Téves megítélés

-Dörög az ég. Tegnap a beleim adtak ki ilyen hangot. Szünet nélkül ment a morgolódás odabent. -újságolta Béla.
-Valóban? -Aranka túlságosan is informatívnak értékelte a férfi beszámolóját. Nem ilyen jellegű dolgokra volt kíváncsi vele kapcsolatban. Belek és emésztési problémák helyett inkább Márairól, Hamvasról szeretett volna beszélgetni álmai férfijával.
-Ja... Megállás nélkül csak fingottam. Szinte elviselhetetlen volt. Még nekem is. -fokozta.
Aranka láthatóan zavarba jött az f-betűs szó hallatán. Átfutott az agyán, hogy még abba is belepirult, mikor az áruházban a férfiruha-osztályra tévedt, hogy ott az XXL-es méretű fehér "f. ing" rövidítéssel ellátott férfi ingeket nézegetve arról ábrándozzon, hogy egy szenvedélyes, átszeretkezett éjszaka után a férfi ingébe bújik bele, ahogyan azt már több filmben is megfigyelte a hasonló jeleneteknél. Ám ez egyelőre megmarad képzeletének sötét pincéjébe zárva. Béla nem olyannak tűnt, akivel a fentieket el tudná képzelni. Gondolataiból egy szarvasbőgés zökkentette ki.
-Jesszusom, mi volt ez? -rezzent össze Aranka. Tekintete a környező bokrokat fürkészte, merre lehet a fenevad...
-Inkább ez jöjjön ki, mint az orvos! -nyugtázta elégedetten Béla, miután hangosan felböfögte az imént elfogyasztott kis üveges Pepsit. -Egy sör jobb lett volna. -tette még hozzá.
Aranka arcát takaró ujjainak fedezékéből szörnyülködve nézett ki.
-Béla, köszönöm a randevút, de most haza kell mennem. -pattant fel a nő padról.
-De a mozival mi lesz?
-Kísérj haza!
-Nem ismered az utat? -Béla hangosan nevetett.
-Késő este van, és úgy illik, hogy a férfi hazakíséri a hölgyet.
-Miféle hölgyet? -nézett körbe Béla széttárt karokkal.
-Végeztem. -válaszolta feldúltan Aranka, majd sietős léptekkel távolodni kezdett.
-Oké, menj csak! Én meg berúgok, mint állat. Születésnapom van. -kiáltotta utána.
Aranka megtorpant. Villámgyorsan összeállt a kép: Béla mérleg jegyű, vagyis pont hozzá illő. Megfordult, és mosolyogva közeledett Béla felé. A férfi nem tudta mire vélni, még hátra is nézett, mert azt hitte, a nő meglátta egy ismerősét, és hozzá indult el.
-Azt hiszem, elhamarkodottan ítéltelek meg. Kaphatnék még egy esélyt? -kérte szelíd, megbánó hangon Aranka.


:-)

A víz érintése (film)

A katonai támaszpontról eltulajdonított kétéltű lénnyel éli ki szodomita hajlamait Elisa (A képen balra.). Törölközővel eltömíti a moziterem fölötti fürdőszobájának küszöbét, majd megnyit minden csapot. Másnak is szemet szúrt a nyíllal jelzett objektum? Szóval, most ez így egyben van a rögtönzött medencével, és nem tudok nem gondolni arra, hogy a dolgok szabadon ide-oda áramlanak. Nem beszélve arról, hogy ha még pár centit emelkedik a vízszint, az áram előbb fogja megb*szni, mint uszonyos szeretője. :-)

 

 

Csak pozitívan!

Ezúton szeretném hálámat kifejezni, hogy a földre esett szemüvegemen nem ugrált állat módjára, hanem csak úgy ímmel-ámmal. Empatikus hozzáállásával jelentős összeget spórolt meg nekem. Az egyik lencse épen megmaradt, leszámítva azt a vertikális irányú repedést, ami nagyobb távolságból alig észrevehető. Érdeklődésére reagálva ("Mi van, geci?"), mindig melegség járja át szívem, valahányszor egy falumbélivel találkozom, bár Önt ezidáig még nem volt szerencsém látni Gecen. Ön mégis felismert. Milyen figyelmes fiatalember.

Üdvözlettel,

I. W. Elemér, nyugalmazott könyvkötő

Aranka autót vesz

Egy bájos, ifjú hölgy lépkedett a használt autó kereskedés udvarán. Két sorban álltak az új gazdájukra váró elárvult négykerekűek. A sorok között sétálva a nőnek olyan érzése támadt, mintha mindegyik őt bámulná nagy, szomorú tekintetű fényszóróival. "-Engem vegyél meg! -Hé, légyszi, engem vigyél magaddal!" és ehhez hasonló gondolatok keletkeztek a fejében, már-már szinte meghatódott és legszívesebben mindet magával vitte volna, csak ne álljanak ott olyan elhagyatva, szomorúan, kitéve az időjárás viszontagságainak. Minden új odatévedő ember láttán reménykedve, hogy hátha... "-Talán most én is újra tartozom majd valakihez és nem itt fogok elrohadni ezen a szörnyű helyen, a szabad ég alatt."

-Szép jó napot, hölgyem! Miben segíthetek? -váratlanul egy olcsó öltönyt viselő fószer jelent meg a nő előtt.
-Ó! Jó napot! Egy autót szeretnék vásárolni. -jelentette ki határozottan.
-Ez esetben a legjobb helyen jár. Van valami konkrét elképzelés, vagy ajánlhatok önnek valamit? -hadarta az eladó rendkívül nyájasan.
-Igen, kérem! -vágta rá a nő.
-Nos?
-Piros legyen! -pontosított.
Az eladó széles mosollyal fogadta a nő kérését. Lelki szemeiben már megjelentek azok a bizonyos dollárjelek. Könnyű dolga lesz, szépen rásóz erre a nőre egy roncsot.
-Akkor kezdjük az elején! Milyen méretű autóra gondolt? -kérdezte a fickó.
-Hát, egy kisebbre gondoltam, ami kétajtós és nem foglal túl sok helyet. Ja és piros! -fejtette ki a nő. -Mondjuk, ez itt! Igen, ez számomra tökéletes. Olyan szép színe van és ez pont kétajtós. -lelkendezett a nő.
-Ööö.., ez egy Ferrari, hölgyem. Igaz, hogy piros és kétajtós, de 20 millió az ára. Talán nem is a legjobb választás, ha mindennapi használatra óhajtja. -világosította fel az eladó.
-Jézusom! Nekem annyi pénzem nincs! Csak 1 millióm van. -hüledezett a nő. Első látásra úgy tűnt, orvost kell hozzá hívni, annyira sokkolta az információ.
-Vannak olcsóbb modelljeink. Ez itt például 1 millió kétszázezer. Kevés kilométert futott, érvényes műszakija van... -mutatott egy igen jó állapotúnak tűnő kétajtós Volkswagenre.
A nő felhúzott szemöldökkel mustrálgatta a kis Volkswagent, de látszott az arcán, hogy nem tetszik neki. -Szép, szép, de ez fehér. Én ragaszkodom a piroshoz.
-Százezret tudunk engedni az árából, higgye el, ez nagyon jó vétel ennyiért! -próbálta győzködni a férfi.
-Hé! És az? -mutatott a sor végén árválkodó piros Renaultra. -Az tetszik! Mennyi az ára?
-Az? -kérdezett vissza fintorogva az eladó. -Kettőötven. De elég rozsdás és törött is a hátulja. Meg nincs műszakija. Sokat kéne rákölteni és ez a modell egyébként sem a megbízhatóságáról híres. Jobban jár egy német gyártmánnyal. -érvelt a férfi.
-Nekem az kell! -a nő hajthatatlannak tűnt.
-Higgyen nekem, kérem. Ez a Volkswagen a legjobb vétel. Tudja mit? 1 millióért a magáé! Az a Renault üzemképtelen!
-Nekem a piros kell!
Az eladó hatalmasat sóhajtott.
-Rendben. Megcsináljuk az adásvételit, közben hívok hozzá egy trélert.
-Juj, de jó! -örvendezett a nő.
...
-Neve?
-Aranka.
-Milyen Aranka?
-Piros Aranka.
...

Etimológiai percek :-)

Évszázados rejtélyről lebbenti fel a fátylat egyszemélyes nyelvészcsapatunk, azaz jómagam. :D

Szöszmötöl.

Az világos, hogy ez egy gyilkosság leírása, de mit jelent a szó eleje? Mi az a szöszm? Megöli a szöszmöt, vagyis szöszmötöl. Fájdalmasan lassan csinál valamit. Nem hatékony. A szöszmötölés tehát a hatékonyság megölése, vagyis a szöszm hatékonyságot jelent.

:D


.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Sírva könyörgöm, nehogy valaki komolyan vegye! :D

Üzenetek egy alternatív valóságból

Helló,
Most jöttem ki a kórházból. Kicsit füllentettem, hogy beutaljanak, mert imádom a benti kaját. Csak az orvosok néha törik a magyart. Egyre több német jön ide a magasabb fizetés, és a jobb munkakörülmények miatt. Szerencsére az amerikaiak már fekete listán vannak. Amíg kaptak zöld kártyát, valahogy mindig elfelejtettek hazamenni. A szerencsétlenek. Teremtsék meg maguknak a jóléti államot, ne a miénken élősködjenek!

Megint én!
Most meg egy repülőnyi japán mérnök érkezett, hogy a MÁV vasúthálózatát tanulmányozzák. Állítólag náluk előfordulnak késések, és most tőlünk szeretnék ellesni a pontos, gyors, kényelmes vasúti közlekedés mikéntjét.

Üdv.!
Azzal van tele az állami média, hogy állítólag a miniszterelnöknek is köze lehet egy korrupciós botrányhoz. A hírek szerint pénzt fogadott el a német kormánytól annak fejében, hogy az Ikarus ott építse fel új összeszerelő üzemét. A kormányfőnk élő sajtótájékoztatón kért bocsánatot, és lemondott.
Remélem, nálatok jobb a helyzet.




Igen. Nálunk jobb... :D

Ötvenhatos gondolatok

Mi, a szabadságszerető, szabadságért harcoló magyarok...
De elég is a hazugságokból ennyi!
Maroknyi emberről beszélünk, akikben 1956. október 23-án elszakadt valami, és valamivel több emberről, akik így, vagy úgy segítették fegyveres harcukat. Akár egy pokróccal, vagy egy tekercs sebkötözővel.
Talán többen voltak, akik szintén magyarként a másik oldalon álltak, az ÁVÓsok, gyilkosok, verőlegények, hazaárulók.
De a nagy többség közömbös maradt. A józan eszükre hallgattak? Vagy csak gyávák voltak? Biztos volt ilyen is, olyan is. Ők a szabadságharc leverése után szívesebben pózoltak a vörös zászlóval. Manapság meg szívesebben pózol mindenki a lyukas zászlóval, mert ezért nem jár megvetés, amazért meg akkor nem járt bitó, vagy hosszú börtönévek.
Az első két csoportnak jár a hálás emlékezet. A másodiknak "jár" a kiemelt nyugdíj. A harmadik, népesebb csoportnak pedig "jár" a szabadságszerető forradalmár jelző (?).
Rákosi helyett kaptunk (11 évet éltem abban a renCerben, talán ezt leírhatom.) egy Kádárt, ami azért sokkal kevésbé volt elviselhetetlen. Sőt! Ha demokráciát nem is, de egy puhább diktatúrát kiharcolt az a pár ezer hős. Nekik köszönhetjük, hogy nem lettünk Románia, mert 56-ból Kádárék is megértettek annyit, hogy nem lehet a végtelenségig feszíteni a húrt. Mindig van értelme harcolni. Megtörni nem mertek, hát megvettek minket, és ezért a fél ország visszasírja őket. Sehol egy kva happy end?! :O
Köszönöm, hogy elég bátrak voltatok, Pesti Srácok, Pesti Lányok!