Megvolt a pajzsmirigykezelés, ami kiválthatja az eltávolító-műtétet.
Az 1 napos (Pontosabban csak néhány órás.) beavatkozásra közel 2 egész napot kellett szánnom, mivel nem volt olyan személy, akit megkérhettem volna egy egész napja elvesztegetésére. Egyébként is mindenki húzza a száját, ha nekem kell szívességet tennie, ez meg aztán végképp kibaszta volna a biztosítékot. Vettem ki szobát 2 éjszakára egy közeli panzióban. Aztán hamar kiderült, hogy nincs hűtő, csak minibár, amibe csak a recepción vásárolt méregdrága italokat szabad bepakolni, és ha ilyet nem kérek, akkor be sem kapcsolják. Szóval 2 napig meleg vizet ittam. A közeli boltban csak félliteres kólát, vagy sört lehetett vásárolni hűtött állapotban. Az elég gazdaságtalan, inkább vettem 1,5 literes citromos teát, annak nem számít, ha szobahőmérsékletű. A recepción amúgy csak a becsekkoláskor és másnap délelőtt, a klinikára induláskor találkoztam emberre, utána se délután, se este, se másnap reggel. Kifizettem a nyüves reggelit, de első reggel ugye éhgyomorra kellett mennem a klinikára, másnap meg sehol senki. Igaz, a kis szobai ismertetőfüzetükben 7:00 szerepelt a reggeli kezdése mellett, én ennek megfelelően le is cuccoltam 7 óra után, de a recepción már ugyanez 8:00-ra volt kiírva, és persze egy teremtett lélek sem volt sehol. Lebasztam a kulcsot a pultra, és távoztam. Szerencse, hogy a számlát (Nem, persze, hogy nem rendes számla, hisz' azután adózni is kell, hanem csak egy elismervény-szerűség.) érkezéskor rendeztem, így nem kellett emiatt +1 órát várnom a tök üres helyiségben.
A kezelés maga? Kaptam pár fájdalomcsillapítót és nyugtatót előtte, aztán át a műtőhöz. Ott elment egy fél óra vénakereséssel. Megszúrt párszor az aneszteziológus, mire végre összejött. Ez volt a legfájdalmasabb az egészben, a pajzsmirigykezelés nagy részét átaludtam. Utána 1-2 óra héderezés következett egy betegszobában, végre kaptam némi innivalót és egy pudingot. Majd hívtam taxit és visszamentem a panzióba. Mit mondjak, egy kávé mocskosul jól esett volna, de ugye a recepciónál senkit sem találtam. Ritka egy ócska hely, persze már a levelezéskor is feltűnt, hogy csak én köszöngetek, a kapcsolattartó ezt nem tartotta fontosnak. Lehet, hogy ezért voltam szinte egyedüli vendég?
Sajna akárhogy is nézem, a 2 éjszakát nem lehetett megspórolni. Odafelé este mentem, az autópályán baleset miatt több tíz kilométeres araszolás, hazafelé az autópálya-bevezetőn még ennél is rosszabb volt Budapest felé. Szerencse, hogy kifelé lehetett haladni. Nos, így nem könnyű tervezni és pontosan érkezni. Haza meg nem is jöhettem volna saját autóval, míg a gyógyszerek nem ürülnek ki belőlem.
Tehát elvileg több hónap lehet a teljes gyógyulás, még az is benne van a pakliban, hogy az egészet meg kell ismételni. De a kockázat és a hosszútávú hatások tekintetében még mindig jobb üzlet ez, mint befeküdni az állami sebészetre, ahol kivágják, mint a rohadt részt a krumpliból. :D Pláne, hogy fix műtéti időponttal is vagy 8 hónapot kellett várnom csak arra, hogy időpontot kapjak egy újabb időpont egyeztetésére. (A járvány és a kórházlezárások, ugye...)
Frissítés:
Még mindig nem tudom, mikorra kell mennem 1 hónapos kontrollra, mert ígéretükkel szemben nem küldték meg az ezzel kapcsolatos e-mailt. Tegnap írtam nekik én, de természetesen nem jött válasz, ma ismét írtam. Ez volt az utolsó, hogy ezzel a kontaktszeméllyel tárgyalok. Kicsit pipa vagyok, amiért ennyi pénzt kifizetek, és egy tetves e-mailre nem képesek válaszolni. Nyáron már ezt eljátszotta ugyanez a nő. Azt is megértem, ha megkapta a mailt, továbbította az illetékesnek, de az még nem válaszolt neki, viszont egy visszajelzés joggal elvárható, miszerint hamarosan válaszolunk, vagy ilyesmi. Ezt még a legócskább webáruházban is megteszik. Egy magyar magánklinika persze más szintet képvisel. Mondhatni, sajnos.
Kivel ne esett volna meg olyan, hogy méltatlanul bántak vele, vagy még rosszabbat kellett elszenvednie, és arról álmodozott, hogy bár valami ilyen lenne, akiből előtör az addig ügyesen leplezett énje, és igazságot tesz. Valahogy így nézne ki.
