Trónok harca randi :-)

Aranka és Béla már hét órája kedvenc sorozatukról beszélgettek. A Trónok harca szinte kimeríthetetlen témának bizonyult. Királyságok, sárkányok, háborúk, összeesküvések, lovagok és lovaginák. ( :D ) Mindketten a legnagyobb rajongók közé sorolták magukat és egymás szavába vágva, egymás mondatait befejezve idézték fel a legemlékezetesebb pillanatokat a legapróbb részletekig. Béla nagyon örült, hogy véletlenül a Stark rémfarkasos pólóját vette fel a randira és általa kifogyhatatlan beszédtémához jutottak. Ezen kívül csak kínos hallgatás és néhány sablonos kérdés volt a tarsolyában. Szóval minden a legjobb úton haladt, bár egymásról gyakorlatilag semmit sem tudtak meg az eltelt sok-sok órában. A pincérek már egymást váltva verték őket szemmel, s amikor csak tehették az ő asztaluk mellett mentek el, torkukat hangosan megköszörülve próbálták vendégeiket ráébreszteni, hogy az elmúlt 7 órát mindössze egy-egy csésze jéghideg kávé fölött töltötték. Nyilvánvalóvá vált, hogy ezek csak melegedni ültek be és alig fogyasztottak valamit.
-Dracarys! -poénkodott Béla, az Aranka szájából lógó cigihez tartva öngyújtóját. A nő azonban elkomolyodott. Ezt elsősorban abból lehetett megállapítani, hogy jobb szemöldökét alig észrevehető mértékben felhúzta.
-Hogy mi? -kérdezte szigorú, számonkérő hangon a nő. Most már egyértelműen kiült az arcára, hogy valami nagyon nem tetszik neki. A cigarettát, melybe épphogy beleszippantott, remegő kézzel nyomkodta bele a hamusba. Kezébe vette kis retiküljét, majd egy hirtelen mozdulattal felpattant az asztaltól. A szék hangos nyikorgással csúszott hátrafelé a csempézett padlón.
-Sárkánytűz. -felelte Béla kissé elbátortalanodva. Megszeppent vonásait mosollyá próbálta alakítani, de ő maga sem érezte úgy, hogy ez sikerült. Tanácstalan tekintettel meredt Arankára. Karja még mindig ki volt nyújtva öngyújtóját tartva abba az irányba, ahol az előbb még beszélgetőtársa, potenciális jövendőbelije ült.
-Komolyan azt hitted, hogy átbaszhatsz? -fakadt ki a nő. Feje vörös volt a dühtől. Senki sem szereti, ha hülyének nézik, Aranka meg aztán pláne.
-De... miről beszélsz? Nem értelek. -kapkodott levegő után Béla.
-Hogy is érthetnéd. Nos, kedves barátom! -kezdte, a barátom szót pedig alaposan kihangsúlyozta, hogy ezzel is nyomatékosítsa Bélában, hogy itt és most mindennek vége. -A dracarys stimmel. -itt egy kis hatásszünetet tartott, majd így folytatta. -Csakhogy bazdmeg! Te alsó valyriai kiejtéssel mondtad, miközben Daenerys, aki ezt szokta mondani, felső valyriai nyelven beszél! Azt hitted, nem szúrom ki? Te szerencsétlen! Lószart sem tudsz a Trónok harcáról. Fogadok, még egyetlen részt sem láttál! -üvöltözött eltorzult hangon a nő, majd sarkon fordult és Béla már csak cipője egyre távolabbi kopogását hallotta.
Csak ült ott leforrázva, a kávézó többi vendége némán bámulta őt. Ki sajnálkozó, ki megvető pillantásokkal méregette. A pincérek fellélegeztek. Végre újra szabad lesz az asztal. Közben azért összevigyorogtak kárörvendőn.
:D

A kép

Magas, szőke nő lépdelt a zsúfolt, négyzet alakú főtéren. Átlósan haladt, méltóságteljesen. Nem kerülgetett senkit, hagyta, hogy mások térjenek ki az ő útjából. Találkozója volt valakivel. A személyleírás pontosan ráillett valakire, akit már percekkel ezelőtt kiszúrt a kávézó teraszáról.
Néha nagyokat pislogott, mikor egy-egy méretes hópihe landolt hosszú szempilláin. Nyugat felől a napok néha belestek a hosszúkás felhők között, a sűrű légkörben jól kivehető fénysugaraik a jeges szélben lebegő hókristályokon megcsillanva káprázatos művet alkottak. Bár aligha akadt itt olyan ember, aki erre rácsodálkozott volna. Mindenki sietett valahová, mindenki jött valahonnan. Ha valaki mégis felfigyelt a kalapja alól, az is csak a közterületi hangosbemondóból áradó információkat hallgatta, amit egy monoton női hang ismételgetett 5-10 percenként.
-Elhozta? -kérdezte a nő, ahogy odalépett hozzám. Nem köszönt, csak úgy bumm, bele a közepébe. Hangjában volt valami kimértség, s tekintete még eme különleges alkalom ellenére sem tűnt igazán felcsigázottnak.
-Ön elbűvöl, mint mindig. -mondtam ironikusan. Zokon vettem, hogy a nő, akivel már évek óta leveleztünk, nem tanúsított a helyzethez illő magatartást. Nem is tudom, mit vártam. Talán, hogy egyből a nyakamba ugrik és szerelmet vall? De hiszen még nem is látott. Valljuk be, a találka létrejötte is rengeteg erőfeszítést igényelt. Valóságos csoda, hogy valaki hajlandó találkozni velem úgy, hogy még egy fotót sem látott rólam. De mégis lehangolt egy kicsit ez a távolságtartás.
-Khm. Hát én volnék. -tette hozzá a nő mosolyt erőltetve az arcára. Minden átmenet nélkül váltott át megközelíthetetlen dívából, zavarba jött lányba.
Szívtam még egyet a cigimből, aztán a csikket eldobtam, majd a nő szemébe néztem. Ő meg a földre hulló csikket nézte, amint néhány másodperc alatt lebomlik és semmivé válik. Mert ez egy ilyen csikk.
-Itt van, kedves. Ebben a borítékban. -szóltam és átnyújtottam neki. Ő azonnal odaszegezte tekintetét. Szemében felragyogott végre az a gyermeki lelkesedés, amit az imént még hiányoltam.
-És tényleg az van benne? -kérdezte izgatott hangon
-Az hát. -feleltem magabiztosan
A nő le sem vette szemét a kesztyűs kezemben tartott vékony papírtokról. Csak bámulta csillogó szemekkel, de mégsem mert érte nyúlni.
-Tudja... -kezdte
-Tudom. -szakítottam félbe.
-3 éve levelezünk és én még nem is láttam magát. -folytatta kissé remegő hangon -És mi van, ha Maga nem tetszik nekem? Erre nem gondolt? Úgy értem, nagyon megtisztelő, hogy elutazott ilyen messzire, de ha nem... Ha Maga nem tetszik majd nekem, akkor mehet vissza a fényévekre lévő Földre. Föld... istenem, sosem jártam ott. El sem tudom képzelni, milyen lehet, ahol 14 milliárd ember él. Tudja, ezen a kolónián csak 2 millióan vagyunk.
-Khm. Kissé elkalandozott. -figyelmeztettem
-Ó, hát persze. Elnézést! Hajlamos vagyok sokat beszélni. -mentegetőzött
-Vegye el, kérem. -biztattam
-Hát, jó. -s azzal kihúzta kezemből a kis, fehér borítékot
-Nyissa ki, bátran! -mondtam. Ő két kézzel fogta és csak bámulta. Én pedig őt.
Végül egy váratlan mozdulattal letépte a zárócsíkot és előhúzta a fényképemet. Arca kifejezéstelen maradt. Mintha nem is látna, csak nézne. A másodpercek óráknak tűntek. Erős gravitációs térben az idő lelassul. Hmm. De még egy szőke nőnek sem lehet olyan nehéz a felfogása, hogy ily' mértékben eltorzítsa a téridőt...
Soha többé nem szólalt meg. Mire fölocsúdtam, már ott sem volt. Eltűnt, mintha sosem létezett volna.
A fejében lévő fekete lyuk, mely az imént olyan drámai mértékben lelassította az időt, beszippantotta őt.
Még vetettem egy pillantást a fenséges napoklementére (A kolónia bolygója egy kettőscsillag-rendszerben keringett.), aztán elindultam a Zűrhajóm felé. Hazafelé végig azon gondolkodtam, miért nem látta az arcom, mikor ott állt előttem.

:P

A legjobb választás! ;-)

Hosszas tudományos munkával megalkottam a "Tutisikeres Első Randi - 2000" programot, mellyel garantált a siker. Ha Önnek eddig gondot okozott volna a Nagy Ő-vel töltött első közös program megszervezése, úgy ez már a múlté! Önnek nem kell mást tennie, mint lépésről lépésre követnie az itt leírtakat és kétség sem férhet hozzá, hogy a kiszemelt hölgy felejthetetlen élményekkel gazdagodva búcsúzik el a nap végén ;-)

Nincs is meghittebb, mint egy kellemes vacsora kettesben, valami exkluzív helyen. Kérje meg a hölgyet, hogy dobjanak össze pár száz forintot kajára. Keressenek egy olcsó közértet (Ha van Tesco a közelben még jobb!), ott közösen megvásárolhatják a vacsorájukat.
Javasolt menük:

A-menü:

25dkg kenyér (Lehetőleg előre szeletelt.)
20dkg parizer
egy doboz margarin (A pénztárost kérje meg, hogy kb. negyedét kaparja át egy nejlonzacskóba, hiszen pazarlás volna egy egész dobozzal megvenni egyetlen vacsora kedvéért. Ezzel szerezhet is a hölgynél egy jó pontot. Minden nő díjazza, ha egy  férfi nem szórja a pénzt fölöslegesen.) :-)

B-menü:

Nem esznek semmit.


A remek vacsorát szabad levegőn (Pl. egy belvárosi padra leülve.) is elfogyaszthatják, de akár be is ülhetnek egy bankba, postára, vagy ahol meleg van :D Ha a bankban úgy érzik, nem látják Önöket szívesen, esetleg átsétálhatnak egy közeli gyorsétterembe, ahol kulturáltan, asztal mellett elkészíthetik párizsis kenyerüket.
Amennyiben ott sem látják Önöket szívesen, a legjobb ötlet, elsétálni a város piaccsarnokába, ahol a szendvicsek mellé fogyaszthatnak savanyúságot.
Ezt a következőképp lehet ingyen megoldani:
A párizsis kenyeret elrejtik a kabátzsebbe és odalépnek az egyik árushoz.
-Jó napot! Elég savanyú ez az uborka?
-Ez a legfinomabb a városban. Mennyit adhatok, fiatalember?
-Nem hiszem el. Meg lehet kóstolni?

És azzal máris nyertünk egy uborkát. Csak annyit kell mondani az árusnak, hogy nem elég jó és tovább menni a következőhöz, stb. Közben zsebünkből elő-elő vehetjük a kis párizsis kenyerünket és haraphatunk az uborka mellé :hahota

Vacsora után illik megkérdezni, inna-e valamit a hölgy. Ha igennel felel, elővehetjük kabátzsebünkből a Tesco-ban vásárolt műanyagpoharat és elsétálhatunk a közeli szökőkúthoz. Figyelem! A pohárból fújjuk ki a parizeres kenyér morzsáit!

Ez a program a hölgynél garantáltan beemeli Önt a halhatatlanok sorába!

Grátiszba most megkapja a kiegészítő programot is, mely nem más, mint a közös moziélmény! ;-)
Egy igazi 2 in 1 program:
Elmennek a közeli moziba, ott keresnek ülőhelyet a jegypénztárak környékén. Ha nincs ülőhely, állva is jó lesz. Egy filmet megnézni elég személytelen és nem is biztos, hogy első randira való. Mindenkinek van legalább egy filmje, amit annyiszor látott, hogy kívülről fújja az egészet. (Nekem ilyen pl. a Bolygó neve: halál) Mesélje el a hölgynek! Sokkal jobb személyesebb élmény, mint szótlanul bámulni a mozivásznat! Közben érezhetik a levegőben terjengő popcorn-szagot. Teljes a mozi-fíling :D

Ködben

Ma lezavartam az idei év első randiját, mely vélhetően (Legalábbis az eddigi statisztikáim alapján.) jó ideig az utolsó is marad :D
Egy romantikus séta a Duna-parton? Rohanás volt, mintha sietnénk valahová. Hová? Talán haza :D De az ember hinni akar és hisz is, amíg a szitu hihető. Megnéztük Walter Mitty titkos életét. remek film, azon külön jót derültem, hogy az a faszi gyakorlatilag én vagyok :D Rólam mintázták? :-) Lehet, hogy a forgatókönyvírók megnézték társkeresős adatlapomat, mert nagyjából ugyanaz az álmodozós, vicces figura, amit én (Persze csak poénból.) lefestettem a társkeresőoldali bemutatkozásomban. :-)
Szóval megvolt a film és tipli haza. Semmi beszélgetés, értékelés, vélemények egymásról... Még nem lett kimondva, de ez a történet itt véget is ért. Nem sajnálom ezen a ponton. A lány egyszerűen gyönyörű, a testi vonzalom szinte 100%-os. A lelki meg... Valami hiányzott ma és ez a rohanós sétában és a fim utáni gyors elköszönésben materializálódott. De mit is várhatunk 4-5 órányi együttléttől? Mindenesetre talán egy sziánál többet.

Budapest ködbe burkolózott ma, a csodás belvárosból alig láttam valamit. A köd mindenhová beszivárgott ma :-)

Valami változott

Kedves Hétfő!

Be kell vallanom Neked, hogy már nem vagy olyan vonzó. Már nem várlak úgy minden héten, mint eddig.
Hogy miért?
Mert már Szombat a várva várt nap :P :-) Bocs, de ez van :-)

És valóban! Ma hétfő van és szinte észre sem vettem.
Említettem nemrég, hogy R. Andrea, ismertebb nevén randi :-) hosszú kihagyás után belépett az életembe és a szombatok már így telnek újabban. Kezdem magam újra embernek érezni. Jól alakul minden. :-)

Az is igaz, hogy egy társkereső oldalon nem érdemes keresgélni. Találni kell és kész ;-)

Azért, mert...

Lehet, hogy nem nekem szól, mégis mintha mégis :-) Legfeljebb mégse :p
Mindenesetre itt reagálok úgy általánosságban.
R. Andrea, vagy ismertebb nevén randi (Elnézést a sz*r humorért.) hosszú kihagyás után ismét belép az életembe. Magyarul elköteleztem magam Valaki felé. Most csak Ő van, mint nő. Ott és akkor kiderül, hogyan tovább, ebbe nem is akarok részletesebben belemenni, mivel nem csak rólam van szó :p
Érdektelen vagyok, meg minden csak jó nem :-) De van az a pont, amin túl már nem illik több vasat tartani a tűzben. Tudom, ezt mások másként látják. Még az is lehet, hogy nekik van igazuk. Nálam nem fér bele és én nem mások feje után megyek, mert az nem mindig jó :P Lehet, hogy ezért ülök gyakran két szék közé a földre :D
Akkor is így tartom korrektnek. Legfeljebb hülye vagyok :D

Meg lehet-e bízni egy bomba nőben? S, ha igen, akkor miért nem? ;-)

Kifogtam egy igazi bombázót. Ám az ilyen társkereső oldalakon nem árt a szkepticizmus :-) Külsőre tényleg minden rendben van a nővel. Kicsit furcsa volt, hogy már néhány levélváltás után belement a randiba. (Mondjuk erősen célozgatott rá, hogy jobban szeret élőben ismerkedni. Hát rákérdeztem.) De ahány ember, annyiféle. Gyanúm igazolódni látszott, mikor elbúcsúzott. Előtte nagyjából fixáltuk az időpontot és ennyi. Idő van még ugyan bőven, ám a találka esélye szétfoszlott azóta. Ezt az időt szerintem ki lehetett volna használni, hogy jobban megismerjük egymást. Utána napokig nem lépett be az oldalra. Azóta már igen, az utolsó, neki írott levelem is "elolvasva" státuszban van, de válasz nem jött. Nőből van, lehet hogy még kéretni akarja magát. Nekem viszont elment a kedvem, mert úgy gondolom, csak szórakozik. Épeszű ember nem dumál le randit senkivel sem  20 percnyi levelezgetés után :-)
Ebben meg én is cinkos voltam. Néha teljesen elmegy az eszem és félredobom az oltalmazó bizalmatlanságomat. Biztos, hogy nem a külseje miatt! A szemléletmódja volt a bűnös :-) Túl szimpatikus volt. Hmm. Lehet, hogy kamu. Nem számít. Már aznap bántam és örültem volna, ha így alakul: sehogy :D Nem tudom, de valahogy messziről bűzlött ez az egész.
Na, ilyen egy igazi társkereső, baszki! :-)
A lényeg, hogy szeretek küzdeni. Ehhez vagyok szokva. Nem kaptam soha, semmit ingyen. Ha mégis, az utólag jó sokba került, ezért alapból bizalmatlan vagyok mindennel szemben, ami könnyen jön.
Így küzdöttem blogom "keresztanyjáért" is hosszú hónapokon át :D Eredménytelenül persze. De általában azért megkapom, amit akarok. :P