Alföldi romantika... ;-)

A forró levegőben tengerként hullámzott a horizont. Távolról még a puszta közepén árválkodó gémeskút is furcsán tekeregni látszott. Egy barna leány igyekezett egyensúlyban tartani egy megrakott talicskát. Néha nagyokat pislogott, amikor egy-egy légy szállt hosszú szempilláira. Jöttek a szagra. Ezek az apró, ám annál idegesítőbb szárnyas rovarok különös érzékkel szimatolták ki a nekik tetsző illatokat. Nem a barna leány szagára jöttek, a rakomány sokkal inkább érdekelte őket, ám a nagy ide-oda röpködésben gyakran kerültek közelebbi kapcsolatba az őket elhessegetni próbáló leánnyal, annak nem kis bosszúságára. Káromkodott is nagyokat, majd rögtön körbe is forgatta pöttyös kendővel takart fejét, hogy megbizonyosodjon róla, nem akadt-e fültanúja, miként tesz javaslatot mindenható urunknak, annak saját szülőanyjával folytatandó házaséletre. Miután ez megvolt, bájos tekintetét az ég felé emelte és félig-meddig bűnbánóan csak annyit mondott: -Bocs...
Épp egy magányos akácfa mögül léptem elő, merthogy ott volt dolgom. ;-) Méregettem a lányt, aztán meghúztam. A kulacsomat. A nagy melegben már bántam, hogy pálinkát töltöttem bele induláskor. Víz éppen lett volna a gémeskútban, de a házi főzésű barackot sajnáltam volna kiönteni, így hát ittam. Egyszer majd elfogy...
Fejemre húztam kalapom, megragadtam a talicska két szarvát és elindultam a lány irányába. A legyekkel sok bajom volt egész nap. Jönnek a szagra. Hogy az enyémre-e vagy arra, ami a talicskán tornyosul, azt annál nehezebb volt megítélni, minél tovább aszalódtam a tűző napon.
-Adjonisten galambom! -köszöntem rá jó hangosan már vagy 30 lépés távolságból
A lány a szemöldökéhez tette a tenyerét, hogy ne süssön szemébe a nap. Csak úgy meredt rám, mintha valami délibábot látna.
-Mondom, adjon az isten! -kiáltottam rá még hangosabban, s közben megemeltem a kalapom.
-Nem vagyok süket! Magának is! -feleselt vissza a tenyere alól. Éles hangja szinte láthatóan vágott magának utat a pezsgő forróságban.
-Aztán mi dolga erre, galambom? -kérdeztem széles vigyorral.
-No, hát először is nem vagyok a galambja, másodszor meg láthassa azt a saját szemivel! -válaszolt dúlva-fúlva.
-Azt látom, hogy itt áll a puszta közepin a degmelegben. De minek? -kekeckedtem vele tovább.
-Tán, ha méltóztatna kilesni a kalapja alul... Amúgy meg minek magának az a malomkő nagyságú kalap? Még elrántja, oszt orra bukik! -szólt vissza csípőre tett kézzel.
-Ha magának ilyen éles a nyelve, eljöhetne velem kaszálni. Csak nyújtogatná előre, a gaz meg dőlne a nyomában. No, de mi a szándéka ezzel a talicskányi ganéval? -érdeklődtem.
-Láthassa. Egyensúlyozok vele. -mondta olyan büszkeséggel, mintha legalábbis az egész emberiség csak őrá figyelne lélegzetvisszafojtva.
-Egyensúlyozik... Látom, nem egyedül van. -mutattam a körülötte repkedő legyekre.
-Oszt mi köze hozzá? Biztos magával gyüttek. Remélem, más nyavalyája nincs a számomra. Hanem maga hova igyekszik ezzel a deglett birkával? -bökött fejével a talicskámon heverő szőrös tetem irányába.
-Sétáltatom. -vágtam rá.
-Sétáltatja? Hisz' deglett! -állapította meg felhúzott szemöldökkel, kissé fintorogva.
-Isten bizony! Szeret levegőn lenni. -magyaráztam a lánynak.
-Fene a jó dolgát... -morgott az orra alatt.
-Irigy rám? Cserélhetünk. -javasoltam neki.
A leány, nagy barna szemeivel méregette egy darabig a szállítmányomat, vetett egy pillantást a sajátjára is, majd nagy nehezen megszólalt.
-No, nem bánom. Kezet rá! Még ezt is szívesebben csinálom, mint itt egyensúlyozni a puszta közepin egész nap.

Aranka elindult a birkával, én meg beálltam a helyére egyensúlyozni. Csak a legyeit ne hagyta volna itt a bosszantásomra... :D

Társkereső oldalak összehasonlítása

Manapság már nem ciki az online társkeresés. Jómagam pl. nyíltan vállalom ismerőseim előtt, hogy fent vagyok társkereskedő oldalakon. Minden társkereskedő oldalnak megvannak a maga jellemzői a felhasználók részéről is. Az egyiken másféle elvárások, paraméterek (Pl. akar-e gyereket, leírja-e nyíltan, hogy szerinte mennyit kell keresnie a Zideális férfinak, stb.) vannak többségben, mint a másikon.
Nem próbáltam ki az összes magyarországi oldalt, de ahol megfordultam, ott kialakult bennem egy határozott benyomás a felhasználók-, az oldal adminisztrátorainak  hozzáállásáról, az oldal használhatóságáról (Mit érünk el előfizetés nélkül, fejlesztik-e az online felületet, vagy már rég magára hagyták és benőtte a virtuális gaz, ellepte a digitális szemét.).

Nem célom rangsorolni, mert a tökömnek sincs arra ideje most szombati ebédidőben. :-) Némi rendszert azért megpróbálok belevinni a könnyebb összehasonlíthatóság végett. Felhasználók (nők, mivel velük próbáltam ismerkedni több-kevesebb sikerrel.), kezelőfelület, adminok munkája, előfizetés.

love.hu

Úgy rémlik, valaha szebb napokat látott. Az utóbbi években többször is regisztráltam oda, néha csak egy, máskor több hónapot is eltöltve. Személyes véleményem szerint az egyik legrosszabb user-állománnyal rendelkező hely, amolyan társkereskedő-oldalak "Mos Eisley-ja", vagyis az univerzum leghitványabb söpredékének a gyülekezőhelye. :-)
Felhasználók:
Rengeteg a kamu-profil, vagy a netről lopkodott fotók (Ugye, mindenki szereti magát szebbnek láttatni, akár úgy is, hogy ismert, vagy kevésbé ismert modellek, színészek fotóit veszik kölcsön erre a célra. A google képkereső szolgáltatása a legtöbb esetben lebuktathatja ezeket.). Tapasztalatom szerint sokaknak van egynél több adatlapja, amiket párhuzamosan használ attól függően, hogy épp melyiket tiltotta le az a valaki, akit előtte elküldött a kva anyjába. Volt olyannal dolgom, akinek legalább 3db aktív profilja volt. Ez abból derült ki, hogy miután az alpárisága miatt letiltottam, még két különböző néven jött vissza mocskolódni.
A nők igen nagy százaléka csak futó kalandot keres, vagy kurválkodik, esetleg az önbizalmát fényezi másokénak a rovására. Valószínűleg a férfi felhasználók is hasonló arányban teszik ugyanezt.
Kezelőfelület:
Rengeteg adatot beírhatunk magunkról, elvárásainkról. Talán túl sokat is, amitől átláthatatlan lehet és a keresési beállításokat is értelmetlenné teszi, mivel alapvető paraméterek megadása sem kötelező. Így, ha valaki pl. magasság szerint keresne, nála nem jelennek meg azok, akik ezt az adatot nem adták meg. De a faszméretet (hossz és kerület) meg lehet adni, hölgyeknél melltartóméretet. Van, akinek ez a legfontosabb. Nem vitatom.
Adminok:
Adatlapot, fotókat senki nem ellenőriz, ezek feltöltés után azonnal láthatóak mindenki számára. A képekkel történt visszaéléseket lehet jelenteni és elvileg az admin intézkedik. Pornográf, ill. erotikus (fehérneműs) tartalmú képeket is fel lehet tölteni egy külön albumba. Aki előfizet az oldalon, az profilképnek bármit feltölthet, akár a kutyáját, vagy egy windows-háttérképet is. Ennek hiányában azonban néhány napon belül az adminok leszedik a profilképet, ha nem egy emberi arcot ábrázol.
Előfizetés:
Nem írok összeget, mert az bármikor megváltozhat és ez a bejegyzés érvénytelenné válik.
Milyen funkciók érhetők el előfizetés nélkül? Napi néhány levél küldése, illetve képkérelem (zárt fotóalbumhoz), ehhez is írhatsz pár sort. Chatelni ingyen és korlátlanul lehet azzal, aki ezt engedélyezi. A kereső egész jól használható. Fotókat csak kicsiben látsz, kivéve, ha az ellenfélnek van előfizetése. Beállíthatod, hogy milyen nemű és korú userek láthassák az adatlapodat. Ezek hasznos dolgok, mert más oldalakon magasról leszarják, ha veled azonos nemű társkeresők is rád kattintanak és ez téged érthető módon zavar. Láthatod, kinek, hány olvasatlan levele van. Ez hasznos, mert akinek sok, annak nem érdemes írni. Régen volt előfizetés csak néhány napra is, ami remek lehetőség az oldal kipróbálására. Ez már megszűnt. Mint más oldalakon, itt is lehet blogot vezetni, ami egy főoldalon megjelenik és mások is olvashatják. Szerintem kiváló lehetőség egymás megismerésére. Kár, hogy többnyire olyan 50-60 körüli unatkozó asszonyságok használják, akik bejegyzéseikben csak egymást átkozzák. :D Ha komoly kapcsolatot keresel és igényes, minőségi "emberanyagból" szeretnél válogatni, akkor nagy ívben kerüld el "Mos Eisley-t"! ;-)

parom.hu

Sajnos ez az oldal is csúszik lefelé a lejtőn. De még mindig a legbarátságosabb helyek egyikének mondható.
Felhasználók: az ittenieket főleg az indokolatlan önteltség jellemzi, bár ez általánosságban elmondható a társkereső nők többségéről. Sokan csak szórakozásból regisztráltak és már az első pillanattól kezdve felbontatlanul hagyják kapott leveleiket. Nem ritka a 200-400 olvasatlan levéllel akár napi szinten belépő női user. Sajnos az olvasatlan levelek számát csak VIP-tagság birtokában láthatod. Szintén idegesítő szokásuk a paromosoknak, hogy sok esetben csak megnéznek és, ha valami nem szimpi, a leveled is csak órákkal, napokkal később nyitják meg. Vagy soha. :-)
Ennek ellenére szerintem sokkal jobban áll az oldal komoly szándékú társkeresőkkel, mint a love.hu.
Kezelőfelület:
Amióta ismerem ezt az oldalt, szinte semmit nem változott. Blogot itt is írhatsz, de egyre kevesebben teszik ezt és azok többsége is érdektelen dolgokkal van feltöltve. Van fórum, akinek erre van ingerenciája, oda írogathat ingyen. A saját adatok és a keresett személy leírása nincs túlbonyolítva, egy lapon áttekinthető. Szerintem ennél több nem is kell.
A keresőt csak VIP-el tudod normálisan használni. Ellenben itt minden fotót nagy méretben látsz előfizetés nélkül is. Egyik legbosszantóbb tulajdonsága, hogy azonos neműek is megnézhetik az adatlapod. Életkor szerint sem lehet korlátozni. Egy idő után le tud hangolni, hogy a látogatóid többsége vagy férfi, vagy 50-60 éves nő.
Adminok:
Kommunikatívak, segítőkészek. Fotókat és bemutatkozószöveget is kizárólag moderálást követően engednek át.
Előfizetés: átlagos. Van VIP és VIP+. Utóbbi drágább, de előfizetés nélküli userek is tudnak neked korlátlanul írni. Megjegyzem, férfiként ez totál fölösleges. A nők nem nagyon írogatnak, ha mégis, akkor megteszik a havi 7db-os ingyen levél terhére. Privát chat nincs. Előfizetés hiányában a többi oldallal összevetve itt elég sok funkciót elérsz.

randivonal.hu

Az általam ismertek közül jelenleg a legnívósabb. Látszik rajta, hogy foglalkoznak vele, nem ér mellközépig a virtuális gyom.

Felhasználók:
Fő jellemzőik, hogy szinte még a szakmunkás végzettségű nők is úgy érzik, nekik igenis jár a diplomás férfi. Meg úgy általában mindenki ezen az oldalon abban a hitben él, hogy akinek nincs diplomája, az sem viselkedni nem tud társaságban, sem hozzászólni nem tud semmihez, sem annyit keresni, hogy egy családot abból fenntartson. Szerény véleményem szerint az intelligencia nem a diplomából következik. A diploma az intelligencia következménye (Néha még az sem kell hozzá.), de intelligencia létezhet diploma nélkül is. Néhányan még azt is kiírják, hogy szerintük egy ideális férfi mennyit keres és elhiheted, hogy vastagon fog az a toll. :-) Nettó 300-500E alatt nem állnak meg az elvárások. Saját jövedelmüket ritkábban tüntetik fel.
Előfizetés mellett sem látható, kinek, hány olvasatlan levele van. Akinek több, mint 10db, annak csak 10+ van kiírva, ami lehet 11db, vagy 1111db is.
Kezelőfelület:
Világos, barátságos, modern. Egyetlen dolog, ami számomra zavaró, az a sok csúszkás (pl. 5-ös skálán mennyire vagy rendszerető/rendetlen) jellemzések.
A képeket csak kicsiben látod, ha nem fizetsz és levelet írni is csak annak tudsz, akinek ún. platina előfizetése van. Ennek hiányában itt sem látod, ki nézett meg, bár az utolsó 3-4 user fotója és kora, kicsiben látható, ezek birtokában némi türelemmel kikereshető, mert a kereső viszont jól használható ingyenesen is. Blog van, de szerintem azt senki sem olvassa, úgy el van dugva az adatlap alján, főoldalon pedig nem jelenik meg. Chat és fórum nincs.
Adminok:
Kommunikatívak, teszik a dolgokat. Az adatlapod egyáltalán nem látható, míg ők nem ellenőrizték. Ha csaló, adathalász felhasználóra bukkannak és te már kapcsolatba léptél vele, figyelmeztetnek amellett, hogy az illetőt letiltják.
Előfizetés: drága, de talán a minőségibb "emberanyagért" megéri. Az a megfigyelésem, hogy az itteniek legalább fele diplomás. Persze ettől még lehet proli, bunkó. :-)
Előfizetés nélkül tehát képeket kicsiben látsz, üzenetet csak platina-tagoknak küldhetsz és csak őket látod a látogatók listában, de a kereső szinte ugyanúgy használható.

csajokespasik.hu

Jelenleg van ott egy inaktív előfizetésem. 1 heti használat után rendkívüli módon megutáltam azt az oldalt. Most csak arra várok, hogy leteljen a 14 nap hibernálás és utána végre végleg törölhessem az adatlapomat.

Felhasználók:
Fő jellemzőjük, hogy szinte egyik sem néz meg, ha levelet írsz neki és csak nagyon kevesen olvassák el azt. Van egy igen-nem játék nevű cucc, amiben igen/nem gombbal lehet jelezni, hogy a random felbukkanó profilképek tetszenek-e. Az igen-ről a kép gazdája értesítést kap. Szerintem ezt sokan úgy használják, hogy az igen-gombbal léptetik a képeket, mert kaptam vagy 60 ilyen igen-ről értesítést, néhány nő még be is jött. Nosza gondoltam, ők tuti, hogy válaszolni fognak, hiszen kölcsönös a szimpátia. Hát, a lónak a faszát! :D El sem olvasták. Az itteni nők elképesztően magas %-a írja be azt a gyerek-rovatba, hogy nem szeretne gyereket. Jó, Magyarország és úgy általában a nyugati világ elvesztette a kontinensért vívott demográfiai háborút, ez nem újdonság. Az arányok viszont megleptek. Más társkereskedő oldalakon sokkal kevesebb ilyet látok. De ezt úgy kell érteni, hogy míg a csajokespasikon 10-ből 5 ilyen, addig pl. a randivonalon, vagy parom.hu-n csak 10-ből 2-3.
Kezelőfelület:
Modern, átlátható. A profilképeket előfizetés nélkül is egész nagy méretben látod, a többit csak kicsiben. Írni nem tudsz, ha nem fizetsz. Blog, chat, fórum nincs.
Adminok:
Nos, itt akadtam ki úgy istenigazából. Az van ugyanis, ha olyan képet töltesz fel, ami nem felel meg a szabályzatnak (Nem téged ábrázol.), akkor az adminok hivatalból törlik. Ezt én 2-3 esetben tettem meg és másnapra már nem volt profilképem, addig be sem tudtam lépni, míg ezt nem pótoltam. Nincs ezzel semmi baj, ez a szabály. De mikor azt látom, hogy nők tucatjai vannak az oldalon akár úgy hogy hónapok óta nem léptek be és mindenféle innen-onnan leszedett képeket használnak profilkép gyanánt, de az adminok valamiért velük szemben még akkor sem intézkednek, ha a jelentés-gombbal erre felhívom a figyelmüket, az több, mint vérforraló. Elfogultnaktűnnek a női felhasználókkal szemben. Mintha rájuk nem vonatkoznának ezek a szabályok. Semmilyen csatornán nem lehet nekik üzenni, csak a jelentés-gombbal, amit általában leszarnak.
Előfizetés: a fentiek miatt rohadtul nem érte meg és inkább veszni hagyok 3 heti előfizetést, de nem bosszantom magam ezzel a kettős mércével. A kereső nem a legjobb, de legalább előfizetés nélkül is használható. Viszont ömlesztve jelenik meg benne az összes találat és a következő oldalon már felbukkannak az előző oldalról ismert arcok.

paratlan.hu

A webes felület nagyon hasonlít a csajokespasik oldalra. Régen ez egy nagyon jó hely volt, nagyon jó arcokat ismertem ott meg. De akkoriban még teljesen ingyenes volt és sokan voltunk. Később fizetős lett, de még akkor is szerettem. Aztán valamiért kicserélték a megjelenését és felemelték az árakat. Azóta csúszik lefelé a lejtőn. Mikor legutóbb benéztem, alig voltak ott páran. 100km-es körben, amibe Bp. is benne volt, 30-40 online felhasználó a 25-40 közötti korosztályból. Ugyan, kérem.
Csak pár napig voltam ott és megállapítottam, hogy az egy döglődő oldal.

elittars.hu

Ide egyszer sem regisztráltam. Elég az öntelt 3,14tsákból, akik miatt állásinterjúvá fajult a randevú (Már szinte fontosabb a végzettség, mint a fénykép.). :D Csak volt valami botrány, hogy nem használható az oldal, nem tudnak keresni, hanem a perceken át megadott adatok alapján lemodellezett személyiséghez az oldal magától hozzárendeli azokat, akik szerinte illenek. Maga a falanszter. Az előfizetéseket pedig állítólag nem lehetett lemondani. Az oldal még működik, tehát valahogy megoldódtak ezek a problémák, vagy csak nem volt elég hangos a népharag, hogy elsöpörje az oldal működtetőit.

A többi oldalt nem ismerem. De, ahol kevés az aktív, rendszeresen belépő user, oda nem érdemes regisztrálni.

A jegy

-Maga miért áll sorba? -érdeklődött egy meghatározhatatlan korú, de inkább öregebbnek tűnő férfi. Társkereskedő-jelvényes tányérsapkája, mely a munkásőrök sapkájához hasonlított leginkább, a homlokára feltolva. Csípőre tett kézzel méregette a sorban előtte álló nőt.
-Jegyért. -felelte szűkszavúan Aranka.
-Mi? Hogy nincs jegye? -bugyogott fel az öregből a mímelt felháborodás. -Hallották ezt, társak? Ennek, itt nincs jegye! -rikoltozta és két kezével Arankára mutogatott.
A nő elpirult. Nem is mert felnézni, csak a cipőjét bámulta. Félt, hogy most mindenki őt nézi és csak goromba, szemrehányó pillantásokkal találkozna.
-Mmm. -csóválta a fejét Aranka.
-Társak (A társ az elvtárs-megszólítás társkereskedelmi változata.)! Ez a társ, itt úgy állt be a sorba, hogy nincs sorbanállási-jegye! -a tömeg felhördült. Az eddig sokféle egyéniség egy kínosan hosszú pillanatig egyetlen lénnyé állt össze. Csőcselékké. Átlag IQ-ját a leghülyébb alkotóeleme határozta meg. Mint régen, a római gladiátor-arénák lelátóin őrjöngő nézők, úgy várták ezek is, hogy a sorbanállási-jegy nélkül sorban álló Aranka áldozatává váljon valaminek. De a nő szerencséjére ez a "valami" sehogy nem akaródzott előbújni az embertömeg testéből. Mindenki a másikat akarta kilökni, hogy elvégezze a "munkát", ezzel szórakozást, látnivalót biztosítva az unatkozó társaknak. Ám a felelősséget, az arcát senki sem merte vállalni, így a lincselés elmaradt. Mire Aranka föleszmélt, a vad tömeg ismét békés egyénekké alakult át, akik egymással beszélgetve várták, hogy haladjon a sor. Csak egy-egy ember vetett egy rosszalló pillantást Arankára, de mikor az ezt észrevette, gyorsan úgy tettek, mintha valami mást bámultak volna.

:-)

Éjszakai séta

Köd gomolygott a rosszul megvilágított utcán. A gondozatlan járdalapok között helyet követelt magának a természet. Néhol embermagasságú gizgazok törekedtek az ég felé. Az elhanyagolt lakóépületek vakolatlan betonfalai vészjósló árnyakként emelkedtek a nő körül, aki egy babakocsit tolt maga előtt. Nem tűnt sietősnek, inkább amolyan esti séta lehetett. A kis, négykerekű kocsi réginek látszott, de megvolt minden kiegészítője, a végére szerelt tetejével együtt, ami szélvédőként szolgált. Az egyik sötét mellékutca bejáratánál egy tányérsapkás férfi sziluettje rajzolódott ki. Apró, narancsszínű pont liftezett a fejétől kb. mellmagasságig. Szájához érve a fénye felerősödött, aztán újra elhalványult. Egy cigaretta. Valószínűleg Társkereskedő márkájú, mivel mást nemigen lehetett kapni.
A babakocsit toló nő irányt változtatott, mikor észrevette a férfit. Biztos, ami biztos, inkább kerülőúton megy, gondolta. Ám úgy tűnt, a rejtélyes alak is pont arrafelé indult el, amerre ő. Válla fölött hátranézett, hogy megbizonyosodjon erről. Közben kis híján felbukott egy, a járdalapok közül kinőtt, térdig érő fűcsomóban. Sietősebbre vette lépteit. Követője alkalmazkodott a tempóhoz. A nőt megrémítette a gondolat, hogy nincs kitől segítséget kérnie, ha netán baj lenne. De erre még gondolni sem mert. Inkább még gyorsabb sebességre kapcsolt. A babakocsi zörgött, nyekergett, ahogy tolta maga előtt a rossz úton. A kocka alakú lakótömbök kísértetiesen verték vissza a babakocsi által keltett csörgő-csattogó zajokat. A nő szíve a torkában dobogott és egyre kellemetlenebbnek érezte a nyirkos, hideg levegőt is, mikor egy kéz ragadta meg a vállát. Azonnal megállt, szinte leblokkolt. Mozdulni sem tudott az ijedtségtől.
-Aranka! -szólította meg a hang.
Béla volt az, aki még mindig nem heverte ki a szakítást.
-Maga? -kérdezett vissza remegő hangon a nő.
-Én. -felelte Béla.
-Mit akar tőlem?
-Szeretem magát, Aranka! Jöjjön hozzám feleségül! -vallotta meg a férfi. Bár maga sem volt teljesen tisztában azzal, milyen is szerelmesnek lenni, mivel sosem volt az.
-Taszilót szeretem, már mondtam. -vágott vissza a nő. Igaz, Taszilóhoz azóta sem sikerült közelebb kerülnie.
-Kár. -mondta Béla lehajtott fejjel. -És ez itt? A maguk gyereke? -mutatott rá a babakocsira.
Aranka felhajtotta a takarót a babakocsiban. -Á, dehogy. Csak szenet hozok. Ma osztották a fejadagokat. -válaszolta a nő, szemét le sem véve a babakocsiban szállított szénkupacról.
:D

A gyűrű

-Aranka. -kezdte Béla kínlódva mondandóját, mialatt erősen megfakult, szürke tányérsapkáját markolászta maga előtt. Hasonlított a munkásőr sapkára, csak erre a Társkereskedők egységes jelvénye volt kitűzve.
-... -a nő csendben maradt, láthatóan kellemetlenül érezte magát ebben a helyzetben. Béla betoppanása előtt épp a bádogbögréjét tisztogatta az ujja hegyével. Napközben a táskájában hordja és estére lerakódik benne egy csomó szösz.
Béla bal kezével elengedte a sapkáját, de a jobbal ugyanolyan görcsösen szorította, mint előbb. Zsebében kezdett kotorászni, aztán újra a sapkát fogta és ezúttal a jobb kezével nyúlt a másik oldali zsebbe. Egy fémesen csillogó alátétet húzott ki. Lefújta róla a zsebpiszkot és remegő kézzel Aranka felé nyújtotta. A nő kikerekedett szemmel követte a férfi mozdulatait.
-Én úgy érzem, sokat voltunk mostanában együtt. És úgy érzem, ez elég volt, hogy megismerjük egymást és úgy érzem, vagyis ez a gyűrű. Ööö izé. Hozzám jönne feleségül? -nyögte ki végül. Arcán izzadtságcseppek szaladtak lefelé. Az orra hegyén épp megállni látszott egy, majd engedve a gravitációnak, folytatta útját a padló felé. Útközben még érintette Béla fehéres ingét, de a sós folyadékcsepp megpattant a ruha durva anyagán és eltűnt.
-Hogy mi? -kérdezte Aranka megszeppenve. A bádogbögrével az ablakhoz sietett, mintha sürgős dolga támadt volna épp ott.
-Hogy lesz-e... -ismételte bátortalanul a férfi. Majd a kezében szorongatott fémkarikára bökött a tekintetével. -Nézze csak! Eredeti horganyzott alátét. Húzza fel, kérem!
Aranka tétovázott kicsit, aztán a következő válasszal rukkolt elő.
-Szép.
-Igen, az.
-De... én nem mehetek magához. -magyarázkodott a nő.
-Hogy mi?
-Én mást szeretek.
-Hogy mi?
-Taszilónak hívják. -árulta el Aranka.
-De hát... Mióta, vagy hol? -érdeklődött dadogó hangon Béla.
-Épp itt ment el az ablakom alatt.
-Itt?
-Igen, itt. És én most rögtön beleszerettem. -mondta mosolyogva Aranka.
Béla teljesen zavarba jött. Már sok időt töltöttek együtt, mióta a Népnemzeti Társkereskedő Hivatal kijelölte őket egymásnak ismerkedésre, de még soha nem látta a nőt mosolyogni.
-Taszilóba. -ismételte Béla.
-Bele. -erősítette meg a nő.

:D

Péntek van

-Na, ezt nézd meg! Többdiplomás, művészetkedvelő, tagja a mensa klubnak... Mi a véleményed? -olvasta fel a táblagép kijelzőjén megjelenő információkat az egyik társkereskedő nő adatlapjáról Rezső.
Béla maga elé tartotta szemüvegét és helyeslően hümmögött, miközben szemével végigfutotta a szöveget.
-Nos, igen. Látszik is rajta. -jegyezte meg a nő fotóját szemügyre véve. -Na látod, ennek a nőnek elhiszem, hogy intelligens és művelt. Ez egy igazi finom hölgy, csupa nagybetűvel. -tette hozzá.
-Elhiszed neki? Miből gondolod, hogy igazat mond? -kérdezte Rezső.
-Nos. -kezdte Béla. Szemüvegét az asztalra helyezte és kihúzott egy szál cigit a tárcájából. -Abból, hogy ma péntek van. -világosította fel barátját, s egy elegáns mozdulattal meggyújtotta a cigit a szájában, majd lábát keresztbe téve hátradőlt a fotelben. Nyomatékossá téve előbbi kijelentését, megismételte azt. -Abból, hogy ma péntek van, kedves barátom.
-Á, értem. -mondta Rezső, s egy pillanatra úgy látszott, elgondolkodott.
-Bizony.
-De ma szerda van. -javította ki Bélát.
Bélának torkán akadt a füst. Némi köhécselést követően az alábbi mondattal korrigálta magát: -Ezt a hülye picsát... -majd cigijét a hamusba nyomkodva felállt és kiment hugyozni.
:-)
Ez a kis történet csak egy karikatúra azokról, akik horoszkóp/csillagjegy alapján szeretnének maguknak párt választani és ha a Nagy Ő épp mérleg, vagy halak, akkor már nem is olyan nagy ő. :-)

Alien: Covenant

Ahogy azt sejtettem, a film egyik legerősebb jelenete a patkó-alakú idegen űrhajó felfedezése és a Tervezők városába való bemenekülés közötti volt (A gyengélkedőben összezárt nő és a megszülető alien.). Ezt követően egy kicsit leül a cselekmény. Ahogy a Covenant kapitányát tőrbe csalja szintetikus David, az teljesen érthetetlen. Ilyen idióta nincs a világon. Röviden: szintetikus David a Tervezők kiirtása után továbbfejleszti a bolygón elszaporodott alieneket, állítása szerint kommunikál is velük. Mindenesetre az egyik fehér alien, miután kinyírta a legénység egy női tagját szinte pacsizik Daviddel, amit a kapitány végignéz. Aztán a nála lévő gépkarabéllyal szétlövi az alient, majd magyarázatot kér Davidtől, hogy mi is folyik itt tulajdonképpen. Az elcsalja valami pincébe, ahol preparált alieneket mutat neki, a fő attrakció pedig a korábbi Alien-filmekből már ismert alien-tojások. "Ezek veszélytelenek." mondja, majd mikor az egyik tojás teteje szétnyílik, arra bátorítja, nézzen csak bele, érdekes látvány. A kapitány pedig engedelmesen belenéz, a többit pedig a rutinos Alien-nézők már sejthetik. :D
Azt sem értem, miért gyorsabb a kis szörnyek növekedése. A "nyolcadik utas" még órákkal később kelt ki Kane-ből és további órákba telt, mire megnőtt. Az arctámadó is órákig volt a fejére csavarodva.
Az Alien 4 c. felejthető darabban a szemüveges csávó, akibe a hadsereg petéztette bele az arctámadót, a film szinte teljes cselekménye alatt hordta magában a kis szörnyet, mire az kikelt. Ripley az Alien 3-ban már az elejétől magában hordozta és az a film nem órákat, hanem napokat ölel fel. Ebből a szempontból következetlen a film.
Vissza a Covenant-re: a női főhős, Daniels ránézésre kimondottan szimpatikus volt ebben a szerepben, mert egy olyan külsejű nő, aki bármikor szembejöhet az utcán. Nem úgy, mint a Prometheus Vickers-e, akit Charlize Theron alakított. Mikor lát ilyet az ember? Majdnem soha. Ez egy 9-es külsejű nő. (Csak azért nem 10-es, mert azt fenn kell tartanunk annak, aki felülmúlhatatlanul tökéletes és valószínűleg nem is létezik. :D )
Szóval ez a Daniels meglepően bátor, hősies, amazon-szerű az akciójelenetekben. Ami pedig kvára nem illik ahhoz az átlagnő-külsőhöz, ami első ránézésre olyan hitelessé tette a karakterét. Személy szerint jobban örültem volna, ha a különleges helyzetre adott reakciói is átlagemberesek, valóságosak. Érdekes, hogy a film első felében (gyengélkedős jelenet) ezt kitűnően megoldották, velük együtt vert a szívem a nézőtéren és elhittem, hogy tényleg összefossák magukat a félelemtől. Miután a kapitány belenézett az alien-tojásba, a film kizökkent ebből a remek hangulatból és az említett heves szívverés többé már nem tért vissza nálam. Egyetlen pozitívum a film vége, ami erősen hasonlít az Élet c. film végéhez: zéró happy end, sőt minden a lehető legrosszabbul sült el és a néző fantáziájára bízza, milyen jövőt képzel el hőseinknek, azzal az egyetlen kitétellel, hogy annak a pokol legmélyebb bugyrában kell játszódnia. :-)