sem válaszolt többé :D Itt tartunk. Már fotó nélkül is kocc :D
Rohadt világ... Kell ez nekem? Nem! :P Amúgy is tele vagyok munkával, kellenek a hétvégék is, hogy utolérjem magam. Nem elbaszni holmi randikra. No, nem mintha addig sikerülne eljutnom (Na jó, évente egyszer ez is megesik.). Ha csak nem fotó nélkül, aminek megint kibaszottul nincs értelme. Képpel meg nem kellek a kutyának se.
Stabil egzisztenciám, magasságom ugyebár semmire sem elég. Jóképűnek (is) kell lenni. Hát ezzel kapcsolatban van nem is egy, mindjárt két sztorim, de egyben írom le, mivel ugyanarról szól. Két ismerősöm válásban van, ui. a kedves feleségeknek nem felelt meg férjuruk jövedelme ("Nem a pénzedre hajtok!" Társkeresők számára ismerős duma. :D). Mellesleg még alacsonyabbak is nálam. :D Tehát minden egyszerre kéne, vagyis a tökéletes faszira vadászik minden nő. Legyen pénze, magassága és minimum úgy nézzen ki, mintha egy sztármagazin címlapjáról lépett volna ki :-) A humora pedig... minimum egy Jim Carrey és egy Kiss Ádám összegyúrva :D Meg 4 diploma és tanítson egyetemen, havonta egyszer pedig járja a világot, elveszettnek hitt frigyládák és kristálykoponyák után kutatva, nácikkal a nyomában :D Ha pedig közeleg a vég, lője ki magát egy titkos fejlesztésű űrhajóval egy aszteroidára és robbantsa atomjaira. Mit atomjaira? Kvarkjaira, feláldozva önmagát is, miután a Houston-i űrközpontban, saját könnyeiben fuldokló ifjú feleségtől megható búcsút vett, amit tévénézők milliárdjai könnyeztek meg élő adásban. Végül napokkal később mégis felbukkan valahol a Mojave-sivatagban, vállán átvetve az űrkabin ejtőernyőjének zsinórjai, 200 kilós monolitot vonszol maga mögött, melyet a szétrobbantott aszteroidán talált az utolsó utáni pillanatban, és ami gyökeresen átírja az emberiség történelmét és jövőjét és jelenét és egyébként mindent. Begyalogol Las Vegasba, az első kaszinóban 21-re lapot kér és nyer :D Ezt Chuck Norris sem csinálhatta volna jobban ;-) A kaszinó előtt tűzoltó zenekar és mazsorettfelvonulás várja, konfetti eső és éljenző tömeg. Erre az emberre büszke lehet a felesége! De jaj! Az ifjú feleség egy idegen faszival, kéz a kézben bukkan elő a tömegből, azt vizslatva, vajon miért gyűlt itt össze ez a sok ember? ;-)

Az időutazó :-)

Leveleztem egy nővel a társkeresőn. 1-2 napig tartott, aztán 1 hétig be sem lépett, majd hirtelen megjelent és, mintha mi sem történt volna, válaszolt az egy héttel azelőtti kérdésemre. Se köszönés, se magyarázat, hogy hol volt. Mivel én képtelen lennék bármi negatívat is feltételezni egy nőről :D :D :D csak egy magyarázat létezhet: a csaj időutazó. Előrement egy hetet az időben és az ő szemszögéből nézve (Csak néhány perc telt el.) fölösleges volt köszönni meg ilyenek. Csak válaszolt a kérdésemre, amire én már nem is emlékeztem :-)

Déja vu

Előbb írt nekem egy nő a társkeresőn. Ez már önmagában is felettébb különös, hiszen normális esetben akkor sem írnak, ha én provokálom őket egy-egy levéllel :D
És nem is csúnya, nem is törpe, nem is kövér és nem öreg. (Bár ez most igazán mellékes mostani témám szempontjából.) De van egy dolog, ami ennél is érdekesebb. Jó féloldalnyit pötyögött az adatlapom kapcsán, hogy így meg úgy, bla-bla :D Totál olyan érzésem van, hogy ez már egyszer megtörtént és ugyanezt leírta nekem.
Természetesen erre is létezik tudományos magyarázat, de kit érdekel, ha a "változtattak a mátrixon" nekem jobban tetszik? :D :D :D

Setepos, a majdnem leigázott bolygó

Míg kórházban voltam, többnyire Buzz Aldrin és John Barnes gondoskodott a szórakoztatásomról. (Igen, ő az a Buzz Aldrin, aki a Holdon is járt!) Ketten hozták tető alá a Csillagok fiai című sci-fi könyvet és bár szerencsétlen módon csak az első kötetet vittem magammal, igazán remek olvasmány. De nem fényezni akarom a szerzőket, hanem megosztanék egy érdekességet a könyvvel kapcsolatban. Nagyjából arról szól, hogy kb. 9000 évvel ezelőtt egy idegen faj képviselői jártak a Földön. Saját bolygójuk ütközési pályán volt egy szétrobbant kisbolygó darabjaival, csak évtizedek voltak hátra a nagy bummig, amikor civilizációjuk megsemmisül. Feladatuk, hogy lakható bolygót találjanak és a Setepos (Föld), mint ilyen megfelelt. De felfedezték, hogy itt már él egy értelmesnek mondható faj, az ember. Megvitatták, hogy leszarják az otthonukat és letelepszenek itt, az embereket pedig rabszolgasorba taszítják. Rendeztek is egy "korrekt" mészárlást (Modern fegyvereikkel ez nem okozott gondot.), a túlélők pedig annak rendje, s módja szerint behódoltak az új "isteneknek". 1 évig tartott az idegen uralom, ekkor megbetegedtek az "istenek", az emberek vezetője pedig ekkorra megtanulta az idegenek nyelvét, nyilvánvalóvá vált, hogy ők nem istenek. Ha pedig így van, akkor legyőzhetők. Támadást intéztek az idegenek háza ellen, azok végül nem bírtak a túlerővel, betegségtől legyengülten és mind fogságba estek. Ettől kezdve ők és közben született gyermekeik lettek az emberek rabszolgái.
A karakterek rendesen kidolgozottak. Talán ezért, de ember létemre inkább velük tudtam azonosulni. De az is lehet, hogy csak a modern civilizáció vs. primitív, kőkorszaki törzsek szempont volt döntő ebben. Könnyebben azonosulok hozzánk hasonló, technikai alapú civilizációval, mint egy barbár, állatias törzzsel, akiknek mindennapjait a korgó gyomruk és az álló f*szuk határozza meg :D Nem tudom, normális-e ez, hiszen, jómagam is az emberi fajhoz tartozom.
Általában nincs időm ilyesmire, de most mégis belekezdtem itthon a 2. kötetbe, mert érdekel a vége.

1 - 7

Az utóbbi egy hétben nem nagyon írogattam ide, noha időm bőven engedte volna.
Nagyjából ott hagytam abba, hogy szarul vagyok :-) Nos, ez odáig fajult, hogy múlt hétfőn bevitt a mentő a kórházba. Az SBO-n (sürgősségi osztály) megállapították, hogy epekövem van. No, de miért nincsenek görcseim? Még az ultrahangnál felfigyeltek valamire, ami akár rákos daganat is lehetett. Így a legnagyobb nyugalomban vonulhattam fel a belgyógyászat folyosójára :-) Nem volt hely, ott éjszakáztam. Másnap aztán lett rendes helyem egy kórteremben. A másnap volt a fordulópont mindenben. Visszatért az étvágyam és a "kiváló" kórházi kosztot is jóízűen belapátoltam. Hányinger nuku. 2 nap alatt elmúlt a sárgaságom. Aztán jött egy igen kellemetlen vizsgálat, ami megállapította, hogy nem vagyok rákos :-) Felmerült, hogy a munkám során használt anyagok miatt ez valamiféle mérgezés, aztán a vírus mellett ezt is kizárták. Ez is megnyugtató, legalább mérgezhetem magam tovább, mert igencsak megszaporodtak a megrendelések 1 hét alatt, pedig a boltot is bezártam. :-)
A lényeg, hogy jó pupákfalvihoz méltón, úgy javult az állapotom napról-napra, hogy közben egy szem gyógyszert sem kaptam :-)

Közben azon elmélkedhettem, mennyire hálátlan feladat néha a kórházi ápolónőké. Egyik éjszaka egy vénasszony torka szakadtából üvöltözött csak azért, hogy a nővéreket bosszantsa. Persze lehet, hogy szimplán elmebeteg volt, de fültanúja lehettem, mennyire kevés eszközük van az ilyen idióták megfékezésére. Gondoltam, majd benyugtatózzák, de nem. A jogai, persze. A többi 40-50 beteg pihenéshez való jogával mi van? Egy másik éjszaka attól lett hangos, hogy valaki belenyúlt a sz*ros pelenkájába és mindent összekent fekáliával, amit csak elért. Aztán az is ordított, mint a bolond.
Csodálatra méltó fanatizmus, hogy ilyen körülmények közt, ennyi pénzért...

Ma délután kaptam meg a zárót, kijöhettem. 20 perc erőltetett menet a kórháztól a buszállomásig. Sajnos, értem a kutya nem jött el, hogy kocsival hazafuvarozzon. A barátok? Három személy vette a fáradtságot, hogy rákérdezzen, hogy vagyok, noha a facebookra kiposztoltam, hogy kórházba megyek. Nézzük a jó oldalát! Legalább nem lájkolta senki. Komolyan biztosra vettem, hogy legalább 1-2 lájk ott figyel majd :D
A barátok, majd jelentkeznek, ha kell nekik valami. Így szokták. A barát nekem valami egészen mást jelent. Nem jót. Úgyhogy nekem maradt a gyaloglás, a dögnehéz táskáimmal, fel a hosszú lépcsőn, a buszt persze lekéstem, a következő 50 perc múlva indult és hazáig 1 órát zötykölődtem egy konkrétan húgyszagú menetrend szerinti járaton, amiben még a lábam sem fér el normálisan. A busztervezők nem számolnak 180cm-nél magasabb utasokkal?

Itt ülök a saját gépem előtt. Meglehetősen nehéz megszokni. Csepeg a radiátor. Hmm. A holnapi program is megvan. Remélem, nem kell leereszteni a vizet az egész rendszerből miatta...
De legalább faszául vagyok :-)